Orbán Viktor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Orbán Viktor**
Hivatali idő

1998. július 6. – 2002. május 27.
Előd	Horn Gyula
Utód	Medgyessy Péter
Született	1963. május 31. (43 éves) Székesfehérvár
Választókerület	Pest megyei lista
Politikai párt	Fidesz
Házastárs	Lévai Anikó
Végzettség	jogász

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31.) a Fidesz vezető politikusa, 1998–2002 között Magyarország miniszterelnöke.

Tartalomjegyzék

1 Pályája
2 Konfliktusok személye körül
3 Könyvek
- 3.1 Róla
- 3.2 Interjúkötetei, beszédei
4 Díjak, elismerések
5 Egyéb információk
6 Jegyzetek
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Pályája

Székesfehérváron született, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. 1977-ben Székesfehérvárra költözött családjával, itt végezte középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán. Katonai szolgálatát Zalaegerszegen teljesítette, majd jogot tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol 1987-ben diplomázott. Az ezt követő két évben Szolnokon lakott, de Budapesten dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében.

Alapító tagja és 1989-ig szóvivője lett az 1988. március 30-án megalakult Fidesznek. 1988 októberétől 1989 októberéig a párt országos választmányának tagja volt. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte a Fideszt.

1989. június 16-án a budapesti Hősök terén tartott beszédében [6] szabad választásokat és a szovjet hadsereg kivonulását követelte, ezzel országosan ismertté vált.

1989-90-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult.

1990-től országgyűlési képviselő. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé, 1993-ban a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották.

Orbán Viktor, 1997.

1993 májusáig a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője volt.

1992-től a konzervativizmus felé fordult, és ezzel párhuzamosan pártja strukturális átalakítását, centralizálását és a Fidesz eredeti liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társai nehezményezését váltva ki ezzel. Az ellentétek végül Fodor Gábor és társainak távozásához vezettek. Az új elnöki pozícióba 1993-ban őt választotta a Fidesz kongresszusa, amely 1995-ben a párt nevét Fidesz-Magyar Polgári Pártra változtatta. A párt foglalta el az 1994-es választási veresége után egyre inkább széteső MDF helyét.

Az 1994. évi országgyűlési választások után az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek állandó bizottságának elnöke volt, majd az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának elnöke lett.

Az 1998-as választásokkor koalíciós szövetséget kötött a Magyar Demokrata Fórummal és a – Torgyán József által vezetett – Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal.

A Fidesz 1998-as választási győzelmét követően miniszterelnök lett (2002-ig). 1999-ben aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. 2000-ben lemondott Fidesz-elnöki pozíciójáról.

2000 őszén lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségéről és egyéb vállalt posztjairól, mikor pártja hivatalosan is átlépett az Európai Néppártba.

2002-ben pártja a parlamenti választásokon ellenzékbe szorult az MSZP–SZDSZ koalícióval szemben. A választási vereséget követően hívta életre a polgári körök mozgalmát, ugyanakkor több mint három éven át nem szólalt fel az országgyűlésben.^[1]^[2]

2002 októbere óta az Európai Néppárt alelnöke.

2003-ban a Fidesz más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, új neve Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, amelynek alapszabálya tovább központosította a párt működését, a korábbinál sokkal nagyobb befolyást adva a mindenkori elnök kezébe. A pártkongresszuson Orbán Viktort ismét a párt elnökévé választották.

2006. március 19-én a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség miniszterelnök-jelöltjévé választotta, erről azonban pártja első fordulós választási vereségét követően, április 12-én lemondott, Bod Péter Ákos javára.

2006. május 4-én a pártjával közös listán parlamentbe jutott, ám önálló frakciót alakító KDNP-vel létrehozott frakciószövetség elnökévé választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlál.)

A miniszterelnök 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került balatonőszödi beszédjére a zavargások és tüntetések megkezdődése után úgy reagált, hogy a miniszterelnöknek és kormányának le kell mondania, és ideiglenes, „szakértői kormánynak” kell az ország irányítását átvennie.

