I. Mieszko

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jan Matejko ceruzarajza

Mieszko dénárja

I. Mieszko (kb.. 935 - 992. május 25.): lengyel uralkodó, a mondai Siemomysł fia, a polan nevű lengyel törzsek hercege (akikről Lengyelország - Polska - a nevét kapta).

Tartalomjegyzék

1 Jelentősége
2 Névváltozatai
3 Életpályájának kezdete
4 Kereszténnyé teszi a lengyeleket
5 A hűbér-vita
6 Háborúi
7 Családja
8 Családfa

[szerkesztés] Jelentősége

Fontosságát nem csak az adja, hogy ő az első bizonyitottan valós személy a lengyel uralkodók közt, hanem az is, hogy ő téritette keresztény hitre a lengyeleket.

[szerkesztés] Névváltozatai

A Mieszko nevet csak később kapta, a korabeli források Mesco, Misico, Mesico, Msko és ezekhez hasonló neveken emlitik. (Egy dokumentumban a Dagome név - Dagome iudex-szerepel.)

[szerkesztés] Életpályájának kezdete

Mieszko 965-ben feleségül vette Dobrawát, I. Boleszláv bohémiai fejedelem lányát. 980-ban újra nősült: Oda von Haldenslebent, Dietrich (Theoderic) von Haldensleben, Nordmark grófja (965-985) lányát vette el, miután megszöktette a kalbei kolostorból.

[szerkesztés] Kereszténnyé teszi a lengyeleket

992-1025

Uralkodásának kezdetén a Balti-tengertől délre élő wieleták és voliniaiak, és szövetségesük, Wichman szász gróf elleni harcok kötötték le. 966-ban megkereszteltette magát, valószinűleg első felesége hatására, de lehet, hogy azért, hogy elkerülje az összeütközést a keresztény Német-római Birodalommal. Templomot épittetett Szent Györgynek Gnieznóban, 968-ban Poznańban pedig megalapitotta az első lengyel katedrálist. A katedrálist Szent Péternek szentelték.

Mieszko idején nem volt lengyel főváros, ehelyett több várat épitett. A legfontosabb volt ezek közül Poznań, Gniezno és Ostrów Lednicki. Az utóbbi 140 méter átmérőjű gyűrűs erőditmény volt. Falain belül kőpalotát épittetett magának.

Valószinűleg egy lánytestvére és két fiútestvére volt, közülük csak Czcibor neve ismert, akit a cedyniai csatában öltek meg 972-ben. A másik testvére is csatában vesztette életét, 964 körül.

[szerkesztés] A hűbér-vita

Vannak történészek, akik szerint Mieszko hűséget esküdött I. Ottó, II. Ottó és III. Ottó német-római császároknak. A lengyel történészek azonban ezt vitatják, és főleg azt, hogy a hűbéreskü egész Lengyelországra vonatkozott (vagy inkább csak egy részére, amelynek latin neve "usque Varta fluvium" volt). Egy középkori krónika szerint Mieszko Gero ostmarki őrgrófnak tett le hűbéresküt, de ezt a közlést kételyek övezik, mivel ezt a krónikát egy másik krónika kivonatának tekintik, az eredeti krónika pedig nem emliti ezt az epizódot.

[szerkesztés] Háborúi

Uralkodása 962 körül kezdődött "Nagy-Lengyelországban" (Wielkopolska), Kujáviában (Kujawy) és talán Pomeránia keleti részén. A 960-as években valószínűleg Nyugat-Pomerániát is meghóditotta, legalább részben, a 990-es években pedig Szilézát (Śląsk) és Kis-Lengyelországot (Małopolska) is.

Legtöbbet a Balti-tenger partvidékén harcolt, azon a területen, amely később kapta a Pomeránia nevet. 972-ben a cedyniai csatában legyőzte Hodo nordmarki őrgrófot, és 976-ban elérte az Odera folyó torkolatát. A döntő csatát 979-ben vívták, ezt is Mieszko nyerte, és ezzel bebiztosította uralmát a régióban. A következő évben hódítását azzal ünnepelte, hogy várat alapított Gdańsknál.

981-ben I. Vlagyimir kijevi fejedelem elvette a Grody Czerwieńskie néven ismert területet Mieszkótól. 986-ban, II. Ottó halála után csatlakozott III. Ottó császár hadjáratához a polabján szláv törzsek ellen. Röviddel halála előtt a pápának adományozta államát, és hűbérbirtokul kapta vissza tőle, a Dagome Iudex néven ismert okiratban.

[szerkesztés] Családja

Örököse első házasságából származó fia, I. Boleszláv volt. Ebből a házasságából két lánya született: Sygryda, és egy másik lány, akinek a nevét nem ismerjük. Sygryda "Gőgös Sigrid" néven előbb VI. (Győztes) Erik svéd király felesége és királynő lett, majd Gunhilda királynő néven I. "Villásszakállú" Svend dán király felesége, Nagy Knut anyja. A történészek szerint szláv neve "Świętosława" lehetett.

Mieszko második lánya valószinűleg egy pomerániai szláv herceg felesége lett.

Második házasságából három fia született; Mieszko, Lambert és Świętopełk.

[szerkesztés] Családfa

Leszek
sz. ?
† 930/40. (?)

Siemomysł
sz. ?
† kb. 960. (?)

1 több pogány feleség		2 Dobrawa sz. ? † 977. OO 965		Mieszko I sz. kb. 935. † 992. V. 25.		3 Oda sz. ? † kb. 1023. OO 978/80.

	1		2		2		3		3
NN (syn) sz. przed 965 † po 23 III 973		Vitéz Boleszláv sz. 966/67. † 1025. VI. 17.		Świętosława-Sygryda sz. kb. 970. † po 1014		Mieszko sz. 978/84. † 25 V 992. V. 22. után		Świętopełk sz. 979/85. † 992. V. 25. előtt (?)
	3
Lambert sz. 980/90. † 992. V. 25 után