Kisújbánya
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kisújbánya üdülőfalu Baranya megyében, a Pécsváradi kistérségben. Közigazgatásilag Hosszúhetény településrésze („Kisújbánya utca”), azonban attól a valóságban távol fekvő, 11 km hosszú erdészeti úton megközelíthető önálló falu. A legközelebbi szomszédja Óbánya, amely kb. 3 km-re található.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A „magyar Svájcnak” is nevezett Kisújbánya a Kelet-mecseki tájvédelmi körzet közepén, a festői szépségű Kisújbányai-medencében található. A falun egy patak folyik keresztül, és több forrás is található. A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg. Ezért itt nemcsak a szép táj gyönyörködtet, hanem a hagyományos sváb faluba tett időutazás is.
Lásd még: Kisújbánya a www.térképcentrum.hu térképén
[szerkesztés] Története
A 18. században Franken környéki bajor telepesek alapították Neue Glashütte (Új üveghuta) néven. Kápolnája Szent Márton tiszteletére épült 1794-ben. Kisújbánya lakói erdőirtás útján folytatták az üvegkészítést, akárcsak a szomszédos Óbánya és Pusztabánya üvegfúvói. Bizonyos feltételezések szerint a pusztabányaiak alapították továbbvándorolva, miután környékükön elfogyott a fa. (A Pusztabánya-dűlőben, a Hosszúheténybe vezető erdei út mentén több 18. századi üveghuta maradványa található.)
A kisújbányai üveghuta 1760-1809 között működött. Sváb lakói ezután elsősorban a hegyi jellegű tehéntartásból éltek, a szomszédos települések piacaira hordták a tejtermékeiket. A falu templomát 1774-ben építették. A falu a Kisújbánya nevet a kiegyezés után kapta a Neuglashütte fordításaként és a Felvidéken található Újbányától való megkülönböztetésül.
A falu lakóit igen szerény életmód jellemezte a világtól eléggé elzárt erdei településen, az élet legtöbb területén önellátásra rendezkedtek be, maguk építették a ma is látható vályogházakat, szerszámaikat is maguk készítették még a 60-as években is.
A szocializmus alatt a kistelepüléseket elsorvasztó állami politika Kisújbányát is majdnem eltüntette a föld színéről, mint néhány más baranyai kisteleülést. Az általános iskolát és a boltot felszámolták, közutat nem építettek (csak földutak voltak a lovaskocsiknak). A falu út hiányában az 1970-es évek elejére elsorvadt, és a lehetetlen helyzetbe hozott német őslakosság elvándorlásra kényszerült, házaikat üdülőnek vették meg, főként városi emberek. Az üdülők tulajdonosai őrzik a hagyományos építészeti formákat, amire a tájvédelmi törvény is kötelezi őket. A 90-es években megalakult a Kisújbánya Baráti Köre nevű civil szervezet.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom: A barokk templomot 1733-ban kezdték építeni, 1794-ben fejezték be, és Szent Márton püspöknek ajánlották.
- A Béke–forrás a falu közepén, az út mellett található, vizét a szomszédos házak hasznosítják. [1]
- Az elhagyott temető a falu határában.
- Turistaút Óbánya felé: :A Kisújbánya és Óbánya közötti erdei ösvény a Keleti-Mecsek egyik legszebb túraútja. Természeti képződmények: Tündérlépcső (a hegyi patak vízeséssé szélesedő szakasza), Csepegő szikla (mohával borított barlangüregek, a falaikból előtörő forrásvízzel).
- Anna-pihenő a közeli erdőben. Virág Ferenc pécsi püspök építtette.
- Rövid gyalogtúra Pusztabánya a feltárt 18. századi üvegfúvó kemencékkel (az egyik működőképes).
- Rövid túra a helyreállított középkori Máré-vár.
[szerkesztés] Dűlőnevek
Néhány kisújbányai dűlőnév: Arnold Mil (Arnold Mühle egykori malma), Cigány-hegy, Kőhegy, Mészégető, Mészkemence, Misla-lik, Ördög-högy, Öregszőlő, Piros-högy.
[szerkesztés] Információk turistáknak
Kisújbányai caritas-ház 33 férőhely Szállásrendelés: Berengyán Károly, Horváth György 7694 Hosszúhetény, Kisújbánya u. 52. Tel: 72/490-584
Vadászház: 10 férőhely Szállásrendelés: Gyenis Tamás Hungary 7694 Kisújbánya, u. 50. +36(72)490-387
Helleborus Vendégház Szállásrendelés: (2007 jan 1-től): Derksen Gyöngyi Hungary 7694 Kisújbánya, u. 39. +36 (72)490-671
[szerkesztés] Kisújbánya Baráti kör alapítvány
Hungary 7694 Kisújbánya 51. Kuratórium elnöke: Derksen Gyöngyi +36 (72) 490-671