Merkantilizmus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A merkantilizmus a 16. században kialakult gazdaságfilozófia és gazdaságpolitika neve, amelyet Franciaországban XIV. Lajos francia király egyik legtehetségesebb szakminisztere, Jean-Baptiste Colbert, Angliában Thomas Mun dolgozott ki. (Néha colbertizmusként is említik.)
A merkantilisták szerint egy ország gazdagsága exporttöbbletétől függ. Arra törekedtek, hogy a nemesfémet – a pénz akkoriban még kizárólagos formáját – az országba vonzzák, kiáramlását pedig megakadályozzák. Ennek hatására – elképzelésük szerint – megnő az árszínvonal és a termelés, viszont csökken a kamatok szintje, amik végső soron az iparosok profitjának emelkedését vonják maguk után.
A merkantilista elvek megvalósításában az állam aktív szerepet vállalt. Colbert a külföldi árukat védővámokkal tartotta távol, a hazai ipart kölcsönökkel támogatta. A merkantilista politika a középkori városi keretből kilépve az egységes nemzetgazdaság kialakítása felé tette meg az első lépéseket. Mindez kedvezett a polgárság megerősödésének.
A 18. századra ez a folyamat befejeződött. A gazdaságon belül egyre nagyobb súllyal jelentek meg a külkereskedelemmel foglalkozó vállalkozók, akiknek természetes érdeke volt az import növelése és az ezzel járó nemesfémkivitel. Emellett a megerősödött polgári rétegek egyre kevésbé igényelték az állam segítségét, sőt azt nyűgnek kezdték érezni. A merkantilizmus kora véget ért. A század végén élt Adam Smith főművében, A nemzetek gazdagságában a merkantilista elmélet számos állítását cáfolta meg.
Based on work by