Eötvös Loránd Tudományegyetem

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Térkép
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominata (latin)
Eötvös Loránd University (angol)
Alapítva	1635
Hely	Budapest, Mo.
Típus	állami egyetem
Tantestület	kb. 1500 fő
Hallgatók	32 500 fő (23 000 nappali tagozatos)
Rektor	Prof. Dr. Hudecz Ferenc DSc.
Honlap	www.elte.hu
Budapest, Közép-Magyarország

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyarország legrégebbi és az egyik legnagyobb egyeteme.

Korábban Budapesti Tudományegyetemnek nevezték, 1921-től (királyi magyar) Pázmány Péter Tudományegyetem néven volt ismert, Eötvös Loránd fizikus nevét pedig 1950 óta viseli. Latin neve: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominata.

[szerkesztés] Története

Bölcsészettudományi Kar, Múzeum körút

1635-ben alapította Nagyszombatban Pázmány Péter esztergomi érsek és teológus, és vezetését a jezsuitákra bízta. Az egyetem ekkor egy, bölcsészeti és teológiai karból állt, fokozatszerzési joggal. Jogi kara 1667-ben jött létre, orvostudományi kara pedig 1769-ben kezdte meg működését; így klasszikus értelemben csak ettől a karalapítástól beszélhetünk egyetemről. A jezsuita rend feloszlatása után az egyetem 1777-ben – az alapító szándékával összhangban – Budára költözött, a királyi várba. Itt kezdődött el speciális tanfolyamok formájában a hazai mérnök- és állatorvosképzés. Az intézmény Pesten nyert végleges elhelyezést 1784-ben. Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt: ekkor vezették be a magyar nyelv állami használatát. A neoabszolutizmus idején valójában németesítő célzattal, de hasznos reformokat vezettek be, többek között a Teológiai Karból egyenjogúsították a Bölcsészeti Fakultást. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza: a századfordulóra a világ 15 legjelentősebb egyeteme közé került. Nők 1895 óta iratkozhatnak be az egyetemre. Az ELTE Természettudományi Kara 1949-ben vált ki a bölcsészkarból, 1950-ben állami utasításra elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, s az önálló akadémia lett. 1951 elején államigazgatási okokból önálló egyetemmé vált az Orvostudományi Kar.

Az egyetem léte 1950-ben komoly veszélybe került, megszűnt évszázados joga a tudományos fokozatok adományozására. Új nevet is kapott: Eötvös Loránd Tudományegyetem lett. 1953 és 1956 között két-két kisebb karra bomlott fel a Természettudományi és Bölcsészettudományi fakultás. Az 1956-os forradalom után az ELTE sokáig nem kapott számottevő fejlesztést, így épületeinek állaga igen leromlott, s a rendszerváltozás után az ELTE hallgatói létszáma az ország többi intézményéhez hasonlóan intenzíven nőtt.

Az egyetem csak 1993-ban nyerte vissza a tudományos fokozatadás jogát. (Ezért van bizonyos fennakadás az ún „kisdoktorik” Európai Uniós elfogadásánál.)

[szerkesztés] Rektorai

Hudecz Ferenc (2006- )
Klinghammer István (2000-2006)
Szabó Miklós (1993-1999)
Vékás Lajos (1990-1993)
Fülöp József (1984-1990)
Eörsi Gyula (1978-1983)
Ádám György (1972-1978)
Nagy Károly (1966-1972)
Sőtér István (1963-1966)
Ortutay Gyula (1957-1963)

[szerkesztés] Az egyetemi karok

Az egyetem ma nyolc karból áll, több mint 30 000 hallgatója van.
A rendkívül széttagolt egyetemi hálózat integrációja során 2000. január 1-jétől az ELTE részévé vált a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar, valamint a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, majd fokozatosan létrehozták az Informatikai Kart, a Pedagógiai és Pszichológiai Kart és a Társadalomtudományi Kart, valamint 2003. augusztus 31. napjával megszüntették a Tanárképző Főiskolai Kart. A karon folyó képzés azonban nem szűnt meg, azt – az adott szaktól függően – a Bölcsészettudományi Kar, a Természettudományi Kar, az Informatikai Kar és a Pedagógiai és Pszichológiai Kar vette át. Az Állam- és Jogtudományi Kart nem érintette az integráció.

