Izland

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lýðveldið Ísland
Izlandi Köztársaság

Izland zászlaja Izland címere
Nemzeti mottó: nincs
Himnusz: Lofsöngur
Főváros	Reykjavík 64°08′É’’ 56°Ny′
Államforma	Köztársaság
- Elnök	Ólafur Ragnar Grímsson
- Miniszterelnök	Geir H. Haarde
Hivatalos nyelv	Izlandi
Függetlenség	Dániától
- Autonómia	1904. február 1.
- Szuverenitás	1918. december 1.
- Köztársaság	1944. június 17.
Terület
- Összes	103 000 km² (107.)
- Víz (%)	2,7
Népesség
- 2007 áprilisi becslés	309 699[1]  (181.)
- 1980. decemberi népszámlálás	229 187
- Népsűrűség	2,9 fő/km² (222.)
GDP	2005
- Összes	15 823 mrd (135.) PPP: 10 531 mrd
- Egy főre jutó	52 764 (3.) PPP: 35 586
HDI (2004)	0,960 (2.) – magas
Pénznem	Izlandi korona (ISK)
Időzóna	GMT (UTC+0)
Internet TLD	.is
Hívószám	+354
REYKJAVÍK Höfn Akureyri Raufárhöfn Ísafjörður Húsavík Seyðisfjörður Vík Hafnarfjörður Keflavík Vestmannaeyjar Straumsvík A t l a n t i - ó c e á n G r ö n l a n d i - t e n g e r Surtsey Grímsey Hornafjörður térkép szerkesztése

Izland, illetve hivatalosan az Izlandi Köztársaság, izlandiul: Ísland, illetve Lýðveldið Ísland (/ˈlið̠vɛldɪð̠ ˈisland/), egy szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra.

Tartalomjegyzék 1 Történelem 2 Közigazgatása és politikai rendszere 2.1 Alkotmány, államforma 2.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 2.3 Közigazgatási felosztás 2.4 Politikai pártok 2.5 Védelmi rendszer 3 Földrajza, természeti környezete 3.1 Domborzata 3.2 Vízrajza 3.3 Éghajlata 3.4 Növény- és állatvilága 4 Gazdaság 5 Népessége,lakossága 5.1 Általános adatok 5.2 Legnépesebb városok 5.3 Nyelvi összetétel, vallási összetétel 5.4 Szociális rendszer 6 Nyelv, írás 6.1 Névadási szokások 7 Oktatási rendszer és kultúra 7.1 Iskolarendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Művészetek 8 Források 9 Lásd még 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történelem

Izlandot elsőként valószínűleg a görög Pytheas említi, aki i.e. 330 és 325 között Marseille-ből indulva körülhajózta a brit szigeteket, járt Orkney-n és Norvégia nyugati partjainál. Az utazásról készített beszámolójában Pytheas említést tesz Ultima Thule szigetről, ami 6 napi hajózásra esik Britanniától északra. Valószínűleg Pytheas nem járt a szigeten, de az szinte biztos, hogy a kelták és a norvégok már ebben az időben tudtak a sziget létezéséről.

Régészek római pénzérméket is találtak a szigeten az i.e. 3. századból. De ez sem feltétlenül bizonyítja, hogy rómaiak jártak a szigeten, mert egyesek feltételezései szerint a vikingek vitték Izlandra a pénzdarabokat. Az viszont biztos, hogy a 8. században ír szerzetesek érkeztek a lakatlan szigetre. Papey és Papafjörður nevek ezekre a szerzetesekre utalnak.

850 körül egy norvég hajós (Naddoddur) célja Feröer volt, de egy vihar miatt Izlandon kötött ki. Ő adta a szigetnek a Hóföld nevet. Néhány évvel később a svéd Gardar körbehajózta a szigetet és visszatérve a kontinensre csupa jót mesélt az újonnan lelt szigetről.

Végül a szigetre érkezett a norvég Flóki Vilgerðarson, de csalódnia kellett, mert a sziget közel sem olyan barátságos arcát mutatta, mint ahogy azt Gardar leírásából sejteni lehetett. El is hagyta a szigetet, amit ő jégföldnek, azaz Íslandnak nevezett.

