Migléc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Migléc
Címer	Térkép
Általános jellemzők
Név magyarul:	Migléc (Miglécnémeti)
Név szlovákul:	Milhosť
Kerület:	Kassai kerület
Járás:	Kassa-vidéki járás
Koordináták:	48° 32' É. Sz. 21° 16' K. H.
Tengerszint feletti magasság:	166 m
Terület:	7,782 km²
Népesség:	373 ()
Népsűrűség:	48 lakos/km2
Közigazgatási adatok
Statisztikus területi egység:	580252
Gépjármű jele:	KS
Irányítószám:	044 58
Körzethívószám:	055
Hivatali címek
Cím:	Milhosť 6
E-mail:	obec.milhost@stonline.sk
Telefon:	055/696 27 94
Fax:	055/696 27 94
Politika
Polgármester:	Ing.Gálffy Béla
Adatok forrása
A Szlovák Statisztikai Hivatal (SŠÚ), http://obce.info

Migléc, régebbi nevén Miglécnémeti (1899-ig Miglécz, szlovákul Milhosť) falu Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2001-ben 344 lakosából 189 szlovák és 144 magyar volt.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 2.1 A községnév változásai 3 A címer

[szerkesztés] Fekvése

Kassától 21 km-re délre a magyar határ mellett fekszik Szina és Kenyhec községek szomszédságában, a hidasnémeti határátkelőtől 1-1,5 km -re. Lakosságának 80%-a magyar anyanyelvű. A község 7,70 km² területen terül el 166 m tengerszint feletti magasságban.

[szerkesztés] Története

Migléc nevét először 1220-ban említik. Német telepesek laktak itt, akik 1205–1209 között érkeztek. Migléc a 13. században még nem volt önálló község, csak egyfajta telep, amely Középnémeti faluhoz tartozott. Az első írásos emlék a 14. századból való. Egy Szent Mihály kápolnáról is említés esik az 1322-es évekből, de nem tudjuk, hol állhatott.

1450-ben a Hegyaljai család birtokokat szerez a községben. Az 1500-as évekig a község területén csak német lakosság él. Csak a 16. században érkeztek meg az első magyar családok. Ennek következtében csökkent a német lakosság aránya. Az 1600-as évek után már nincsenek feljegyzések német telepesekről, ám egyre több szlovák család költözött a falu területére. 1720-ban a magyar és szlovák lakosság száma megegyezett. Az 1787-es évben megérkeztek az első zsidók és 1850 után a romák is.

A falu pecsétje 1839-ből származik, ami alapján aztán elkészült Migléc címere is a 20. század 90-es éveiben.

A falu azelőtt különböző neveken volt említve, mint például: Középnémeti, Kisnémeti vagy Középkisnémeti. Ez az oka annak, hogy Miglécet még manapség is Miglécnémetiként emlegetik annak ellenére, hogy a szomszédos község régiesen viszont Abaújszina.

A község megnevezései:

• 1403- Felsekysnemethy, Myglez
• 1405- Kysnemety,Mikliz
• 1415- Kis Németi, Miglész
• 1427- Migles
• 1512- Kis Nemethi
• 1523- Migleznemethy
• 1746- Miglécz
• 1773- 1786, 1790, 1808- Miglécz
• 1863- 1902, 1920- 1938- Migléc
• 1907-1913, 1938- 1945- Miglécnémeti
• 1945- 1947 Migléc
• 1948- 1964 Milhosť
• 1964- 1985 Hraničná pri Hornáde/ határfalu a Hernád mellett (Migléc + Kenyhec)
• 1993 Milhosť (megszerezte önállóságát), Migléc

[szerkesztés] A községnév változásai

A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után, 1918-ban, Migléc hátárfalu lett Magyarország és Szlovákia között. A bécsi döntést követően 1938-ban, Magyarország részévé vállik Miglécnémeti néven. A második világháborút befejezve, Migléc ismét a Csehszlovák Köztársasághoz tartozik. Az 1945-ös és 47-es évek alatt Migléc a falu neve, viszont már 1948-tól egészen 1964-ig a szlovák neve használatos, ami Milhosť (olv.:Milhoszty). A községet 1964-ben egyesítették a szomszédos Kenyhec faluval így a Hraničná pri Hornáde, časť Milhosť (olv.:Hranyicsná pri Hornágye, csaszty Milhoszty) nevet kapta ami annyit tesz, mint Határfalu a Hernád mellett, Migléc rész. 1986-ban ismét új nevet kapott a falu, mert hozzácsatolták Szina községhez, így lett Seňa, časť Milhosť (olv.: Szenya, csaszty Milhoszty), Szina, Migléc rész.

Ez az állapot nem volt a legelőnyösebb a falu fejlődését tekintve, bekövetkezett kulturális és anyagi visszaesése. A lakosok kérésére, 28 évi összekapcsolás után a szomszédos falvakkal, 1993. január 1-jén már mint önálló község jelenik meg. Ettől az évtől használatos a falu elejét és véget jelző kétnyelvű tábla (Milhosť/MIgléc), mivel a lakosok több mint a fele magyar nemzetiségű.

