IV. Félix pápa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

IV. (más számítás szerint III.) Félix pápa egy olaszországi freskón

IV. Szent Félix volt az 54. egyházi vezető a keresztény történelemben. Elődje uralkodásakor a világi és egyházi vezetők ellentétbe kerültek egymással, és ez IV. Félix pontifikátusán is érződött. Azonban végül egyházát sikerült megszilárdítani. Szokás III. Félixnek is nevezni, ugyanis II. Félix ellenpápaként lépett fel.

Egy Castorius nevű ember gyermeke, aki Samniumban született. A papi hivatást választotta, és szülővárosának érseke lett még Hormisdas pápa uralkodásának idején. Amikor I. János pápa Nagy Theodorik király akaratával ellenkezve nem simította el a bizánci ariánusok ügyét, a király dühében megölette Jánost. A következő pápaválasztáson a megfélemlített rómaiak Theodorik jelöltjét választották meg. Így 526. július 13-án IV. Félix néven új pápa foglalhatta el Szent Péter trónját. A király nem választott rosszul, ugyanis Félix hamarosan bebizonyította, hogy ő nem Theodorik bábja, viszont jó kapcsolatai vannak a világi uralkodóréteggel, és ezt maximálisan ki is tudja aknázni saját hasznára. 526. augusztus 30-án meghalt Nagy Theodorik, Itália és a keleti gótok uralkodója. A trónon unokája, Athalaric követte, de mivel még kisded volt, helyette anyja, Amalasuntha uralkodott. Az új világi hatalom szintén jó viszonyban volt a keresztény egyházzal.
Az új uralkodónál emelkedett törvényerőre az a régi szabály, hogy minden olyan vád, amelyet egy laikus emel egy egyházi ember ellen a pápa vagy egy általa kinevezett papi testület jogkörébe tartozik. A törvény megszegéséért tíz font súlyú aranyat kell fizetni bírság gyanánt az egyház kasszájába, amelyet majd a szegények között osztanak szét. Amalasuntha két épületet ajándékozott IV. Félixnek a Forum Romanumon. Az egyik Maxentius császár gyermekének, Romolusnak a temploma volt, amihez kapcsolódott a Templum sacroe urbis, vagyis a római földhivatal. Ezeket Félix átalakíttatta, és így ez lett az első keresztény templom a Forumon. A San Cosma e Damiano templom maradványai, köztük egy híres mozaik, még mindig látható Rómában.

III. (IV.) Féix pápa ajándékot ad át két szentnek

A kegyelem természetéről és alkalmasságáról szóló viták pontifikátusa alatt ismét kiújultak Gallia déli részén. Félix Caesarius, arles-i püspök megfogalmazását támogatta a szemipelagianus elveket valló Faustus Riez-i püspökkel szemben. A pápa levelet, úgynevezett Capitulákat küldött ezen részek vallási vezetőinek, amelyek a Szentírás kegyelemről és a szabad akaratról szóló részeit tartalmazták. 529-ben zsinatot hívott össze Orange városába. Ezen a gyűlésen megvitatták a szemipelagianusok nézetét, Szent Ágoston felolvasta kegyelemről szóló tanítását, ezzel elutasítva Faustus művét.
530-ban súlyosan megbetegedett Félix, és egyre nyugtalanabbul szemlélte a város két politikai táborát. A klérus jelentős része és a római laikusok is vagy a gót uralkodókat támogatták vagy a bizánci császárt. Mivel Félix félt attól, hogy utódlása komoly harcokhoz vezethet a két párt között, halála előtt fődiakónusát, Bonifácot jelölte meg utódjául a pallium átadásával.
530 szeptember 22-én a pallium átadása után nem soká meghalt. Szentté avatták, ünnepét január 30-án tartják.