Korán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Arab

القرآن

Tudományos átirat

al-Qurān

A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava. (Magyar szövegekben ritkábban előfordul a régies Qurán és Alkorán alakban is) Gyakran emlegetik al-Qurān al-Karīm (Kegyes Korán) szószerkezetben.

Tartalomjegyzék 1 A Korán szerepe az iszlám vallásban 2 A Korán mint szöveg 2.1 A Korán tagolása 2.2 Stilisztikai jellemzők 3 A Korán kialakulása 3.1 A Korán kialakulása az iszlám hagyomány szerint

[szerkesztés] A Korán szerepe az iszlám vallásban

A Korán az iszlám szent irata. Iszlám országokban általános, hogy az iskolai tanulmányok részét képezi a Korán betéve történő megtanulása. A Koránmagyarázat (tafszír) az arab irodalom, vallás és tudomány egyik legfontosabb ágazata.

[szerkesztés] A Korán mint szöveg

[szerkesztés] A Korán tagolása

A Koránt 114 fejezet (szúra) alkotja, amelyek rövid versekből (aya) állnak. A Korán összesen 6348 ayát tartalmaz, illetve további 112 a szúrák elején található Bismillah formulát tartalmaz. Minden szúrának saját neve van, a szúrákon belül az egyes ayákat sorszámmal jelölik. A pontos hivatkozáshoz ismerni kell, hogy mely olvasatra hivatkozik valaki, mivel egyes olvasatokban a szöveg bontása eltérő lehet. A magyar fordítások kivétel nélkül a leggyakoribb, un. hafsz-olvasat számozását használják. A XX. századtól kezdve a szúrák neve helyett hivatkozások gyakran használnak sorszámot a szúrák jelölésére.

A szúrák sorrendje nem fejez ki kronológiai vagy fontossági sorrendet. Az első, rövid Fatiha (Megnyitó) szúra után, a Korán elején a hosszabb, a végén a rövidebb szúrák találhatók.

A szúrákból és ayakból álló beosztás mellett számos praktikus, olvasást, recitálást, és memorizálást segítő tagolási rendszert is alkalmaznak. A Korán 30 nagyjából egyforma terjedelmű dzsuzból (rész) áll. (Ilyen módon a 30 napos Ramadán alatt napi egy dzsuz elolvasásával el lehet olvasni a teljes Koránt). Az egyes dzsuzokat gyakran két egyforma csoportra (hizb) osztják, amelyek további negyedekre oszthatók. Létezik a Koránnak egy hetes tagolása (manazil) is. További felosztási mód a Korán nagyjából 8-10 ayából álló szemantikailag egységes részekre (ruku'at) osztása.

Hagyományos tagolás szerint a szúrák, keletkezési helyük szerint mekkai, illetve medinai szúrákra oszlanak, amelyek egyben kronológiai tagolást is kifejeznek. Ez a megosztás a szerkesztés során a sorrendben nem jelenik meg.

[szerkesztés] Stilisztikai jellemzők

A Korán keverten, akár egy szúrán belül is váltakozva tartalmaz elbeszélő, intő-figyelmeztető, és törvénykező szövegrészeket, amelyek nem feltétlenül függnek össze egymással.

A Korán szövege műfajilag több stílusba sorolható. Egyes részei rímes, metrikus rendszerben (al Bihar), míg a szövegek többsége, sajátos, ritmikus prózában (saj) íródtak. A Korán a szemantikailag összefüggő részeket gyakran, (de nem mindig) laza rímszerkezettel, önrímekkel vagy asszonácokkal kapcsolja össze: Pl: Al-Fajr szúra kezdete

Wal-fajr,

Wa layâlin `ashr,

Wash-shaf`i wal-watr

Wal-layli 'idhâ yasr,

Hal fî dhâlika qasamun li-dhî ijr.

Néhány szúrában megjelenik a refrén, néhány, (pl. minden második ayánként).

[szerkesztés] A Korán kialakulása

A muszlimok szerint a Korán Isten által kinyilatkoztatott, és a mai napig romlatlan formában megmaradt szöveg, mindazonáltal a Korán szövegeinek egy kötetbe szerkesztésének folyamatáról fentmaradtak hagyományok. Az orientalista tudományban számos elmélet fogalmazódott meg a Korán kialakulását illetően.

[szerkesztés] A Korán kialakulása az iszlám hagyomány szerint

Az iszlám hagyomány szerint Mohammed részletekben kapta meg a kinyilatkoztatást, az első, Hira hegyén kapott kinyilatkoztatástól (610) haláláig (632). Mohammed szóban közölte a kinyilatkoztatásokat, amit társai lejegyeztek. Az írásbeli hagyomány mellett fontos volt a szóbeli hagyományozás is, így a szövegeket sokan megtanulták.