I. Murád
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. Murád (1319 – 1389): Hüdavendiğar-nak is nevezték, ami Isteni-t jelent. I. Orkhán szultán és Helén bizánci hercegnő fia volt. Apja halála után (1359) lett a birodalom szultánja. Uralma alatt majdnem az egész Balkán-félszigetet meghódította és a bizánci császárt adófizetésre kényszerítette. Az ő ideje alatt alakult ki a devşirm rendszer, ami alapján a janicsárokat keresztényekből képezték ki. Ugyancsak ő alapította a divánt, mint kormányzási forma. Uralkodása idején a birodalmat felosztotta két tartományra: Anatoliára (ázsiai rész) és Ruméliára (európai rész).
Murád a Karamanid emirátus ellen harcolt Anatóliában, a szerbek, bolgárok és magyarok ellen Európában. Az európai népek szövetkeztek Murád ellen és 1371. szeptember 26-án Maritsanál megütköztek a törökökkel. A csatát a törökök nyerték, akiket Murád alvezére Lalaşahin bejler-bej vezetett.
1366-ban a Szerb király adófizetvé vált, majd 1385-ben Sofia a törökök kezébe került. 1389. június 15-én a rigómezei csatában a törökök fényes győzelmet arattak, ezáltal Szerbia elvesztette függetlenségét. A szerb király is és Murád szultán is elestek (a szultánt Miloš Obilic szerb nemes ölte meg csata közben).
Főbb szócikk: I. Murád hódításai.
| Előde: | I. Murád | Utóda: | |
| I. Orkhán | 1359 – 1389 | I. Bajazid | |
| 1326 – 1359 | oszmán szultánok | 1389 – 1402 |
Based on work by