Szczecin
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
 |
| Vajdaság | Nyugat-Pomeránia |
| Járás | Járási jogú város |
| Városjogok | 1243 |
| Terület | 300,83 km² |
| Népesség | 420 ezer (2004) |
| Magasság | 130 m |
| Körzethívószám | (+48)91 |
| Rendszám | ZS 00001-től ZS 9999Z-ig |
 |
|
Szczecin (
kiejtése✩, IPA: ['ʃʧɛtɕin]; kasub nyelven: Sztetëno ['ʃtɛtənɔ]; németül: Stettin ['ʃtɛtin], korábban Alten Stettin; latinul: Stetinum vagy Scecinum): Lengyelország 7. legnagyobb városa, kikötő a Odera partján, 60 km Balti-tengertől. A Nyugat-pomerániai Vajdaság székhelye. A 2005. évi népszámlálás szerint a lakosság száma: 411.900.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szczecin Lengyelország északnyugati részén, az Odera folyó mindkét partján illetve a két folyóág közti szigeteken, a Szczecini öböltől délre, a Dąbie-tó déli partján fekszik.
[szerkesztés] A név eredete
Előfordulása középkori forrásokban: Stetin 1133, Stetyn 1188, Priznoborus vir nobilis in Stetin, Symon nobilis Stettinensis 1234, in vico Stetin 1240, Barnim Dei gratia dux Pomeranorum... civitati nostri Stetin 1243, Stityn 1251. A 13. században a város pecsétjén Sigillum Burgoncium de Stitin szerepelt. Nagy valószínűség szerint más lengyel földrajzi neveknek, mint Szczytno, Szczucin és Szczuczyn, is ez az eredete. Latinul a város neve Stetinum volt.
A városnév etimológiájának több változata van:
- A lengyel szczyt (csúcs) szó, amely fekvésére, erődjére utalhat;
- A Szczuka családnév (Szczuka városa);
- A Szczeta vagy Szczota családnév;
- A szczecina szóból ("serte") (a skandináv krónikák Burstaborg néven említik.
Miután 1310-ben IV. Warcislaw herceg Új Szczecin-t alapított, amit ma Szczecineknek neveznek, a voltaképpeni várost néha "Régi Szczecin" ((latinul: Stetinum Antiqua, lengyel: Stary Szczecin, német: Alten Stettin) néven említik.
1945 előtt főleg németek lakták, ezért bel- és külföldön főként Stettinnek nevezték.
[szerkesztés] Története
Az i.e. VII-VI. században területén a Lausitz-i kultúrához sorolható település volt. Lehetséges, hogy ez a település folytonosan fennállt csaknem 1850 éven keresztül. Az ókorban a közelben létezett egy Susudata nevű helység. Ezt a település Claudius Ptolemaios feltüntette térképén, mely 142-147 körül készült. [1] A IX. században a szláv hercegek árokkal körbevett földvárat építettek itt, ebből kereskedő-halász település fejlődött. 967-ben I. Mieszko Szczecint Lengyelországhoz csatolta. Vitéz Boleszláv uralkodása alatt a városra a dán befolyás egyre erősebb lett. A Struga (Szczecinhez közeli falu, ma a város része) melletti 1121-ben vívott csata után Ferdeszájú Boleszláv király ismét Lengyelországhoz csatolta a várost egyben elismerve vazallusa, I. Warcisław herceg uralmát. 1243-ban I. Barnim herceg Szczecinnek városi jogokat adományozott. A következő években Szczecin újabb területekkel bővült: 1283-ban a Dąbie tóval, 1321-ben Police faluval. A szláv vár helyén a XIV. században III. Barnim herceg várat épített (ezt ma a Pomerániai Hercegség Várának hívják). 1474-ben, amikor a szczecini hercegi dinasztia kihalt, a słupski herceg, X. Bogusław került hatalomra, aki 4 évvel később egyesítette a nyugati Pomerániát ls 1491-ben Szczecinbe helyezte fővárosát. 1532-ben azonban a hercefséget újra felosztották, és a város a Szczecini Hercegség fővárosa lett. 1570-ben Szczecinben írták alá az Oroszország és Lengyelország között kitört ún. I. északi háború végét jelentő békét. 1630-ban a várost elfoglalták a svédek. A svéd háborúk alatt a gazdaság visszafejlődött. 1713-ban a várost Poroszországhoz csatolták, ezt a stokholmi béke 1720-ban megerősítette. 1723-ban Szczecinben született a későbbi orosz cárnő, II. Nagy Katalin. 30 évvel később itt született I. Pál cár második felesége, Mária Fjodorovna. A XVIII. század közepétől nagy gazdasági és kulturális fejlődés indult meg. 1806-1812-ig Szczecin francia megszállás alatt volt. 1816-ban Police a város határain kívülre került. 1843-ban Szczecin vasúti összeköttetést kapott Berlinnel, ez az ipar gyors fejlődését eredményezte. 1873-ban Hermann Haken polgármester a városfalak lebontását rendelte el. 1900-ban a városhoz csatolták Grabowot és döntést hoztak a Központi Temető megnyitásáról. Friedricha Ackermanna polgármester 1911-ben további területeket csatolt a városhoz, többek között Pogodnot és Niebuszewot.
