Sopron

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.68489° k. h. 16.58305°

Sopron


Sopron zászlaja	Sopron címere

Rang

169,06 km²

Összesen: 56 394 fő (2005)
Népsűrűség: 333,57 fő/km²

Irányítószám

9400

Körzethívószám

Térkép
é. sz. 47.68489° k. h. 16.58305°

Település
Mo. térképén

Sopron

A Tűztorony, Sopron jelképe

Sopron (németül Ödenburg; latinul: Scarbantia) megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Látnivalók
4 Településrészek
5 Híres soproniak
- 5.1 Sopron híres szülöttei
6 Oktatás
7 Testvérvárosai
8 Sport
9 Galéria
10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik.

A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek; Sopron a „kékfrankos fővárosa”.

[szerkesztés] Története

A terület az őskor óta lakott. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt.

A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A 9.–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik.

1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Annak ellenére, hogy Ottokár túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit, Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Bár mindig közel volt az országhatárhoz, Sopron sosem tagadta meg magyar voltát.

1529-ben a törökök feldúlták ugyan a várost, de nem került török hódoltság alá. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassan a törököktől szabad terület központjává vált. 1553-ban országgyűlést is tartottak itt.

Sopront Bocskai hadai 1605-ben feldúlták. A következő évtizedekben ezért a soproniak még jobban megerősítették városukat, új bástyák és városfalak épültek. A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta.

1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is. II. József idején Sopron lett a vármegye székhelye.

Széchenyi ösztönzésére épül meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze. A szabadságharc után a határhoz való közelsége miatt Sopront az elsők közt szállták meg az osztrák hadak. Ezt az időt leszámítva Sopron szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig.

Sopron címere a Tűztorony kapuján

1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz akar tartozni. A soproniak Magyarország mellett döntöttek. Ekkortól hívják Sopront „a hűség városá”-nak (Civitas fidelissima). A szavazás napja, december 14-e azóta is Sopron ünnepe (lásd még: Soproni népszavazás).

A város sokat szenvedett a II. világháború alatt, 1944-ben több légitámadás is érte. A szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el a várost.

Bár a II. világháború után Sopront is próbálták iparvárossá fejleszteni, ez nem járt sikerrel, így szerencsésen megmaradt bájos barokk arculata. Napjainkban az ország turisztikailag jelentős városa.

[szerkesztés] Látnivalók

A Fabricius-ház

A bencés templom képe a Tűztoronyból

Jellegzetes belvárosi utca (Az új utca)

Sopron, Városháza

Sopron, Fő tér

Sopron, Petőfi Színház

Tűztorony
Széchenyi tér és Hűségzászló
Esterházy-palota (barokk)
Városháza (eklektikus, 1895)
Storno-ház (reneszánsz)
Fabricius-ház
„Két mór”-ház (18. századi parasztbarokk)
Patika-ház (15.–16. század)
Lábasház (16.–17. század)
Gambrinus-ház (régi városháza)
Szent György-templom (Dómtemplom, barokkosított gótikus)
Szent Mihály-templom (gótikus)
Zsinagóga (középkori)
Szentháromság-szobor
Soproni Tavaszi Fesztivál
Soproni Ünnepi Hetek
VOLT Fesztivál
Hubertusz kilátó

[szerkesztés] Településrészek

Balf (998 lakos)
Brennbergbánya (604 lakos)
Erdeiiskola (141 lakos)
Görbehalom (204 lakos)
Óhermes (26 lakos)
Sopronkőhida (1312 lakos)
Tómalom (467 lakos)
Újhermes (118 lakos)

(2001. február 1-jén, a 2003. január 1-jei közigazgatási állapot szerint, forrás: KSH)

[szerkesztés] Híres soproniak

Liszt Ferenc

[szerkesztés] Sopron híres szülöttei

Benedek Lajos (1804–1881) császári és királyi táborszernagy
Kánya Kálmán (1869–1945) külügyminiszter
Ottinger Ferenc (1792-1869) császári és királyi lovassági tábornok
Rátz László tanár
Szájer József EP képviselő, évekig a város országgyűlési képviselője
Temes Judit olimpiai bajnok úszó
Hiller István országgyűlési képviselő, kulturálisügyi miniszter

[szerkesztés] Oktatás

[szerkesztés] Általános iskolák

Általános Iskola – Grundschule (Brennbergbánya)
Deák Téri Általános Iskola [1]
Fenyő Téri Általános Iskola [2]
Gárdonyi Géza Általános Iskola [3]
Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola [4]
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola [5]
Lackner Kristóf Általános Iskola [6]
Petőfi Sándor Általános Iskola
Szent István Római Katolikus Általános Iskola
Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium [7]
Tóth Antal Nevelési- és Oktatási Központ[8]

[szerkesztés] Középiskolák

Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium /Líceum/ [9]
Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola [10]
Fáy András Gazdasági Szakközépiskola [11]
Handler Nándor Szakképző Iskola [12]
Horváth József Művészeti Iskola [13]
Középiskolai Kollégium – (Leánykollégium)
Lippai János Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium [14]
Nyugat-Magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium [15]
Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola [16]
Soproni Rendészeti Szakközépiskola [17]
Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium [18]
Széchenyi István Gimnázium [19]
Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium [20]