Izom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az izom az állati és emberi szervezetek egy szövetfélesége. Nyugalomban puha, ingerlés hatására összehúzódik, megnyúlik, illetve megfeszül. Mindegyikben az aktin és a miozin található meg, mint alkotórész. Mindegyik ingerlés hatására összehúzódik és hosszúkás alakú sejtekből álló rostokból épül fel.
[szerkesztés] Harántcsíkolt izom
A vázizomzatot alkotja. Akaratlagosan tudjuk irányítani. Nevét onnan kapta, hogy a benne lévő fehérjerostok (filamentumok) harántcsíkolt elrendeződést mutatnak. A harántcsíkolt izom rostjai gyors és erőteljes összehúzódásra képesek, de gyorsan fáradnak. A rostokat kötőszövet (perimysium) fogja össze köteggé, a kötegeket (fasciculusok) védelmet nyújtó kötőszövetes burok (epimysium) fogja körül. A rostszálak közti kötőszövet tartalmazza az ereket és az idegeket.
[szerkesztés] Simaizom
Csak az érfalakban és a belső szervek falában található, mint például a bélrendszerben és a húgyhólyagban. A rostok rövidek, orsó alakúak, lemezes elrendezésűek. A vegetatív idegrendszer irányítja. Nem fáradékony izomfajta. A kötőszövetben futnak az erek és az idegek.
[szerkesztés] Szívizom
Szerkezete hasonló a harántcsíkolt izomhoz. A vegetatív idegrendszer működteti, rendelkezik saját ritmusszabályzóval. Nem fáradékony.
Based on work by