Li Bai

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A szócikkben a keleti névsorrendet, azaz a családnév–keresztnév formát követő nevek találhatók.

Ez a szócikk a kínai nevek pinjin átírását használja.

Li Bai (kínai írással 李白; magyar népszerű átírással: Li Paj, 701-762) kínai költő, a Tang-dinasztia idején élt. Nevének régiesebb formái a Li Bo (Li Po), de leginkább Li Tai Bo (李太白, Li Taj-po), a nyugati világban is ezek terjedtek el. Ismert még "Halhatatlan költő" (Shī xiān, Si-hszien 诗仙) néven is.

Kína irodalmának történetében őt tartják az egyik legnagyobb költőnek Du Fuval (Tu Fu) együtt. Megközelítőleg 1100 költeménye maradt fenn. A nyugati világ a költeményeit az Ezra Pound által japán változatokból készített nagyon szabad fordítások alapján ismerte meg. Magyarra a 20. század legjobb költői közül jó néhány fordított Li Bait, például Kosztolányi Dezső és Weöres Sándor.

Li Bai ismert a költészetében megjelenő határtalan képzelőerejéről, taoista hasonlatairól és az alkohol iránt megmutatkozó nagy szeretetéről. Csak úgy, mint Du Fu, életének nagy részét ő is utazással töltötte, bár az ő esetében ez azért volt, mert megengedhette magának, és nem azért, mert szegénysége erre késztette. A legenda szerint belefulladt a Jangce-folyamba , amikor kiesett a csónakjából, mert részegen meg akarta ölelni a hold tükörképét.

[szerkesztés] Élete

Li Bai születésének helye bizonytalan, de lehet, hogy Suiyéből (Szujje, a mai Tokmok közelében, Kirgizisztán, Közép-Ázsia) származik. 5 éves korában családja Jiangyouba (Csiangju) költözött, a jelenlegi Chengdu (Csengtu) közelébe, a mai Sichuan (Szecsuan) tartományban. A konfucianizmus és a taoizmus voltak rá nagy hatással. Az arisztokratikus Tang-dinasztia idején a családi örökség nem sok lehetőséget adott számára, szeretett volna ugyan hivatalt viselni, de nem vett részt a császári vizsgákon. Ehelyett 25 éves korától elkezdett utazgatni Kínában, gondtalan életet élve és a bor élvezetének szentelve magát – a helyes konfucianus viselkedésnek abszolút ellentmondó módon.

Személyisége egyaránt elbűvölte az arisztokratákat és az egyszerű embereket is, így 742-ben bemutatták Tang Xuanzong (唐玄宗, Tang Hszüan-cung) császárnak is. Kapott egy állást a Hanlin Akadémián. Li Bai kevesebb, mint 2 évig maradt költőként a császár szolgálatában, mert ismeretlen okból száműzték (bár él egy olyan legenda is, hogy részegen tiszteletlenül viselkedett a császárral). Ezután élete végéig kóborolt az országban.

744 őszén és a rákövetkező évben is találkozott Du Fuval, és bár többször már nem találkoztak, barátságuk különösen fontos szerepet játszott Du Fu ismerté válásában (verseinek tucatja szól Li Baihoz, vagy Li Bairól, miközben Li Bai összesen egy verset írt Du Fu-hoz).

Az An Lushan (An Lu-san) lázadás idején belekeveredett egy, a császár ellen irányuló felkelésbe, bár nem tudjuk pontosan, hogy ezt önként tette-e. A felkelés sikertelensége miatt másodszor is száműzték. Yelangba (Jelang) kellett volna mennie, de mielőtt megérkezett volna, kegyelmet kapott.

Dangtuban (Tangtu, ma Anhui (Anhuj) tartomány) halt meg. A hagyomány szerint megfulladt, mert megpróbálta elkapni a hold tükörképét egy folyóban, de néhány írástudó szerint halálának oka higanymérgezés a taoista halhatatlanság-elixírek miatt, mások szerint pedig alkoholmérgezésbe halt bele.

[szerkesztés] Költészete

Több, mint ezer verset tulajdonítanak neki, bár ezek közül soknak nem bizonyított az eredetisége. Legismertebbek a yue fu 乐府 (jüe-fu) versei. Nevét gyakran összekapcsolják a taoizmussal: műveiben erősen jelen van, mind a spontaneitásban, mind az érzelmekben, amit a versek kifejeznek. Mindazonáltal az általa használt gufeng (ku-feng, "ősi fuvallat") sokszor a konfuciánus etika nézőpontját alkalmazza, és sok alkalmi verse is meglehetősen konvencionális.

Ahogyan a zseni Mozartról is, Li Bairól is sok legenda él arról, hogy milyen könnyedén írta verseit; azt mondják, meglepő gyorsasággal volt képes verset írni, javítás nélkül. Kedvenc formája a jueju (csüe-csü, 5 vagy 7 írásjegyesből álló, 4 soros vers), amiből legalább 160-at írt. Li Bai nyelvhasználata nem volt olyan kifinomult, mint Du Fué, de szabad szellemisége és képzelőereje nagy hatással van olvasóira. Li Bai éles megfigyelőképessége megjelenik verseiben, sokat írt az életről, a természetről, és a barátságról. Az olyan versei, mint például a Changgan xing (Csang-kan hszing, Ezra Pound fordítása: A River Merchant’s Wife: A Letter), az átlagemberek viszontagságait vagy érzelmeit örökítik meg.

Egyik leghíresebb verse az „Egyedül borozgatám a Holddal” (Yuè Xià Dú Zhuó 月下独酌, Jüe-hszia tu-cso), jó példája egyik legismertebb témáinak – nagyon spontán vers, teli természeti hasonlatokkal és megszemélyesítésekkel.

[szerkesztés] Hatása másokra

Ismertsége nyugaton Ezra Poundnak (aki japánból fordította le néhány versét), és Gustav Mahlernek (aki 4 Li Bai verset dolgozott vel a Das Lied von der Erde című művében) köszönhető. Az utóbbiak alapjául Hans Bethge német fordításai szolgáltak, amelyek a Die chinesische Flöte („A kínai fuvola”) című antológiában jelentek meg, és amelyeket a francia fordítás követett.

A Merkúr bolygón egy krátert Li Bairól neveztek el.