Keresztényhavas
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Keresztényhavas |
|
 |
|
| Magasság | 1799 méter |
| Hely | Brassótól délre, Brassó megye |
| Hegység | Barcasági-hegyek, Kárpátok |
| Kiemelkedés | ~ 1000 m a Tömös völgyéből |
| Koordináták | 45.5°É, 25.5°K |
| Legkönnyebb útvonal | Brassópojánából |
A Keresztényhavas (románul Postăvaru, németül Schuler) egy hegytömb a Kárpátokban, Brassótól dél-nyugatra, a Brassói-medence és a Bucsecs-hegység között. A Nagykőhavassal együtt alkotja a Barcasági-hegyeket. Több mint 1200 méterrel magasodik a Brassói-medence fölé, ezért sokkal magasabbnak tűnik. A hegy északi lábánál található Brassó és ipari vidéke. Keleten a Tömös-völgye választja el a Nagykőhavastól, amelyhez méretben és felépítésben is nagyon hasonlít. Északi oldalán helyezkedik el Brassópojána, északi nyúlványa pedig a Cenk (955 m).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Domborzat
A Keresztényhavas teljes területe kb. 173 km2. A központi csúcshoz észak-keletről és dél-nyugatról lealacsonyodó gerincek kapcsolódnak. Az észak-keleti gerinc a csúcs melletti nyeregből indul ki, hegyei a Poiana Ruia (1658 m), Crucuru Mare (1435 m), Varna (1428 m), Crucuru Mic (1024 m). A Crucuru Mare közeléből válik le az a kisebb gerinc, amely benyúlik Brassóba és amelynek végén található a Cenk (955 m). A dél-nyugati gerinc, helyi nevén a Muchia Cheii, amely meredek oldalaival és nagy szintkülönbségeivel hasonlít a Fogarasi-havasok északi mellékgerinceihez.
A Keresztényhavas északi oldalában, 950-1000 m magasságban egy kisebb fennsík található, amelyet északon 1000 métert alig meghaladó hegyek határolnak: Dosul Plesii (1045 m), Spinarea Lunga (1042 m). A fennsíkon helyezkedik el Brassopojána, Románia egyik legfejlettebb turisztikai központja.
[szerkesztés] Élővilág
A legnagyobb felületet vegyes erdők foglalják el fenyvesekkel és bükkösökkel. A tűlevelű erdők 900 m felett vannak jelen, az árnyékos oldalakon ennél alacsonyabban. A vadállományhoz tartozik a szarvas, őz, vaddisznó, medve, róka, farkas. A medvék éjjelente nagy előszeretettel látogatják a brassói Noa- és Rakodó-negyed szemétkukáit.
[szerkesztés] Éghajlat
A magasabb pontokon az éves átlaghőmérséklet 0 °C és 2 °C között van. Brassópojána szintjén, 1000 méteres magasságban 4°-6 °C (4,9 °C Predeálon, 5,8 °C Brassópojánán). A hegy lábánál, Brassó környékén eléri a 6-8 °C-ot. Télen gyakran hőinverzió következik be, amikor a Brassói-medencében hidegebb van, mint a hegytetőkön. A hőinverzió következtében a köd hosszabb ideig megmarad a medence alján, ezért amikor a Brassói-medencét köd borítja, Brassópojánán és a hegyeken a nap süt és melegebb van. Az első fagy szeptemberben jelenik meg, az utolsó elhúzódhat júniusig is. A tél a hegység felső részén 4-5 hónapig is eltarthat. A legnagyobb havi átlaghőmérséklet júliusban van (8 °C és 14 °C között). Brassóban a júliusi átlaghőmérséklet 17,8 °C.
Az éves csapadékmennyiség a hegyen 1100 mm, a hegy alján 700 mm. A legtöbb csapadék júniusban hull (100-140 mm), a legkevesebb szeptemberben és februárban. Az első havazás akár szeptemberben is bekövetkezhet, de az első állandó hóréteg csak októbertől hull le.
Based on work by