Nagy bukó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Mergus merganser Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||
 Az elterjedési területe
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Egyéb név | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A nagy bukó (Mergus merganser) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedés
Izlandon, a Brit-szigeteken, Európa és Ázsia északi részén, Kamcsatkáig költ. Szigetszerűen előfordul Európa más tájain is. Észak-Amerika középső részén is megtalálható. Tavak vagy folyó közelében él.
[szerkesztés] Megjelenés
Testhossza 58-66 centiméter, a szárnya fesztávolsága 82-97 centiméter, testtömege 900-2100 gramm. A tojó kicsit kisebb mint a hím. A hím feje és háta fekete, fejhez símuló tollüstökkel, a tojó fej vörösesbarna, háta kékesszürke. Hegyes, a csúszós halak megfogására alkalmas csőre van.
[szerkesztés] Életmód
Általában 10-20 centiméter közötti halakat fogyaszt, megeszi a a rákokat és más gerincteleneket. Ritkán elfogyasztja a békákat, kisemlősöket és növényi anyagokat is. Magyon jó úszó táplálékáért mélyre is lemerül.
[szerkesztés] Szaporodás
Fészkét korhadt fák üregébe rakja és pehelytollal béleli ki. A fészekalj 7-9 tojásból áll, melyen 32 napig kotlik. A fiókák kikelésük után 24-36 órával már elhagyják a fészket és 8-10 nap múlva már kis halakat is fognak. A költésben és a fiókák felnevelésében csak a tojó vesz részt.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás
Magyarországon rendszeres átvonuló, enye teleken egyes példányai át is telelnek. Kisebb csapatokban halban gazdag tavaknál és folyóknál tűnik fel. A Dunakanyarnál észlelték a legtöbbször.
