Ormosbánya
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Észak-Magyarország | ||||
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||||
Kistérség | Kazincbarcikai | ||||
Rang | község
|
||||
Terület | 7,55 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 3743 | ||||
Körzethívószám | 48 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Ormosbánya: község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 30 kilométerre északra.
[szerkesztés] Története
A környék az őskor óta lakott, a közelben találták a Rudapithecus Hungaricus-leletet. A község területén is találtak ősembermaradványokat, valamint kelta kori leleteket. Ezek ma a Herman Ottó Múzeumban találhatóak.
Először 1275-ben említik a települést, Vrmus néven, de jóval korábban keletkezett. 1408-ban birtokosa, Perényi Imre pálos kolostort alapított, romjai ma is láthatóak.
A törökök 1564-ben elfoglalták a települést, a lakosok a török uralom alatt többször is elmenekültek. 1612-ben pusztaság volt, de egy évvel később már állt. 1864-ben a közeli Disznóshorváthoz csatolták (ma: Izsófalva). A kiegyezés után megindult a bányászat, 1887-ben nyílik meg az első szénbánya. 1897-ben a Magyar Állami Szénbányák megvásárolta a falu birtokosától a bányászati jogot a Diósgyőri Vasgyár szénellátásának biztosítására.
1912-ben megépült a vasút, majd a bányászkolónia. 1913-ra az erőmű is felépült. Az I. világháború során a szénbányászat még fontosabbá vált, a település nőtt, iskolája is épült. A bányában már 250-en dolgoztak. 1917-ben sztrájk tört ki az alacsony bérek miatt, a katonaság verte le, majd több bányászt Kassára hurcolt.
A gazdasági világválság komoly gondokat okozott, és a szénosztályzó is ebben az időben égett le, csak két évvel később épült újra fel. Ekkorra épült fel a katolikus templom is.
A II. világháború alatt az üzem katonai irányítás alatt állt. A szovjetek 1944. december 14-én szabadították fel. A háború után a község gyorsan fejlődött.
1946 októberében az üzem két aknája különvált a Diósgyőri Vas- és Acélgyártól, és felvette az Ormospusztai Bányaüzem nevet. 1953-tól a település neve Ormospuszta helyett Ormosbánya. 1956-ban, a forradalom idején munkások tömege indult vonattal Miskolcra részt venni a forradalomban. Ezt követték a megtorlások. A település azonban tovább fejlődött, vízmű, csatornarendszer, művelődési ház épült. A bányákban már 3900 főnél is több munkás dolgozott. 1963 és 1973 között gimnáziuma is volt a településnek.
1984-ben a bánya fokozatos leépítés után bezárt, a lakosságszám csökkenni kezdett. 1993-ban Ormosbánya levált Izsófalváról.
[szerkesztés] Környező települések
Izsófalva (2 km), Rudabánya (4 km), a legközelebbi város: Kazincbarcika (12 km).