[szerkesztés] A címer

A pecséten, amely 1839-ből származik, a „Miglécz helység petsétje 1839“ felirat látható és az ábra, amely alapján a címer is elkészült.

A címer: zöld pázsiton két földműves látható kalappal a fejükön. Egyikük kezében cséphadaró. A második alak kaszát tart. Közöttük ekevas és kaszafenő fén van elhelyezve. A piros égbolton ragyogóan süt az aranyszínű nap.

A Kassa-vidéki járás települései

Abaújharaszti (Chrastné) · Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) · Abaújrákos (Rákoš) · Abaújszakaly (Sokoľany) · Abaújszina (Seňa) · Abos (Obišovce) · Alsócsáj (Nižný Čaj) · Alsóhutka (Nižná Hutka) · Alsókemence (Nižná Kamenica) · Alsólánc (Nižný Lánec) · Alsómislye (Nižná Myšľa) · Alsótőkés (Nižný Klátov) · Apátka (Opátka) · Aranyida (Zlatá Idka) · Áj (Háj) · Ájfalucska (Hačava) · Balogd (Blažice) · Baska (Baška) · Bátyok (Bačkovík) · Benyék (Beniakovce) · Bocsárd (Bočiar) · Bódvavendégi (Hosťovce) · Bolyár (Boliarov) · Bölzse (Belža) · Budamér (Budimír) · Bunyita (Bunetice) · Buzita (Buzica) · Csécs (Čečejovce) · Debrőd (Debraď) · Enyicke (Haniska) · Eszkáros (Skároš) · Felsőcsáj (Vyšný Čaj) · Felsőhutka (Vyšná Hutka) · Felsőkemence (Vyšná Kamenica) · Felsőmislye (Vyšná Myšľa) · Felsőtőkés (Vyšný Klátov) · Füzérnádaska (Trsťany) · Garbócbogdány (Bohdanovce) · Gömörhegyvég (Poproč) · Györgyi (Ďurďošík) · Györke (Ďurkov) · Hatkóc (Hodkovce) · Hernádcsány (Čaňa) · Hernádgecse (Geča) · Hernádgönyű (Gyňov) · Hernádszentistván (Družstevná pri Hornáde) · Hernádszokoly (Sokoľ) · Hernádzsadány (Ždaňa) · Hilyó (Hýľov) · Idabukóc (Bukovec) · Izdobabeszter (Sady nad Torysou) · Jánok (Janík) · Jászó (Jasov) · Jászóújfalu (Nováčany) · Kalsa (Kalša) · Kassabéla (Košická Belá) · Kassamindszent (Valaliky) · Kassaolcsvár (Košické Oľšany) · Kecer (Kecerovce) · Kecerlipóc (Kecerovský Lipovec) · Kehnyec (Kechnec) · Kelecsenyborda (Košický Klečenov) · Királynépe (Kráľovce) · Kisida (Malá Ida) · Kisladna (Malá Lodina) · Kisszalánc (Slančík) · Koksóbaksa (Kokšov-Bakša) · Komaróc (Komárovce) · Lapispatak (Ploské) · Lapispatakújtelep (Nová Polhora) · Lengyelfalva (Košická Polianka) · Magyarbőd (Bidovce) · Makranc (Mokrance) · Mecenzéf (Medzev) · Méhészudvarnok (Dvorníky-Včeláre) · Migléc (Milhosť) · Modrafalva (Mudrovce) · Nagyida (Veľká Ida) · Nagyladna (Veľká Lodina) · Nagyszalánc (Slanec) · Ósva (Olšovany) · Ósvacsákány (Čakanovce) · Patacskő (Vtáčkovce) · Pány (Paňovce) · Péder (Peder) · Perény-Hím (Perín-Chym) · Petőszinye (Svinica) · Ránk (Rankovce) · Ránkfüred (Herľany) · Rás (Hrašovík) · Regeteruszka (Ruskov) · Reste (Rešica) · Rozgony (Rozhanovce) · Rudnok (Rudník) · Sároskőszeg (Kysak) · Sárosófalu (Opiná) · Semse (Šemša) · Somodi (Drienovec) · Stósz (Štós) · Szádelő (Zádiel) · Szalánchuta (Slanská Huta) · Szaláncújváros (Slanské Nové Mesto) · Szepsi (Moldava nad Bodvou) · Szeszta (Cestice) · Tarcavajkóc (Vajkovce) · Terebő (Trebejov) · Tizsite (Čižatice) · Torna (Turňa nad Bodvou) · Tornahorváti (Chorváty) · Tornaújfalu (Turnianska Nová Ves) · Újszállás (Nový Salaš) · Zsarnó (Žarnov)