Novgorodi-lovagrendi háború

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Novgorodi-lovagrendi háború: A Német Lovagrend-Kardtestvérek rendje és a Novgorodi orosz fejedelemség háborúja 1240-42 között.

Tartalomjegyzék

1 Előzmények
2 A németek támadása
3 A jégcsata
4 Forrás

[szerkesztés] Előzmények

Novgorodot keletről 1237-ben a mongolok megtámadták, de ugyanebben az évben már nyugatról is fenyegette területeit a svéd-német expanziós törekvések. A kardtestvérek bár tettek korábban egy próbálkozást orosz területek leigázására, de ezen ők még könnyen túl tudtak tenni.

A finneket leigázó svédek tovább folytatták terjeszkedésüket Finnlandiában, ahonnét sóvárogva tekintette a dél-finnországi orosz területekre. A Német lovagrenddel egyesült Kardtestvérek rendje, s ezzel Livónia is német uralom alá jutott. A rend ki akarta terjeszteni uralmát Novgorod felé is, ehhez ideológiai indítékot az eretneknek tartott ortodox vallás elleni keresztes-hadjárat adott. Szövetséget keresett a svédekkel, azok pedig a mongolokkal.

A támadó svédekre a fiatal novgorodi fejedelem Sándor herceg 1240-ben, de június 15-én a Néva partján vereséget mért. A huszonegy éves fejedelem ekkor kapta a győzelemért a Nyevszkij (névai) nevet.

[szerkesztés] A németek támadása

A svédekkel egy időben, 1240 nyarán megindult német támadás Izborszk városát vette, a télen a Csúd-tó északi oldalán támadtak, s majdnem elérték a fővárost. Délen bevették Pszkovot, majd a következő évben Koporjét de azt az oroszok rövidesen visszavették. A város helyzet súlyosságára való tekintettel visszahívta elűzött fejedelmét, aki a novgorodi német-párt felülkerekedése miatt elmenekült. Sándornak köszönhetően 1242 márciusában Pszkov is újra orosz kézbe került

[szerkesztés] A jégcsata

Április 5-én a Gerhard von Malberg teuton és Andreas von Felben livóniai mester vezette kb. 2 000 fős lovagrendi sereg összecsapott a még mindig befagyott Csúd-tón az oroszokkal (ez volt az ún. jégcsata. A németek ékalakú-csatarend nevű taktikáját Alekszandr jól ismerte, s ügyes csellel kijátsszva bekerítette a lovagokat, akik alatt harc közben beszakadt a jég.

Az németeket visszaszorították Livóniába, s e győzelem hatására Sándor már mongol hódítók kiverését tervezte Oroszországból. Részben ez okból a tatárok kivonták erőiket Magyarországról és Lengyelországból, nehogy az oroszok elvágják a visszavonulásuk útját.