874-ben a mai Ingólshöfðinél kötött ki Ingólfur Arnarson, majd a part mentén hajózott tovább, és telepedett le a mai főváros helyén. A helyet ő nevezte el Reykjavíknak, ami füstös öblöt jelent. Arnarson igazi viking volt, aki kényszerűségből hagyta el Norvégiát, mivel összeütközésbe került a norvég uralkodóval, Széphajú Haralddal. Sok követője akadt, a következő 50 évben egyre többen érkeztek Norvégiából, de ezzel párhuzamosan írek és skótok is megtelepedtek a szigeten. Ezeket a betelepüléseket követően újabb jelentős számú népesség már nem érkezett a szigetre. Nagyjából 100 év kellett ahhoz, hogy a vikingek, írek, skótok keveredjenek, és egy új északi nép, az izlandi létrejöjjön. Ekkor körülbelül 15 000 ember élt a szigeten.

Eközben 930-ban létrehozták a világ első parlamentjét, az Alþinget. Ennek az oka az volt, hogy Arnarsonék elégedetlenek voltak az otthoni (norvégiai) politikai berendezkedéssel, ezért semmiképpen nem akartak királyságot a szigeten. Fogalmuk sem volt, hogy az új rendszer milyen lesz, de azt gondolták, hogy csak jobb lehet, mint a félelmetes korábbi.

Az Alþing két hétig tartó üléseinek nyaranta Þingvellir adott helyet. Nem csak a politikai ügyek színtere volt, hanem sokkal kiterjedtebb társadalmi esemény lett. Házasságok és komoly üzletek köttettek a politikai eseményekkel párhuzamosan.

980 körül több kísérlet is történik Izlandon a kereszténység elterjesztésére, de az első misszionáriusokat többnyire megölték.

982-ben a gyilkosság miatt Izlandról száműzött Vörös Erik (Eiríkur Rauðe) eljut Grönlandra. 1000 körül a norvég király Olaf Tryggvason nyomására az izlandiak felveszik a kereszténységet. Érdekes megemlíteni, hogy amikor a tövénymondó az Alþingban kihirdette a norvég király üzenetét, akkor csak egy kisebb összetűzés után sikerült elfogadni a javaslatot. Így is bizonyos ősi törvényeket megőriztek. A 13. század elején belső viszályok alakultak ki az országban. Ennek köszönhetően 1262-ben az izlandiak elismerik a norvég király, Hakan Hakansson uralmát.

1281-ben a norvég király új törvénykönyvet vezetett be, a Jónsbókot, amely kimondta, hogy Izland Norvégia része.

1300-ban, 1341-ben és 1389-ben is kitört Dél-Izland vulkánja a Hekla, amely komoly pusztítást végzett mind a lakosság, mind pedig az állatállomány körében.

1397-ben Izland Dánia uralma alá került. 1540-től a dán uralom a hatalom erejével terjeszteni kezdte a reformációt, aminek következtében 1550-ben kivégezték az utolsó katolikus püspököt, Jón Arasont is. A püspököt két fiával együtt ölték meg, ugyanis az izlandi papok nem tartották a cölibátust.

A 16. század végén 4 egymást követő nagyon kemény tél köszöntött Izlandra, melynek következtében 9000 lakos halt éhen.

1602-ben beköszöntött a dán kereskedelmi monopólium. A dánok nagyon olcsón halat vásároltak az izlandiaktól, amit jó áron adtak tovább a kontinensen, cserébe viszont az egyéb élelmiszereket drágán adták az izlandiaknak.

A különböző természeti csapások továbbra is sújtották a szigetet. Többször kitört a Hekla, a Katla és az Öræfi is. De az igazán nagy katasztrófát a Lakagígar (Laki-kráterek) kitörése okozta. Ez 1783-ban történt, a kitörés 10 hónapig tartott, melynek következtében mérgező köd fedte be Délkelet-Izlandot. A kitörést követően az állatállomány háromnegyede és Izland lakosságának ötöde elpusztult. Ezt még fokozták a következő évek földrengései és újabb nagyon zord telei.

1800-ban a dán uralom megszüntette az Alþing törvényhozó hatalmát. Öt évszázad külső uralom után a 19. század elején éledezni kezdett az izlandi nacionalizmus. Ennek köszönhetően 1845-ben visszaállították az Alþing eredeti jogait, 1855-ben pedig a dán kereskedelmi monopólium is megszűnt. Az autonómiával kapcsolatos törekvéseket a dánok elutasították és Izlandot Dánia részének tekintették.

1874-ben saját alkotmányt kap Izland. 1911-ben megalakul az első egyetem Izlandon, természetesen Reykjavíkban. 1918-tól Izland autonóm állam perszonálunióban állt Dániával. Ügyeit, a hadügy és a külügy kivételével maga intézi.