[szerkesztés] Konfliktusok személye körül

2002. április 9-én a Testnevelési Egyetemen tartott kampánynyitó beszédében először használ harcosabb retorikát, mely akkor közvita tárgyává válik. ^[3]
2006. szeptember 25-én egy TV interjúban úgy nyilatkozott, hogy a választóknak soha nem hazudott^[4]^[5]^[6]^[7]
2006. október 24-én az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán, felszólalásában kijelentette, hogy „az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak”^[8] Bár általánosságban fogalmazott, Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus szerint ezzel gyakorlatilag azt fogalmazta meg, hogy az Európai Unió ne nyújtson anyagi támogatást Magyarországnak. A témában az Eörsi által kezdeményezett bizottsági meghallgatáson Orbán később visszautasította, hogy szavainak ilyesféle értelmezése helyes lenne. ^[9]

[szerkesztés] Könyvek

[szerkesztés] Róla

Debreczeni József: Orbán Viktor. (Osiris kiadó, ISBN 9633894433) (honlapja)
Kéri László: Orbán Viktor (Századvég kiadó, ISBN 9638384565)
Rácz András: Orbán Viktor 7 titka (Magánkiadás, ISBN 9632171861) (honlapja)
Szabó Kálmán: „Hiszünk a szeretet és az összefogás erejében”. Orbán Viktor politikai krédója. (ISBN 9639484296, honlapja)
Dr. Kende Péter: A Viktor. (KendeArt Kft. ISBN 9630090376) (honlapjáról letölthető)
Kopátsy Sándor: Az Orbán-jelenség (2002 – a MEK honlapján elérhető: link.)
Dr. Kende Péter: Az igazi Orbán Viktor – A Viktor2. (KendeArt KFT. ISBN 9638233133) (honlapjáról letölthető)
Ferenczi Krisztina: Szüret – Az Orbán-vagyonok nyomában. (Diario, 2006, ISBN 9632292235)
Fiúk a szőlőben. (Élet és Irodalom-könyvek, 2005, ISBN 9638652640)

[szerkesztés] Interjúkötetei, beszédei

Hollós János és Kondor Katalin: Szerda reggel. Rádiós beszélgetések Orbán Viktor miniszterelnökkel, 1998. szept. – 2000. dec. (ISBN 9639337323)
Hollós János és Kondor Katalin: Szerda reggel. Rádiós beszélgetések Orbán Viktor miniszterelnökkel, 2001–2002. (ISBN 9639337617)
A történelem főutcáján. Magyarország 1998-2002. Orbán Viktor miniszterelnök beszédei és beszédrészletei. (Magyar Egyetemi Kiadó, ISBN 9638638311)
20 év. Beszédek, írások, interjúk, 1986-2006. (Heti Válasz Kiadó, ISBN 9639461229)

[szerkesztés] Díjak, elismerések

A Tufts Egyetem díszdoktori címe (2002. február 11.)
Az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díja (2001)
A Maria Polak Alapítvány által létrehozott Polak Award (2001)
A Hanns Seidel Alapítvány Josef Strauss-díja (2001)
A Francia Nemzeti Érdemrend Nagykeresztje (2001)
„Szociális Piacgazdaságért” díj (2002)
Mérite Européen díj (2004)
A Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztje (2004)
Az Európai Művészeti Akadémia tiszteletbeli szenátorának választotta. (2000)
A Szent István-díj első kitüntetettje (2002 szeptemberében)

[szerkesztés] Egyéb információk

Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük van. Református vallású, felesége katolikus.

[szerkesztés] Jegyzetek

^ Luxusbaloldal vs. szélkakasok, index.hu, 2005. november 07.
^ Kint is vagyok, bent is vagyok?, HVG, 2007. február 07.
^ [1]
^ „Az ellenzéki pártvezér (…) azt állítja: nem hazudott soha az embereknek. [2]
^ „Én soha sem csaptam be a választópolgárokat.” [3]
^ „Orbán Viktor azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy ő soha nem hazudott.” [4]
^ „Petra Stuiber riporter kérdésére válaszolva Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy politikusként még soha nem hazudott.” [5]
^ Hazug és csaló kormányoknak nem jár segítség. MTI tudósítás a Fidesz holapján
^ Orbán Viktor interjú az MTV Este c. műsorában. 2006. október 28.