Métisz (hold)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Métisz

A Galileo Jupiter-szonda által készített kép a holdról

Felfedezése

Felfedező:

S. Synnott

Felfedezés ideje:

1979. március 4.

Alternatív nevek:

Jupiter XVI

Ideiglenes nevek:

S/1979 J 3

Pályaadatok

Közelpont:

127 540 km (0,000853 CSE)

Távolpont:

127 840 km (0,000855 CSE)

Pálya kerülete:

802 300 km (0,005 CSE)

Pálya sugara:

127 691 km (0,000854 CSE)

Pálya excentricitása:

0,0012

Keringési periódus:

0,294780 nap (7 óra 4,5 perc)

Min. pályamenti sebesség:

31,464 km/s

Átl. pályamenti sebesség:

31,501 km/s

Max. pályamenti sebesség:

31,539 km/s

Inklináció:

2,22° (az ekliptikához képest)
0,00° (a Jupiter egyenlítőjéhet képest)

Anyabolygó:

Jupiter

Fizikai tulajdonságok

Átlagos átmérő:

43 km

Felszín területe:

~5800 km²

Térfogat:

~41 600 km³

Tömeg:

1,2·10¹⁷ kg

Átlagos sűrűség:

3,0 g/cm³

Felszíni gravitáció:

0,016 m/s² (0,002 g)

Szökési sebesség:

0,027 km/s

Forgási periódus:

szinkronforgás

Forgási sebesség:

19 km/h

Tengelyferdeség:

nincs

Albedó:

0,06

Felszíni hőm.:
Kelvin

min	átl.	max
	~123 K

Atmoszféra

Légköri nyomás:

0 kPa

Métisz (görögül Μήτις), vagy Jupiter XVI, a Jupiter apró belső holdjainak legbelső tagja, és egyben a Jupiter legbelső holdja.

A holdat 1979-ben fedezte fel a Voyager 1 szonda, ekkor még S/1979 J 3-nek nevezték. Hivatalos nevét 1983-ban kapta meg, a görög mitológiában az értelem istennője, Métisz után, aki egy hölgy Titán volt, Zeusz első felesége és Athéné anyja. Neve „megfontoltságot" jelent.

A Metis az Adraszteiával együtt a Jupiter fő gyűrűjében helyezkedik el, ezek a holdak lehetnek a gyűrű anyagának forrásai.

A holdat nem szabad összetéveszteni a 9 Metis aszteroidával.

A Jupiter holdjai

Belső holdak: Métisz | Adraszteia | Amalthea | Thébé

Galilei-holdak: Io | Europa | Ganymedes | Callisto

Themisto

Himalia csoport: Léda | Himalia | Lysithea | Elara | S/2000 J 11

Carpo | S/2003 J 12