Sejt

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A sejt a földi élet legkisebb szerkezeti és működési egysége, mely önálló működésre képes és életjelenségeket mutat (anyagcsere, szaporodás). A szervezetben néha az élet alapjának nevezik.

Vannak olyan organizmusok, mint a baktériumok és egysejtűek, amelyek csak egy sejtből állnak. Az ember vagy a többsejtű állatok ezzel szemben akár 100 000 milliárd, azaz 100 billió (10¹⁴) sejtből is állhatnak.

Tartalomjegyzék 1 Az elnevezés, történeti háttér 2 Áttekintés 2.1 A sejtek tulajdonságai 3 Felépítése, szubcelluláris organellumok 3.1 A sejtmag 3.2 Legfontosabb alkotórészei 4 A sejtek anatomiája – az eukarióták és a prokarióták összehasonlítása 4.1 Prokarióta sejtek 4.2 Eukarióta sejtek 5 A sejtek eredete 6 Sejt története 7 Függelékek 8 Külső hivatkozások 8.1 Magyar lapok 8.2 Angol lapok 8.2.1 Online szövegkönyvek

[szerkesztés] Az elnevezés, történeti háttér

A sejt-elméletet először 1839-ben Schleiden és Schwann jegyezte le, ez azt tartalmazta, hogy az élő szervezetek egy vagy több kisebb egységből állnak, ezeket nevezték ők sejteknek. Minden sejt egy már létező sejtből jön létre, és a szervezet minden életfunkciója ezekben a kis egységekben történik, mint például az anyagcsere. A sejt egyik legfontosabb szerepére, a tulajdonságainak átörökítésére is rájöttek, ezzel megállapítást nyert az a nézet, mely szerint minden információ átadódik a sejtből a következő nemzedéknek.

A sejt idegen elnevezése (cellula) a latin cellula szóból eredeztetik, amely „kis szobát” jelent. Ezt a nevet Robert Hooke adta, amikor parafa metszetét nézte mikroszkópon át, és összehasonlította a bedugaszolt sejtet, amit látott, a saját szerzetesi hajlékával.

A sejt szó mai hivatalos jelentése: az élet legkisebb élő egysége.

[szerkesztés] Áttekintés

[szerkesztés] A sejtek tulajdonságai

Minden sejt önfenntartó működésre is képes. Képes tápanyagait energiává alakítani, speciális funkciókat végrehajtani, megismételni önmagát (osztódni), ha szükséges. Őrzi magában a saját magát kivitelezni és reprodukálni képes lehetőséget.

A sejtek számos képességgel rendelkeznek:

• Osztódás.
• Anyagcsere, beleértve a tápanyag felhasználást, az energia átalakítását, molekulák, vegyületek létrehozását. A sejt működése függ képességeinek kihasználásától, amit a tárolt kémiai anyagok felhasználásból nyer.
• Nukleinsav- és fehérjeszintézis, funkcionális sejtrészek szintézise, mint az enzimek. A tipikus emlőssejtek közel 10 000 különböző fehérjét tartalmaznak.
• Reagál a külső és belső változásokra, mint például a hőmérséklet vagy a pH megváltozására.
• Transzportfolyamatai vannak, környezetével dinamikus kölcsönhatásban van.

[szerkesztés] Felépítése, szubcelluláris organellumok

A sejtet egy féligáteresztő (szemipermeábilis) hártya, a külső membrán vagy sejthártya határolja, azon belüli anyag lényegében félig folyékony, kolloid állapotú szervesanyag.

A legegyszerűbb sejtes felépítésű élőlények a prokarióták. Ezeknek nincs belső membránnal határolva elkülönült sejtszervecskéjük, sejtmagjuk. A sejtmagvas élőlények az eukarióták.

Az eukarióta sejtek fénymikroszkóppal vizsgálva két nagy részből állnak:

• a magból (nukleusz, karion)
• és a magot körülvevő citoplazmából.

A citoplazma tartalmazza a sejt különböző organellumait, vázrendszerét és az ezeket körülvevő alapállományt, a citoszolt. Az elkülönült sejtmag jelenléte definíciószerűen az eukarióta sejt egyik legjellegzetesebb tulajdonsága.