1940. április 9-én Németország megszállta Dániát, amely így nem volt abban a helyzetben, hogy továbbra is fennhatóságot gyakoroljon Izland felett. Ezt követően angol csapatok szálltak partra Izlandon, megelőzendő a németek bevonulását. Így az eddig Dánia által intézett ügyeket is az Alþing vette kezébe. 1941-ben az angol csapatokat amerikaiak váltották fel.

1944-ben népszavazást tartottak arról, hogy Izland elszakadjon-e Dániától. Mivel a szavazók 97%-a igennel voksolt, így 1944. június 17-én Þingvellirben kikiáltották az Izlandi Köztársaságot.

1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, míg 1949-ben a NATO-nak. Ez utóbbi szervezetnek alapító tagja.

1980-ban, a világon elsőként, Izland lakossága női államfőt választott.

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Parlamentje, az Alþing, a legrégebbi a világon, 930-ban alapították. Az Alþing 63 tagú, tagjait 4 évre választják. A kormányfő a miniszterelnök, aki kabinetjével együtt gyakorolja a hatalmat. A miniszterelnököt az államfő (elnök) jelöli ki, akit szintén négyévente választanak.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Izland 104 önkormányzatra (hreppur) oszlik, amelyek a helyi ügyekkel (iskolák, közlekedés) foglalkoznak. Ezek (2003-as adatok alapján, zárójelben a népesség):

Reykjavík (113 387) Kópavogur (25 291) Hafnarfjörður (21 190) Akureyri (16 048) Reykjanesbær (10 907) Garðabær (8 863) Mosfellsbær (6 573) Árborg (6 326) Akranes (5 582) Seltjarnarnes (4 566) Vestmannaeyjar (4349) Skagafjörður (4 178) Ísafjörður (4 127) Fjarðabyggð (3 110) Borgarbyggð (2 589) Húsavík (2 453) Grindavík (2 421) Hornafjörður (2 304) Austur-Hérað (2 141) Dalvíkurbyggð (2 025) Hveragerði (1 887) Bessastaðahreppur (1 876) Snæfellsbær (1 742) Ölfus (1 706) Rangárþing eystra (1 669) Siglufjörður (1 438) Rangárþing ytra (1 436) Sandgerði (1 393) Gerðahreppur (1 283) Húnaþing vestra (1 175) Stykkishólmur (1 161) Vesturbyggð (1 073) Ólafsfjörður (994) Blönduós (958) Eyjafjarðarsveit (958)

Bolungarvík (944) Grundarfjarðarbær (936) Vatnsleysustrandarhreppur (928) Bláskógabyggð (905) Austurbyggð (853) Seyðisfjörður (741) Vopnafjarðarhreppur (741) Hrunamannahreppur (731) Þingeyjarsveit (716) Borgarfjarðarsveit (696) Dalabyggð (651) Höfðahreppur (585) Skeiða- og Gnúpverjahreppur (528) Skaftárhreppur (523) Hólmavíkurhreppur (494) Djúpavogshreppur (493) Mýrdalshreppur (493) Fellahreppur (471) Skútustaðahreppur (440) Þórshafnarhreppur (400) Grýtubakkahreppur (396) Svalbarðsstrandarhreppur (376) Hörgárbyggð (371) Tálknafjarðarhreppur (349) Öxarfjarðarhreppur (344) Grímsnes- og Grafningshreppur (344) Norður-Hérað (319) Reykhólahreppur (283) Aðaldælahreppur (280) Breiðdalshreppur (258) Raufarhafnarhreppur (254) Súðavíkurhreppur (229) Akrahreppur (229) Hraungerðishreppur (197) Arnarneshreppur (188)

Hríseyjarhreppur (180) Villingaholtshreppur (180) Hvalfjarðarstrandarhreppur (154) Skilmannahreppur (152) Ásahreppur (144) Kjósarhreppur (142) Borgarfjarðarhreppur (140) Gaulverjabæjarhreppur (135) Skeggjastaðahreppur (133) Leirár- og Melahreppur (132) Eyja- og Miklaholtshreppur (130) Svalbarðshreppur (126) Kaldrananeshreppur (125) Innri-Akraneshreppur (121) Svínavatnshreppur (119) Bólstaðarhlíðarhreppur (113) Kolbeinsstaðahreppur (105) Kelduneshreppur (103) Bæjarhreppur (101) Skagabyggð (97) Torfalækjarhreppur (93) Grímseyjarhreppur (93) Fljótsdalshreppur (93) Sveinsstaðahreppur (91) Saurbæjarhreppur (88) Hvítársíðuhreppur (85) Áshreppur (75) Tjörneshreppur (66) Árneshreppur (56) Skorradalshreppur (55) Fáskrúðsfjarðarhreppur (55) Broddaneshreppur (54) Helgafellssveit (52) Mjóafjarðarhreppur (37)

Az önkormányzatok 23 megyét (sýslur) és 14 megyei jogú várost (kaupstaðir) alkotnak, de ez inkább csak történelmi felosztás. Közigazgatásilag az ország 26 elöljáróságra van felosztva, amely a rendőrség felett a legmagasabb rangú közhivatal (kivéve a fővárosban, ahol a rendőrparancsok magasabb rangú). Az elöljáróságok adminisztratív feladatokat látnak el, mint csődbejelentés, polgári házasságok stb.