Az új karok 2003. szeptember 1. napjától kezdték meg működésüket.

[szerkesztés] Egykori híres diákjai, tanárai

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Babits Mihály (1883–1941) költő, író, irodalomtörténész
Balázs Béla (1884-1949) költő, drámaíró, filmesztéta
Békefi Remig ciszterci egyháztörténész
Békésy György (1899-1972) magyar származású Nobel-díjas biofizikus
Böszörményi-Nagy Iván (1920-2007) magyar-amerikai pszichiáter, a családterápia területének egyik alapítója
Csapodi (Csapody) Lajos (1729-1801) jezsuita, római katolikus főpap, jogtörténész
Esterházy Péter író
Fejér György (1766-1851) történetíró, római katolikus pap
Gabelhofer János Gyula (1753-1794) piarista, szabadkőműves könyvtárigazgató
Göncz Árpád (1922-) a Magyar Köztársaság korábbi köztársasági elnöke, író, műfordító
Gyergyai Albert (1893-1980) egyetemi tanár, író, francia műfordító
Harsányi János (1920–2000) magyar származású amerikai közgazdász, a korlátozott információjú játékelmélet kutatója
Hevesy György (1885-1966) vegyész, kémikus
Horváth Árpád (1820-1894) történész
Juhász Gyula (1883 – 1937) költő
Kodály Zoltán (1882–1967) zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató
Kossuth Lajos (1802–1894) államférfi, Magyarország kormányzója
Kosztolányi Dezső (1885-1936) író, műfordító, újságíró
Lakits György Zsigmond (1739-1814) egyházjogász, jogbölcselet egyetemi tanár, az egyetemi nyomda igazgatója és cenzor
Lénárd Fülöp (1862-1947) Nobel-díjas fizikus
Lovász László matematikus
Mátrai László (1909-1983) filozófus, esztéta
Négyesy László (1861-1933) irodalomtörténész, esztéta
Németh G. Béla (1925-) irodalomtörténész
Neumann János (1903–1957) matematikus
Pasteiner Iván (1887-1963) könyvtáros, jogász
Pray György (1723-1800) történetíró
Riedl Frigyes (1856-1921) irodalomtörténész
Schwartner Márton (1759-1823) statisztikus, egyetemi tanár
Schönwisner István (1738-1818) régész, egyetemi tanár, nagyváradi kanonok
Semmelweis Ignác (1818-1865) „az anyák megmentője”
Szent-Györgyi Albert (1893–1986) magyar biokémikus, orvosi és élettani Nobel-díjas
Toldy Ferenc (1805-1875) irodalomtörténész, egyetemi tanár
Turán Pál (1910-1976) matematikus

[szerkesztés] A világ egyetemeinek rangsorában

A hajdan oly híres, vezető egyetem, ahova fogalom volt még a rendszerváltás előtt is bejutni, a sanghaji Jiao Tong Egyetem által összeállított a világ egyetemeinek tudományos rangsorolása alapján a magyarországi egyetemek közül 2005-ben a 2. helyen áll (világranglista: 301-400. hely, európai ranglista: 124-168. hely) a Szegedi Tudományegyetem után (világranglista: 203-300. hely, európai ranglista: 80-123. hely).

[szerkesztés] Külső hivatkozások

	Magyarországi egyetemek listája
Budapesti egyetemek Budapesti Corvinus Egyetem \| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem \| Evangélikus Hittudományi Egyetem \| Eötvös Loránd Tudományegyetem \| Károli Gáspár Református Egyetem \| Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem \| Magyar Képzőművészeti Egyetem \| Moholy-Nagy Művészeti Egyetem \| Pázmány Péter Katolikus Egyetem \| Semmelweis Egyetem \| Színház- és Filmművészeti Egyetem \| Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vidéki egyetemek Debreceni Egyetem \| Kaposvári Egyetem \| Miskolci Egyetem \| Nyugat-Magyarországi Egyetem \| Pannon Egyetem \| Pécsi Tudományegyetem \| Pázmány Péter Katolikus Egyetem \| Szegedi Tudományegyetem \| Szent István Egyetem \| Széchenyi István Egyetem