A sejt a sejtciklusban képes megkettőzni DNS-ét és osztódni két utódsejtre.

[szerkesztés] A sejtmag

A magot két lemezből álló maghártya veszi körül, melyen pórusok helyezkednek el. Ezeken keresztül történik a mag és a citoplazma közötti anyagáramlás. A mag belsejében jól elkülöníthető a magvacska (nucleolus)és a fonalas szerkezetű, DNS-t és fehérjéket tartalmazó kromatin állomány.

[szerkesztés] Legfontosabb alkotórészei

• örökítőanyag (DNS) – legtöbbször a sejtmagban
• sejtplazma
• sejthártya
• sejtfal (nem minden esetben rendelkezik vele a sejt)
• mitokondrium
• színtest (plasztisz) (nem minden esetben rendelkezik vele a sejt)
• sejtközpont (centriolum)
• ostor (flagellum) (nem minden esetben rendelkezik vele a sejt)
• csilló (cilium) (nem minden esetben rendelkezik vele a sejt)

Jelentős különbségek vannak a növényi és az állati sejtek között. Például:

• az állati sejtet csupán sejtmembrán, míg a növény sejtet sejtfal is határolja.
• a növényi sejt rendelkezik a fotoszintézishez nélkülözhetetlen zöld színanyaggal
• az állati sejt heterotróf, a növényi autotróf (legtöbbször foto-autotróf)

[szerkesztés] A sejtek anatomiája – az eukarióták és a prokarióták összehasonlítása

[szerkesztés] Prokarióta sejtek

A Prokarióták kitűnnek az eukarióták közül, legfőképp azért, mert hiányzik a membránnal körülvett sejtmag. Hiányzik még, ezenkívül rengeteg olyan többsejtű elem és szerkezet, ami csak az eukariótákra jellemző (egy fontos kivétel a riboszóma, amelyik megjelenik, mind az eukarióta, mind a prokarióta sejtekben). A legtöbb funkcionális sejtalkotó, mint a mitokondriumok, színtestek, és a Golgi készülékek meghonosodtak a prokarióta plazmamembránon is. A prokarióta sejteknek három szerkezeti területük van:

• járulékos elemek, ezek az ostor és a pilus – fehérjék kötik őket a sejt felületéhez;
• a sejtburok, ez egy kapszulából áll, amely a sejtfalból, és a sejtmembránból jön létre;
• a citoplazma, amely a sejt génállományát, a prokarióta DNS-ét tartalmazza , a riboszóma és más sejtalkotókkal együtt.

Más különbségek:

• A plazmamembrán (a phospholipid bilayer) elkülöníti a sejt belsejét a környezetétől, így mint szürő vagy egy kommunikációs jelző funkcionál.

• A legtöbb prokarióta rendelkezik sejtfallal (néhány kivételtől eltekintve, például Mikoplazma). A sejtfal fehérje eredetű a baktériumoknál, és egy akadályt jelent a külső támadások ellen . Megvédi a sejtet a "lízistől", az ozmotikus nyomás és a hipotoniás környezetet figyelve. A sejtfal fennmaradt néhány eukariótában, mint például a gombákban, de ennek már más a kémiai összetétele.

• A prokarióta sejteknél a kromoszóma általában egy kör alakú molekula (egy baktériumtól eltekintve, melynek neveBorrelia burgdorferi a Lyme-kór okozója). A valódi sejtmag hiányában, a DNS maga köré gyűjti a nukleotidokat. A prokarióták így szállítani tudnak DNS-en kívüli plazmidokat, amelyek nagyrészt kör alakúak. A plazmidok a sejt számára új funkciókat tudnak biztosítani, mint például az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia.