A II. válágháború kitörésekor a város lakossága 270 000 fő volt, ekkor csatoltak a városhoz egy sor környező községet és két várost: Policét i Dąbiét, megalapították az ún. Nagy Szczecint, amely a háború végéig állt fenn. Területén kb. 100 kényszermunka tábor létesült. Az épületek 65%-a, a kikötő 95%-a elpusztult. 1945. április 26-án a Vörös Hadsereg elfoglalta Szczecint, július 5-én a várost hivatalosan átadták a lengyel hatóságoknak. 1945-ben a lakosság létszáma 78 000 fő volt, ebből 62 500 német (1947-ben, a kitelepítések után már csak 4000 német volt). A következő években a város újjáépült. 1970 decemberében és 1980 augusztusában munkás tüntetések és sztrájkok voltak, ugyancsak itt írták alá az ún. augusztusi egyezményt.
1987. június 11-én a várost meglátogatta II. János Pál pápa. 1946-1998 között a város a szczecini vajdaság fővárosa volt, 1999-től pedig a Nyugat-pomerániai Vajdaság fővárosa.
[szerkesztés] Pomerániai hercegek
- 1160-1187 Boguslaw I
- 1156-1180 Boguslaw I, Kazimierz I
- 1202-1220 Boguslaw II
- 1220-1278 Barnim I Dobry
- 1278-1295 Barnim II, Otto I és Boguslaw IV
- 1295-1344 Otto I
- 1344-1368 Barnim III Wielki
- 1368-1372 Kazimierz III
- 1372-1404 Swietobor I and Boguslaw VII
- 1404-1413 Swietobor I
- 1413-1428 Otto II és Kazimierz V
- 1428-1435 Kazimierz V
- 1435-1451 Joachim I Mlodszy
- 1451-1464 Otto III
- 1464-1474 Eryk II
- 1474-1523 Boguslaw X
- 1523-1531 Jerzy I és Barnim X
- 1531-1569 Barnim IX
- 1569-1600 Jan Fryderyk
- 1600-1603 Barnim X
- 1603-1606 Boguslaw XIII
- 1606-1618 Filip II
- 1618-1620 Franciszek I
- 1620-1625 Boguslaw XIV
[szerkesztés] A városban született vagy a várossal egyébként kapcsolódó ismert személyek
- Alfred Döblin (1878 - 1957), író
- Heinrich George (1893 - 1946), színész
- Nagy Katalin (1729 - 1796), orosz cárnő
- Friedrich Gilly (1772 - 1800), építész
- Carl Gustav Friedrich Hasselbach (1809 - 1882), Magdeburg polgármestere
- Franz San Galli (1824 - 1908), a radiátor (központi fűtés) feltalálója
- Hermann Günther Grassmann (1809 – 1877) matematikus, fizikus, nyelvész
- Maria Fjodorovna (1759 - 1828), I. Pál orosz cár második felesége
- Wolfhart Pannenberg (1928-), keresztény teológus
- Carl Ludwig Schleich (1859 - 1922), író
- Manfred Stolpe (1936-), Brandenburg miniszterelnöke, 2002-től Gerhard Schröder kancellár kormányának tagja
- Christian Tomuschat (1936 -), a nemzetközi jog professzora a berlini Humboldt Egyetemen
- Friedrich Graf von Wrangel (1784 - 1877), porosz tábori marsall (Feldmarschall)
[szerkesztés] A lakosság számának alakulása (ezer fő)
12. század: 5
1720: 6
1740: 12
1816: 21
1843: 37
1861: 58
1872: 76
1890: 116
1910: 236
1939: 382
1960: 269
1970: 338
1975: 3670
1980: 388
1995: 418
2002: 415
2004: 411
[szerkesztés] Építészet és várostervezés
A város épületeinek jelentős része a 19. század második felében, illetve a 20. század első két évtizedében épült az akademizmus és az Art Nouveau hatása alatt. Számos, 1945 után beépült területre a szocialista realizmus nyomta rá a bélyegét.
