Kongó (folyó)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kongó (folyó)

Hossz:

4 670 km

Vízhozam:

41 800 m³/s

Vízgyűjtő terület:

3 680 000 km²

Torkolat:

Atlanti-óceán

Országok:

Kongói Demokratikus
Köztársaság,
Közép-afrikai Köztársaság,
Kongói Köztársaság

A Kongó Nyugat-Közép-Afrika legnagyobb folyója. Hossza 4670 kilométer, ami a Nilus után Afrika második és a világ nyolcadik leghosszabb folyójává teszi.

A Kongó és mellékfolyói a világ második legnagyobb esőerdő övezetén folyik keresztül (csak az Amazonas esőerdői nagyobb kiterjedésűek). A Kongó az Amazonas után és a Mississippi előtt a világ második legnagyobb vízhozamú folyója. Mivel a folyó hosszú szakaszai nyúlnak el az Egyenlitőtől északra, illetve délre is, a vízhozam meglehetősen stabil, hiszen valamelyik szakasz mindig az esős évszakot éli.

A Kongó folyó az ősi Kongói királyság-ról kapta a nevét, amely a folyó torkolatvidékén terült el. A mai államok közül a Kongói Demokratikus Köztársaságot és a Kongói Köztársaságot a folyóról nevezték el.

A Kongó majdnem egész hosszában hajózható, három fő vízesését ma már vasútvonalak is megkerülik, igy Közép-Afrika kereskedelmi forgalmának jó része a folyó mentén halad keresztül. Az itt szállitott áruk java réz, pálmaolaj, cukor, kávé és gyapot. A folyó vizenergia nyerésére is hasznositható, a Pool Malebo alatti Inga az első vízerőmű a folyón. 2005 februárjában a dél-afrikai állami tulajdonú Eskom cég felvetette, hogy egy új gát épitésével és egyéb beruházásokkal drasztikus mértékben emelhető lenne az Inga erőmű áramtermelő kapacitása. A vállalkozás 40 GW energiát termelhetne (Ld. [1] Guardian cikk angolul).