[szerkesztés] Eukarióta sejtek

Az eukarióták között találjuk a legfejlettebb élőlényeket, a gombák, növények és állatok többsejtű képviselőit. Az eukarióta sejtek átlagosan 10-szer nagyobbak a prokariótáknál, de a különbség 1000-szeres is lehet. A legszembetűnőbb különbség a két sejttípus között, hogy az eukarióta sejtek sejtszervecskéket, vagyis membránnal körülvett organellumokat tartalmaznak. Az eukarióták, vagyis a valódi magvas sejtek névadója a sejt örökítőanyagát rejtő sejtmag. Az eukarióta sejtek örökítőanyaga egy vagy több lineáris DNS-óriásmolekula, más néven kromoszóma, amihez hisztonfehérjék kötődnek. A prokarióták kromoszómái legtöbbször kör alakúak és hisztonok helyett hisztonszerű fehérjéket tartalmaznak.

1. táblázat: Az eukarióta és prokarióta sejt tulajdonságainak összehasonlítása

	Prokarióták	Eukarióták
Jellemző élőlények	baktériumok, archeák	protisták, gombák, növények, állatok
Általános méret	~ 1-10 µm	~ 10-100 µm (a spermiumok, a farokrésztől eltekintve, kisebbek)
A sejtmag	nukleoid régió; nincs igazi sejtmag	valódi sejtmag kettős membránnal körülvéve
DNS	körkörös (általában)	lineáris molekulák (kromoszómák hiszton fehérjékkel)
RNS- és fehérjeszintézis	a citoplazmában zajlik	az RNS-szintézis a magban fehérjeszintézis a citoplazmában
Riboszómák	50S+30S = 70S	60S+40S = 80S
Citoplazmatikus szerkezet	kevésbé szervezett	magasan szervezett, endomembránokkal és citoszkeletonnal
Sejtmozgás	flagellinből felépülő flagellumok	flagellumok és tubulinból felépülő ostorok
Mitokondrium	nincs	1-től néhány tucatig (van, ahol hiányzik)
Színtestek	nincs	algákban és növényekben
Organizáció	általában egysejtűek	egysejtűek, kolóniák, magasabb rendű többsejtű szervezetek specializált sejtekkel
Sejosztódás	hasadás	mitózis meiózis

2. Táblázat: Az állati és növényi sejtek szerkezeti összehasonlítása

	Jellegzetes állati sejt	Jellegzetes növényi sejt
Sejtalkotók	Sejtmag Maganyag (a sejtmagon belül) Sejthártya Sejtplazma Sejtközpont Durva endoplazmatikus retikulum (RER) Sima endoplazmatikus retikulum (SER) Riboszóma Golgi készülék Citoplazma Mitokondrium Lizoszóma Citoszkeleton Vezikulum Vakuólum	Sejtmag Maganyag (a sejtmagon belül) Sejthártya Sejtplazma Sejtközpont Durva endoplazmatikus retikulum (RER) Sima endoplazmatikus retikulum (SER) Riboszóma Golgi készülék Citoplazma Mitokondrium Lizoszóma Citoszkeleton Vezikulum Központi vakuólum Színtestek Tonoplaszt (központi üregecske membrán) Peroxiszóma Glikoxiszóma
Hozzákötődhető alakok	Csilló Ostor Plazma membrán	Plazma membrán Sejtfal Plazmahártya Ostor (kizárólag gamétákban)

[szerkesztés] A sejtek eredete

[szerkesztés] Sejt története

[szerkesztés] Függelékek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyar lapok

• Definíció a Pallasból
• A sejt, érettségi tétel a pálya.hu lapján
• Sejtbiológiai animációk

[szerkesztés] Angol lapok

• Teaching about the Life and Health of Cells.
• The cell like a city.
• Cells Alive!
• Journal of Cell Biology
• A simplified version of this article
• A comparison of the generational and exponential growth of cell populations
• High-resolution images of brain cells
• Cell Biology for school and university with graphics

[szerkesztés] Online szövegkönyvek

• Molecular Biology of the Cell fourth edition, edited by Bruce Alberts (2002) published by Garland Science.
• Molecular Cell Biology fourth edition, edited by Harvey Lodish (2000) published by W. H. Freeman and Company.
• The Cell – A Molecular Approach second edition, by Geoffrey M. Cooper (2000) published by Sinauer Associates.