Az ország 8 bírósági kerületre és 6 választókörzetre oszlik.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

A sziget nem rendelkezik haderővel, ezért védelmét a NATO keretén belül és egy kétoldalú megállapodás alapján az USA látja el. Az USA legnagyobb északi tengeri katonai légibázisa Izlandon, Keflavíkban található.

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

Izland az Észak-Atlanti-óceánban található. Az Északi-sarkkör a főszigettől kicsit északra lévő Grímsey-en áthalad (a szigeten található az ország legészakibb települése is). Grönlanddal ellentétben Izlandot Európa, és nem Észak-Amerika részeként kezeljük. Kulturális, gazdasági és nyelvi szempontból is Skandináviához tartozik. A Föld tizennyolcadik, Európa második legnagyobb szigete.

Vulkáni sziget, amely az Atlanti-óceán közepén húzódó hátság vízfelszín fölé emelkedő része. A lemeztektonika szerint úgy keletkezett, hogy a két távolodó kőzetlemez (az eurázsiai, és az észak-amerikai) közötti hasadékon feltört a magma, és a megszilárdult. A vulkáni kitöréseknek köszönhetően a sziget területe keletkezése óta állandóan növekszik. A sziget felszínén ma is jól megfigyelhetők a két lemez távolodásának jelei.

A szigeten 140 vulkán van, ami a történelmi időkben működött, de a kráterek száma meghaladja az ezret. 26 vulkán – némelyik időszakosan – működik. Legismertebb vulkánja az 1491 m magas Hekla. Izlandon rengeteg gejzír található (a szó maga is izlandi eredetű), a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, így a meleg víz és a fűtés rendkívül olcsó.

Nagyjából a sziget felszínének 10%-át belföldi jégtakaró borítja. A 4 790 km hosszú partvonalat sok kedves fjord teszi változatossá. Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull, amelynek mérete 8500 km² és vastagsága helyenként az 1000 m-t is eléri.

A települések is szinte kizárólag a tengerparton találhatók, mivel az ország belseje nagyon nehezen lakható, kopár, terméketlen vidék. A legnagyobb városok: Reykjavík (a világ legészakibb fővárosa), Akureyri, illetve Keflavík, ez utóbbi mellett található az ország egyetlen nemzetközi repülőtere.

[szerkesztés] Vízrajza

[szerkesztés] Éghajlata

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

Izlandon négy nemzeti park található:

• Jökulsárgljúfur Nemzeti Park
• Skaftafell Nemzeti Park
• Snæfellsnes Nemzeti Park
• Þingvellir Nemzeti Park.

[szerkesztés] Gazdaság

A gazdaság főként a halászatra épül, ami az export 60%-át teszi ki, és a dolgozók 8%-át foglalkoztatja. Természeti erőforrások híján (leszámítva a bőséges geotermikus és hidroelektromos erőforrásokat) az izlandi gazdaság ki van szolgáltatva a hal világpiaci árváltozásának. A hal és halból készült termékek mellett további fontos exportcikk az alumínium és a vasszilikát.

Az egyetlen hazai nyersanyagra épülő iparág a cementgyártás. A legtöbb épület betonból készül; a fa drága, importálni kell, így csak ott használják ahol feltétlenül szükséges.

A kormány és az izlandiak ellenzik az Európai Unió tagságot, mivel attól tartanak, hogy azzal elvesztenék halászterületeik feletti ellenőrzésüket.

Izlandon több gyártó és szolgáltató iparág is fejlődésnek indult az utóbbi évtizedben, mint a szoftverfejlesztés, biotechnológia, és pénzügyi szolgáltatások. A turizmus szintén fejlődik, olyan különlegességekkel mint az ökoturizmus vagy a bálnafigyelés.

