Guatemala

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

República de Guatemala

(Guatemala zászlaja) (Guatemala címere)
Mottó: nincs
Hivatalos nyelv	spanyol
Főváros	Guatemalaváros
Elnök	Óscar Berger
Terület  - Teljes  - ebből víz	103. 108 890 km² 0,4%
Népesség  - Teljes (2004)  - Népsűrűség	62. 14 655 189 119/km²
Függetlenség	Spanyolországtól 1821. szeptember 15.
Pénznem	Quetzal (GTQ)
Időzóna	UTC-6
Himnusz	Guatemala Feliz
TLD	.gt
Hívószám	+502

A Magyarországnál nem sokkal nagyobb közép-amerikai ország indián eredetű neve nem egyértelműen tisztázott. Egyesek szerint "farakások helye", mások szerint "tűzokádó hegy" a jelentése. A volt spanyol gyarmat, rövid kitérők után, 1839-ben nyerte el végleges függetlenségét. Felszínének jelentős részét a Kordillerák magas, vulkánokkal tűzdelt hegyláncai uralják, amelyhez délen - szavannával fedett, keskeny – parti síkság, északon – trópusi őserdő borította – táblás vidék kapcsolódik. Ásványkincsei közül a nikkel, az ólom, a cink, az antimon említésre méltóak. Ipara elsősorban a mezőgazdaság terményeit (kávé, cukornád, banán, gyapot) dolgozza fel. Lakói közül sokan a trópusi fafajták kitermeléséből és a halászatból élnek.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése, határai 2 Földrajza, természeti környezete 2.1 Domborzata 2.2 Vízrajza 2.3 Éghajlata 2.4 Növény- és állatvilága 3 Népessége,lakossága 3.1 Általános adatok 3.2 Legnépesebb városok 3.3 Nyelvi összetétel, vallási összetétel 3.4 Szociális rendszer 4 Közigazgatása és politikai rendszere 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Közigazgatási felosztás 4.4 Politikai pártok 4.5 Védelmi rendszer 5 Gazdasága 5.1 Általános adatok 5.2 Szektorai 5.3 Közlekedés 6 Oktatási rendszer és kultúra 6.1 Iskolarendszer 6.2 Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények 6.3 Művészetek 7 Történelme

[szerkesztés] Fekvése, határai

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

A közép-amerikai földhíd északi részén fekvő ország északi része sík-és dombvidék, amelynek keleti részéből emelkedik ki a Maja-hegység. Ettől délre a Kordillerák vonulatai és a közéjük zárt medencék következnek. A Vulkáni-kordillera tűzhányókúpjai közt emelkedik Közép-Amerika legmagasabb csúcsa, a Tajumulco (4220 méter). A részben még ma is aktív vulkánoktól délre 30-70 km szélességben húzódik a Csendes-óceánt követő parti síkság.

[szerkesztés] Vízrajza

[szerkesztés] Éghajlata

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

Guatemala lakossága 14 655 189 fő, melynek 40%-a városi lakosság. A népességnövekedés 2,66%-os, az írástudatlanság pedig 29,4%-os. A népesség 55%-a indián (főleg maja), 37%-a mesztic, 3%-a zambó, 2%-a fekete, 3%-a pedig mulatt és fehér.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

• Guatemalaváros: 999 400 fő (elővárosokkal 2 508 400 fő)
• Mixco: 407 700 fő
• Villa Nueva: 320 200 fő
• Quezaltenango: 127 800 fő
• Petapa: 99 900 fő
• Escuintla: 91 900 fő

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de még különböző indián nyelvek is ismeretesek, használtak. A lakosság 76%-a római katolikus, 22%-a protestáns és 2%-a törzsi vallású.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kormány Parlament Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 22 megyére van felosztva, melyek a következők: Alta Verapaz, Baja Verapaz, Chimaltenango, Chiquiluma, El Progreso, Escuintla, Guatemala, Huehuetenango, Izabal, Jalapa, Jutiapa, Petén, Quetzaltenango, Quiché, Retalhuleu, Sacatepequez, San Marcos, Santa Rosa, Solola, Suchitepéquez, Totonicapán, Zacapa.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Fő szócikk: Guatemala hadereje

[szerkesztés] Gazdasága

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Szektorai

• Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Gazdaságának alapja a mezőgazdaság. Főbb termesztett növényei a kávé, cukornád, banán és a gyapot.

• Energiagazdálkodás – bányászat – ipar

Ásványkincsei (kőolaj, nikkel, réz, cinkérc) nagyrészt kiaknázatlanok. Iparára a cukor, a textília és a ruhanemű előállítása, valamint a bútorgyártás, a gumifeldolgozás jellemző.

• Szolgáltatások

• Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Exporttermékek: kávé, cukor, banán, gyümölcs, zöldség, hús, felsőruházat, kőolaj, elektromos áram. Importtermékek: üzemanyag, műszaki felszerelések és alkatrészek, építőanyagok, vetőmag, műtrágya. Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Mexikó, Salvador, Dél-Korea, Kína, Costa Rica, Nicaragua, Venezuela.

[szerkesztés] Közlekedés

Az ország közlekedése eléggé fejletlen. A vasúthálózat hossza 886 km, míg a közúthálózaté 14 118 km. Ezenkívül 11 repülőtér és 5 kikötő van az országban.

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Történelme

Az ország a hajdani Maja Birodalom központja volt. A maja kultúra 300 és 900 között élte virágkorát. A spanyolok 1523-ban Mexikó felől törtek be ide. Guatemala 1524-től mintegy 300 éven át a közép-amerikai spanyol gyarmatok egyfajta közigazgatási központja volt. Függetlenségét 1821. szeptember 15-én kiáltották ki. Utána szövetségre lépett a többi közép-amerikai országgal, és 1823-ban megalapították a Közép-amerikai Egyesült Tartományokat. Ennek szétesése után lett független köztársaság 1839-ben. Az országot hosszú időn keresztól katonák kormányozták, gyakoriak voltak a katonai puccsok. Első civil kormánya, 36 évi polgárháborút és néhány katonai kormányt követően, 1986-ban alakult meg. A szemben álló felek csak 1996-ban kötöttek békét; a polgárháborúnak 150 000 halálos áldozata volt.

A világ országai | Amerika

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek

Amerikai Államok Szervezete (OAS)

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela * tagsági viszonya felfüggesztve