Urbanisztikai szempontból különleges város, amely Párizzsal mutat rokonságot. Ez nem véletlen, mivel Szczecin (akárcsak Párizs) az 1880-as években Georges-Eugène Haussmann báró tervei alapján épült újjá. Sok a zöldterület; széles utakon zöld sávok vannak, amelyek megosztják a forgalmat; sok a körforgalom.
[szerkesztés] Városi közigazgatás
[szerkesztés] Városi tanács és polgármester
A várost a városi tanács irányítja, amelynek tagjait négy évre választják, akárcsak a polgármestert. A polgármester (prezydent miasta) jelenleg a Szolidaritás aktivistája, Piotr Krzystek.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
A város kerületekre (dzielnica) oszlik, ezen belül több "települési tanács"ra (Rady Osiedla).
[szerkesztés] Dzielnica Śródmieście (Belváros)
Centrum, Drzetowo-Grabowo, Łękno, Międzyodrze-Wyspa Pucka, Niebuszewo-Bolinko, Nowe Miasto, Stare Miasto, Śródmieście Północ, Śródmieście-Zachód, Turzyn
[szerkesztés] Dzielnica Północ (Észak)
Bukowo, Golęcino-Gocław, Niebuszewo, Skolwin, Stołczyn, Warszewo, Żelechowa
[szerkesztés] Dzielnica Zachód (Nyugat)
Głębokie-Pilchowo, Gumieńce, Krzekowo-Bezrzecze, os.Arkońskie-Niemierzyn, Osów, Pogodno, Pomorzany, Świerczewo, os.Zawadzkiego-Klonowica
[szerkesztés] Dzielnica Prawobrzeże (Jobbpart)
Bukowe-Klęskowo, Dąbie, Majowe-Kijewo, Płonia-Śmierdnica-Jezierzyce, Podjuchy, os.Słoneczne, Wielgowo-Sławociesze, Załom, Zdroje, Żydowce-Klucz
[szerkesztés] Egyéb történelmi negyedek
Babin, Barnucin, Basen Górniczy,Błędów, Boleszyce, Bystrzyk, Cieszyce, Cieśnik, Dolina, Drzetowo, Dunikowo, Glinki, Grabowo, Jezierzyce, Kaliny, Kępa Barnicka, Kijewko, Kluczewko, Kłobucko, Kniewo, Kraśnica, Krzekoszów, Lotnisko, Łasztownia, Niemierzyn, Odolany, Oleszna, Podbórz, Port, os.Przyjaźni, Rogatka, Rudnik, Sienna, Skoki, Słowieńsko, Sosnówko, Starków, Stoki, Struga, Śmierdnica, os.Świerczewskie, Trzebusz, Urok, Widok, Zdunowo.
[szerkesztés] Az Európai Parlament szczecini tagjai
- Zdzislaw Chmielewski, PO, történész, a Szczecini Egyetem rektora
- Boguslaw Liberadzki, SLD-UP, közgazdász, közlekedési miniszter
- Sylwester Chruszcz, LPR, építész és politikus (bár Sziléziában választották meg, Szczecinben él).
[szerkesztés] Gazdaság
- Lengyelország legnagyobb hajógyára (fizetésképtelenné vált, újjászervezték)
- Halászat, illetve halfeldolgozás
- Repülőtér (Szczecin-Goleniów)
- Kikötő (Lengyelország harmadik legnagyobb kikötője)
[szerkesztés] Számos cég székhelye
Számos vállalat székhelye található a városban, így pl.