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

Az ország lakosságának 93%-a városokban él. A népességnövekedés 0,49%-os.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

A lakosság 3,6%-a nem izlandi állampolgár. A legnagyobb nemzetiségi csoportok: lengyelek (1903), dánok (890), egykori jugoszlávok (670), filippínók (647), németek (540).

[szerkesztés] Szociális rendszer

Izland eredeti lakossága viking és kelta eredetű. Ezt nagy biztonsággal állíthatjuk a korai telepesek írásos emlékei, illetve a genetikai és a vércsoport vizsgálatok alapján. Az egyik genetikai vizsgálat azt is kimutatta, hogy az izlandi férfiak többsége viking eredetű, míg a nők többsége kelta ősökkel rendelkezik. (Am. J. Hum. Genet, 2001)

Izland elszigetelt fekvése miatt a bevándorlás évszázadokon át igen korlátozott volt, így az izlandiak rendkívül hasonlók egymáshoz genetikailag. Ezt kutatásoknál is kihasználják.

Az kezdeti időktől a 19. század közepéig Izland lakossága 40 000 és 60 000 között ingadozott. Ezekben az időkben a hideg telek, a vulkánkitörések és a pestisjárványok sokszor tizedelték a lakosságot. Az első népszámlálás 1703-ban volt, ekkor 50 358 lakosa volt a szigetnek. Az életkörülmények rohamos fejlődésének köszönhetően 2006-ban a lakosság száma majdnem 300 000.

2004-ben a lakosság 7%-a, vagyis 20 669 ember született Izlandon kívül.

[szerkesztés] Nyelv, írás

Az ország nyelve, az izlandi az indoeurópai nyelvcsalád északi germán csoportjához tartozik, közeli rokonai a dán, a feröeri, a norvég és a svéd.

Az izlandiak nagyon ragaszkodnak nyelvükhöz, és nagyon szépen megőrizték azt régi formájában. Komolyabb nehézségek nélkül tudnak olvasni sokszáz évvel ezelőtti szövegeket, mert a nyelv annyira keveset változott. Guðbrandur Þórlaksson (1542-1627) Sálmabók című művében azt írta, hogy a nyelvüknek nincs szüksége idegen szavakra. Ez persze technikai, gazdasági fejlődés miatt mára tarthatatlanná vált, de ennek ellenére az emberek tudatosan őrzik nyelvüket. Ennek egyik eszköze, hogy magas szinten oktatják az angol nyelvet.

Az izlandi ábécé, amely 32 betűből áll:

• A, Á, B, D, Ð, E, É, F, G, H, I, Í, J, K, L, M, N, O, Ó, P, R, S, T, U, Ú, V, X, Y, Ý, Þ, Æ, Ö
• a, á, b, d, ð, e, é, f, g, h, i, í, j, k, l, m, n, o, ó, p, r, s, t, u, ú, v, x, y, ý, þ, æ, ö

[szerkesztés] Névadási szokások

A nyelv ősiessége már a nevekben tükröződik. Nincs családnév, a vezetéknév szerepét az apa keresztneve tölti be. Vagyis az apa keresztnevéhez hosszáteszik az s birtokos ragot, illetve a dóttir (lány), vagy a son (fiú) toldalékot. Ha tehát egy képzeletbeli Ólaf Grímssonnak Jón nevű fia születik, akkor Jón Ólafsson lesz a neve, míg ugyanennek az embernek Helga nevű lánya a Helga Ólafsdóttir nevet fogja kapni. Ma már külföldiek, ha megkapják az állampolgárságot, akkor megtarthatják eredeti nevüket, de korábban alkalmazkodniuk kellett ehhez a névadási szokáshoz.

Az izlandi nők nem vették és nem is veszik fel férjük nevét a házasság után.

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom: a híres izlandiak közé tartozik Halldór Laxness regényíró, aki elnyerte az irodalmi Nobel-díjat 1955-ben. Lásd még: Óészaki irodalom, Izlandi költők, írók listája.
• Filmművészet
• Zene: Björk, a popénekes, a Sigur Rós együttes.

[szerkesztés] Források

1. ^ Key Figures, Statistics Iceland (letöltve: 2007.04.11.)

[szerkesztés] Lásd még

• Izland távközlése
• Izland közlekedése
• Izland hadserege
• Izland külkapcsolatai
• Izlandi névadási szokások
• Izlandi városok listája

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Iceland.org
• Alþingi (Parlament)
• Izlandi.hu
• Izland térkép
• Izland hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu

NATO (North Atlantic Treaty Organisation)

Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)

Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland

Északi Tanács
Dánia | Finnország | Izland | Norvégia | Svédország
Társult tagok: Feröer | Grönland | Åland