Honduras

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

República de Honduras

(Honduras zászlaja) (Honduras címere)
Mottó: nincs1
Hivatalos nyelv	spanyol
Főváros	Tegucigalpa
Főváros koordinátái	é. sz. 14°6′ ny. h. 87°13′
Elnök	Manuel Zelaya 2006. január 7. óta
Terület  - Teljes  - ebből víz	101.   112,090 km2   elhanyagolható
Népesség  - Teljes (2000)  - Népsűrűség	96.   6,249,598   xxx/km²
Függetlenség  - Kikiáltva  - Recognized	(Spanyolországtól)   1821. szeptember 15.   1823
Pénznem	Lempira (HNL)
Időzóna	UTC -6
Himnusz	'Tu bandera es un lampo de cielo'
TLD	.hn
Hívószám	+504
1 Although Honduras has no official motto, "NO PASARÁN" or "They shall not pass" became popular during the 1969 war with El Salvador. This is an allusion to the El Salvador's stated goal to reach the Honduran Caribbean coast during their offensive.

Magyarországnál nem sokkal nagyobb, közép-amerikai ország. A volt spanyol gyarmat 1838-ban nyerte el teljes függetlenségét. Spanyol eredetű neve ("mélységek") a – hajók kikötését, a horgonyvetést nehezítő – nagy tengermélységekre utal. Területének jelentős részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják, amelyekhez az ország északi részén – a Karib-tengerre néző, széles, mocsaras, trópusi őserdő fedte – síkság kapcsolódik. A fejletlen agrárország földjéből ólmot, aranyat, ezüstöt, rezet és cinket bányásznak. A trópusi ültetvények legfontosabb terményei: a banán, a kávé, a cukornád, a gyapot és a dohány.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése, határai 2 Földrajza, természeti környezete 2.1 Domborzata 2.2 Vízrajza 2.3 Éghajlata 2.4 Növény- és állatvilága 3 Népessége,lakossága 3.1 Általános adatok 3.2 Legnépesebb városok 3.3 Nyelvi összetétel, vallási összetétel 3.4 Szociális rendszer 4 Államszervezete 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Közigazgatási felosztás 4.4 Politikai pártok 4.5 Védelmi rendszer 5 Gazdasága 5.1 Általános adatok 5.2 Szektorai 5.3 Közlekedés 6 Oktatási rendszer és kultúra 6.1 Iskolarendszer 6.2 Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények 6.3 Művészetek 7 Történelme

[szerkesztés] Fekvése, határai

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

A Közép-amerikai földhídon fekvő ország a Karib-tengerrel 600 km-es, a Csendes-óceánnal 100 km-es partszakasszal érintkezik. Az ország 9/10-ét a Közép-amerikai Kordillerák hegységei borítják, amelyeket szűk völgyek és fennsíkok tagolnak. A legmagasabb hegyek az ország nyugati részén emelkednek. A karibi és csendes-óceáni partokon mocsaras síkságok húzódnak. Legmagasabb pontja: Las Minas, 2865 méter.

[szerkesztés] Vízrajza

[szerkesztés] Éghajlata

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

Az ország népessége 6 249 598 fő, melynek 54%-a városokban él. A népességnövekedés 2,32%-os, az írástudatlanság 23,8%-os. A lakosság 90%-a mesztic, 7%-a indián, 2%-a fekete, 1%-a pedig fehér.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

• Tegucigalpa: 279 300 fő (elővárosokkal 1 375 600 fő)
• San Pedro Sula: 470 500 fő (elővárosokkal 660 300 fő)
• La Ceiba: 122 800 fő
• Choloma: 113 800 fő
• El Progreso: 97 200 fő

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de beszélik még az angolt, és több indián nyelvet is. A lakosság 97%-a római katolikus, 3%-a pedig protestáns vallású.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Államszervezete

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kormány Parlament Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 16 megyére (spanyolul departamento) oszlik, melyek a következők: Atlántida, Choluteca, Colón, Comayagua, Copán, Cortés, El Paraíso, Francisco Morazán, Gracias a Dios, Intibucá, Islas de la Bahía, La Paz, Lempira, Ocotepeque, Olancho, Santa Bárbara, Valle, Yoro.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Fő szócikk: Honduras hadereje

[szerkesztés] Gazdasága

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Szektorai

• Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

A lakosság saját szükségletére kukoricát, rizst és babot termeszt. A jórészt külföldiek tulajdonában lévő ültetvényekről banán, kávé, cukornád, dohány és gyapot kerül a világpiacra. Jelentős az USA-ba irányuló garnélarák- és homárexport.

• Energiagazdálkodás – bányászat – ipar

Gazdag ásványkincskészleteit (nikkel, arany, jód, ólom és vasérc) külföldi, főleg amerikai társaságok tartják ellenőrzés alatt.

• Szolgáltatások

• Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Exporttermékek: kávé, banán, garnéla, homár, hús, cinkérc, fa. Importtermékek: műszaki felszerelések és járművek, ipari nyersanyagok, vegyszerek, üzemanyag, élelmiszerek, energia. Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Salvador, Mexikó, Guatemala, Németország, Belgium, Japán.

[szerkesztés] Közlekedés

Az ország közlekedési hálózata – hasonlóan a többi térségbeli országhoz – még eléggé kiépítetlen. A vasúthálózat hossza 699 km, a közúthálózaté 13 603 km. Ezenkívül még 12 repülőtér és 6 kikötő van az országban.

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Történelme

A partjait először Kolumbusz pillantotta meg, de meghódítására csak Mexikó elfoglalása után, 1524-ben került sor. Függetlenségét 1821-ben vívta ki, de a térség többi államához hasonlóan belépett a Közép-amerikai Egyesült Tartományok nevű államszövetségbe, amelynek felbomlása után, 1838-ban lett önálló. A Hondurasi Köztársaságot 1838-ban kiáltották ki. Alig több mint másfél évszázados történelme során 140 véres, illetve vértelen puccsot élt át az ország, az alkotmányát tizenöször fogalmazták újra.

A világ országai | Amerika

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek

Amerikai Államok Szervezete (OAS)

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela * tagsági viszonya felfüggesztve