- Drobimex (élelmiszeripar),
- Polish Steamship Company, építőanyag-gyártás,
- Bosman (sörgyár)
- Cefarm (gyógyszergyár)
- Vobis Microcomputer csoport (számítástechnika)
[szerkesztés] Kulturális események
- Dni Morza ( A tenger napjai) - minden júniusban
- Festiwal Artystów Ulicy (Utcai művészek fesztiválja) - minden júliusban
- Dni Kultury Ukraińskiej (Az ukrán kultúra napjai) -minden májusban
- Légibemutató a Dabie repülőtéren - minden májusban
[szerkesztés] Múzeumok
- Muzeum Narodowe w Szczecinie (Szczeini Nemzeti Múzeum- műtárgyakat, ékszereket, katonai felszereléseket mutat be. Hozzá tartoznak:
- Muzeum Miasta Szczecina (Szczecini Városi Múzeum)
- Muzeum Morskie (Tengeri Múzeum)
- Galeria Sztuki Współczesnej (Modern művészeti galéria)
- Muzeum Archidiecezjalne w Szczecinie - Egyházi Múzeum
[szerkesztés] Kultúra és szórakozás
- Teatr Kana (színház)
- Teatr Współczesny (Modern Színház)
- Opera na Zamku (Várszínház)
- Teatr Polski (Lengyel Színház)
- Zamek Książąt Pomorskich w Szczecinie (A pomerániai hercegek vára)
- Kino Zamek (Kastély Mozi)
- Kabaret Piwnica przy Krypcie(Kabaré a kripta melletti sörpincében)
- Teatr Krypta (Kripta Színház)
[szerkesztés] Oktatás és tudomány
- Uniwersytet Szczeciński (Szczecini Egyetem) - 35 000 hallgatója van; rektor: Zdzislaw Chmielewski
- Politechnika Szczecińska (Műszaki Egyetem)
- Pomorska Akademia Medyczna (Pomerániai Orvosi Akadémia)
- Akademia Rolnicza w Szczecinie (Szczecini Mezőgazdasági Akadémia)
- Akademia Muzyczna w Poznaniu (A Poznani Zeneakadémia helyi tagozata)
- Akademia Morska w Szczecinie (Szczeczini Tengerészeti Akadémia)
- Zachodniopomorska Szkoła Biznesu (Nyugat-pomerániai Üzleti Főiskola)
- Wyższa Szkoła Administracji Publicznej w Szczecinie (Szczecini Közigazgatási Főiskola)
- Arcybiskupie Wyższe Seminarium Duchowne w Szczecinie (Szczcini Felsőfokú Érseki Teológiai Szeminárium)
- Wyższa Szkoła Sztuki Użytkowej (Iparművészeti Főiskola)
- Wyższa Szkoła Integracji Europejskiej (Az Európai Integráció Főiskolája)
- Wyższa Szkoła Ekonomiczno-Turystyczna
- Wyższa Szkoła Humanistyczna TWP
- Wyższa Szkoła Języków Obcych
- Wyższa Szkoła Techniczno-Ekonomiczna
- Wyższa Szkoła Zawodowa- Collegium Balticum
- Wyższa Szkoła Zawodowa "OECONOMICUS" PTE
- Wyższa Szkoła Zarządzania
[szerkesztés] Tudományos és regionális szervezetek
- Instytut Zachodnio-Pomorski (Nyugat-pomerániai Intézet)
- Szczecińskie Towarzystwo Naukowe (Szczecini Tudományos Egyesület)
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Profi csapatok
- Pogon Szczecin - labdarúgás
- Arkonia Szczecin - labdarúgás
- KS Piast Szczecin - női röplabda
- Łącznościowiec Szczecin - női kézilabda
[szerkesztés] Amatőr bajnokságok
- Halowa Amatorska Liga Pilkarska - teremfoci [2]
- Halowa Liga Pilki Noznej- teremfoci
- Szczecinska Liga Amatorskiej Koszykowki - kosárlabda [3]
- Szczecinska Amatorska Liga Pilki Siatkowej - röplada [4]
- Elita Professional Sport - Elita sportcsarnok labdrúgó bajnoksága [5]
Based on work by