Murmanszk
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|||
|
|||
| Elhelyezkedése | |||
|---|---|---|---|
 |
|||
| Kormányzat | |||
| Ország Államrész |
Oroszország Murmanszki terület |
||
| Alapítás éve | 1916 | ||
| Polgármester | Mihail Jurjevics Szavcsenko | ||
| Földrajzi jellemzői | |||
| Területe | |||
| Teljes | 150 km² | ||
| Népesség | |||
| Város (2005) | 325 100 fő fő | ||
| Időzóna Nyáron (DST) |
MSK (UTC+3) MSD (UTC+4) |
||
Murmanszk (oroszul Мурманск, finnül Muurmanni, északi számiul Murmanska, skolt számiul Muurman) kikötőváros Oroszország legészaknyugatibb területén, a Kóla-öbölben, a Kóla-félsziget északi partján, Moszkvától 1967 a Barents-tengertől 12 kilométerre, a norvég és a finn határ közelében.
Fontos hadiflotta bázis.
Murmanszk a Murmanszki terület közigazgatási központja. A meleg Észak-atlanti áramlatnak köszönhetően kikötője egész évben jégmentes.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelme
A várost 1916. szeptember 21-én alapították Romanov-on-Murman néven, amikor a kólai vasútvonal épült. Nevét részben a Romanov uralkodódinasztiáról kapta. Murman a Barents-tenger és a norvégok óorosz neve, amely valószínűleg a "normann" szóból származik, de egy másik etimológia szerint a számi (lapp) nyelvekből is származhat. A város neve az 1917-es forradalom után lett Murmanszk.
1918 és 1920 közt az első világháború szövetséges hatalmai, illetve az orosz fehérek tartották megszállva.
A második világháború idején Murmanszk fontos, nagy katonai jelentőségű összekötő híd volt a nyugati szövetséges hatalmak és a Szovjetunió (Oroszország) között. Óriási áruforgalmat bonyolított: a kikötőn keresztül elsősorban feldolgozott áruk érkeztek és nyersanyagok távoztak a sarki konvojokkal.
1941-ben a német hadsereg támadást intézett a város ellen. Murmanszk hatalmas pusztítást szenvedett el, amelynél nagyobbat az orosz városok közül csak Sztálingrád élt át. A védők elkeseredett küzdelme azonban megakadályozta a város elfoglalását és az oroszok számára létfontosságú karéliai összekötő vasútvonal elvágását. 1985. május 6-án ezt a Szovjetunió a Hős Város cím Murmanszknak adományozásával ismerte el. A harc emlékére emelték a kikötőnél Aljosa monumentális szobrát, amely második világháborús szovjet katonát ábrázol. Murmanszk a háború végéig hadianyagok és egyéb utánpótlás fogadására szolgált.
A hidegháború idején Murmanszk a szovjet tengeralattjárók fő támaszpontja volt. A Szovjetunió felbomlása óta az orosz északi flotta és az atomjégtörők fő támaszpontja.
A város alapításának 85. évforduljára építették a Vlagyimir és Szuzdal fehér templomait mintázó tengeri megmentő templomát a tengerészek számára a parton. (photograph).
[szerkesztés] Prostitució
Az 1990-es évek elején nagy számban, buszokkal, ingajáratbam jártak át Murmanszkból a szomszédos finnországi Lappföldre az orosz prostituáltak. A vízumszabályok megszigorításával ezt a finn hatóságok azóta jelentősen visszaszorították. [1]
[szerkesztés] Testvértelepülések
Akureyri, Izland.
Vadsø, Norvégia.- Tromsø, Norvégia.
Groningen, Hollandia.
Jacksonville, USA.
Luleå, Svédország.
Minszk, Fehéroroszország.
Rovaniemi, Finnország.
Szczecin, Lengyelország.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Angol nyelvű hivatkozások:
- Murmanszkról utazóknak
- Műholdkép, Google Maps
- Murmanszk térképe
- Murmanszk fotók, Flickr
- A Murmanszki Állami Műszaki Egyetem honlapja (orosz nyelvű)
- British North Russian Expeditinary Force 1918-1919 (Murmanszk)
- "Big-dollar deals tempt Arctic firms" BBC article on the energy industry's effect on Murmansk
Based on work by 
