Horn Gyula

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Horn Gyula**
Hivatali idő

1994. július 15. – 1998. július 6.
Előd	Boross Péter
Utód	Orbán Viktor
Született	1932. július 5. (74 éves) Budapest
Választókerület	Országos lista
Politikai párt	MSZP
Házastárs	Király Anna

Horn Gyula (* Budapest, 1932. július 5.) politikus, 1994 és 1998 között Magyarország miniszterelnöke.

Tartalomjegyzék

1 Tanulmányai és családja
2 Diplomáciai tevékenysége
3 Politikai tevékenysége
4 Mai tevékenysége
5 Díjai
6 Könyvei
7 Könyvek róla
8 Hivatkozások
- 8.1 Jegyzetek
- 8.2 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Tanulmányai és családja

Előbb műszerész ipari tanuló volt, majd Rosztovban (Szovjetunió) tanul közgazdaságtant. Nős, egy lánya és egy fia van.

[szerkesztés] Diplomáciai tevékenysége

1954 és 1959 között a Pénzügyminisztérium főelőadója. 1959-ben került a Külügyminisztériumba, először a szovjet önálló osztály munkatársa. A 60-as években Szófiában és Belgrádban diplomata. 1969-től 1983-ig az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa, konzultánsa, majd osztályvezető-helyettese. 1985-ig osztályvezetője.

[szerkesztés] Politikai tevékenysége

1954-től a Magyar Dolgozók Pártjának tagja. 1954-től 1959-ig a Pénzügyminisztérium alkalmazottja.

[szerkesztés] Szerepe 1956-ban

1956. október vége, november eleje között nemzetőr, majd belépett a megalakuló Magyar Szocialista Munkáspártba MSZMP. 1956 decemberétől a „forradalmi karhatalmi őrszolgálatnál” volt állományban, 1957 júniusáig. Bátyját a forradalom alatt megölték a felkelők, lánya október 30-án született. "A körülmények rosszak voltak. A felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot. Én a pufajkás osztagban (Steppenjackenbrigade) a törvényes rendet védtem" - mondta Horn ötven évvel később a német Die Weltnek. "Először is szeretném világossá tenni, hogy 1956 nem a kommunizmus elleni harc volt. A felkelők sem akarták eltörölni azt. Ezt manapság gyakran helytelenül ábrázolják" - tette hozzá. [4]

Horn szerepe a forradalom leverésében tisztázatlan, mert ezredének járőrnaplója hiányos, mindenesetre 1957-ben részesült a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékéremben, amit az olyanok, akik megtagadták az aktív szolgálatban és az atrocitásokban való részvételt, nem kaphattak meg vagy azt tőlük megvonták^[1]. Amikor karhatalmista múltja napvilágra került, és emiatt többen tisztségeiről való lemondásra szólították fel, azt hírhedt és sokat idézett, többek szerint cinikus mondásával („Pufajkás voltam. Na és?”) kommentálta^[2] .

[szerkesztés] A forradalom után

Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter közösen átvágja a vasfüggönyt jelképező drótkerítést az osztrák-magyar határon 1989 nyarán.

1961. március 1-jétől a szófiai magyar nagykövetség attaséja, majd 1963-tól 1969-ig Belgrádban teljesített külügyi szolgálatot. Nagykövetségi titkár 1965 és 1968 között, I. osztályú nagykövetségi titkár (1968), majd nagykövetségi tanácsos lett. Ezután MSZMP KB Külügyi Osztályára került, itt politikai munkatárs, konzultáns, illetve osztályvezető-helyettes (1969-1983), 1983 és 1985 között pedig osztályvezető.

1985-ben kinevezték külügyi államtitkárrá, 1989-ben külügyminiszter a Németh Miklós vezette kormányban.

A Vasfüggöny lebontása és az azt követő időszak

Nyugati elismertségét - korábbi diplomáciai tevékenységének eredményein túl - elsősorban annak köszönheti, hogy 1989. augusztus 27-én a műszaki határzár („vasfüggöny”) - addíg még le nem bontott - Soproni szakasza maradványának egy részét Alois Mock osztrák külügyminiszterrel együtt, a televízió nyilánossága előtt szétvágta.

1989 szeptemberében komoly szerepet játszott abban, hogy a Kormány engedélyezte a határnyitást a keletnémet menekültek előtt.

1989-ben az MSZP egyik alapítója.

A MDP, majd a MSZMP tagja.

1985 és 1989) között a MSZMP Központi Bizottságának tagja.

1990-től az MSZP elnökségének tagja, majd az elnöke. Még ez évben beválasztották az Országgyűlésbe, amelynek azóta is a képviselője.

1993-ig a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke.

1998 és 2000 között a MSZP frakcióvezető-helyettese.

[szerkesztés] Miniszterelnöksége és azóta

1994-ben elsöprő többséggel megnyerte az MSZP a választást. Horn Gyulát megválasztották miniszterelnöknek. A Horn-kormány működési idejére esik az ún. Bokros-csomag, ekkor írták alá a legtöbb kétoldalú alapszerződést, ill. folytatódott a privatizáció. 1998-ban elvesztette a választást a Fidesszel és vezetőjével, Orbán Viktorral szemben.

1996 és 2003 között a Szocialista Internacionálé kelet-európai alelnöke. Helyét Kovács László jelenlegi EU-bizottsági tag vette át.

2002-ben Medgyessy Péter akkori miniszterelnök kinevezte Horn Gyulát a miniszterelnök EU-különmegbízottjának. 2004-ben az MSZP Európai Parlamenti választási listájának 2. helyén volt, de még a szavazás előtt bejelentette, hogy nem vállalja a képviselőséget.

2005-ben bejelentette, hogy ha őt jelölnék köztársasági elnöknek, elvállalná a pozíciót. Szerepelt pártja ún. „négyes listáján”, de a kevés jelölés miatt visszalépett.