Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Gimnázium - Wikipédia

Gimnázium

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A gimnáziumok története

[szerkesztés] A szó eredete

A gimnázium szó a latin nyelv közvetítésével (gymnasium) a görögből (gümnaszeion) került a magyarba.

[szerkesztés] Az ókorban

A gimnázium a régi görögöknél az az árnyékos és szellős helyiség volt, ahol a testgyakorlást végezték. Neve onnan ered, hogy az ifjak (eféboszok) mezítelenül vagy legfeljebb könnyű trikóban végezték testgyakorlásukat. A tornát a gimnasztérek és paidiatribészek tanították a gimnaziarkosz vezetése és a szofronisztész felügyelete alatt. Később a gimnáziumokat csarnokokkal, mulató helyekkel, fürdőkkel vették körül, amelyek aztán előadásokra szolgáltak s a későbbi filozófus iskolának rendes, tehát a szellem gyakorló helyei lettek. Athénben három ilyen gimnázium (árnyékos liget) volt: az Akadémia (akadémos hérosz ligetében, ahol Platón tanított), a Lükeion (ahol Arisztotelész tanított) és a Kinzoszargész a (cinikusok iskolája). Az ásatások több gimnázium helyét és képét tárták fel, többek között Olimpiában, Hierapoliszban, Alexandriában és Efezusban.

[szerkesztés] A 16. századtól

A 16. század második felében a gimnázium szót felkapták Németországban oly iskola elnevezésére, mely a görögök és rómaiak irodalmával való foglalkozás alapján a növendékeknek magasabb műveltséget törekedett adni. A gimnázium mellett még a liceum és a pedagogium név is járta, jóllehet az e neveken nevezett tanintézetek szervezete a gimnázium szervezetétől kissé eltért. Azóta Európa több államban és nálunk Magyarországon is gimnázium a neve az olyan iskoláknak, amelynek feladata növendékeit főleg az ó-klasszikai nyelvek és irodalmak segítségével általános műveltség birtokába juttatni s őket az egyetemi tanulmányokra előkészíteni. Az ilyen tanintézet Angliában public school, vagy grammar school, Franciaországban lycée, Belgiumban Athénée nevet visel. A 16. századbeli gimnázium a középkori kolostori és latin iskola örököse volt. A kolostori iskolák, amelyeken főleg papokat neveltek és képeztek, akárcsak a városok által alapított latin iskolák is az egyház vezetése alatt álltak, ezekben kevés kivétellel papok tanítottak mindenütt latin nyelven. Ezeknek az iskoláknak a tantárgyait hét szabad művészetnek nevezték, amelyeket két csoportra osztottak, a triviumra (grammatika, dialektika és retorika) és a quadriviumra (aritmetika, geometria, zene és asztronomia). Bennük a skolasztika uralkodott formális szómagyarázataival mindaddig, amíg a reneszánsz újra fel nem fedezte az ókori klasszikusok műveit, és a humanisták és reformátorok új szellemet nem vittek bele.

[szerkesztés] A mai gimnáziumok Magyarországon

A gimnázium ma Magyarországon a középiskolák egyik fontos típusa, ahol a tanulmányokat érettségi vizsga zárja.

Ha egy gyerek 6 éves korában kezd iskolába járni, akkor az általános iskolát is beleszámítva az érettségit 12 év tanulás után teszi le, tehát a középfokú tanulmányait 18 évesen fejezi be.

A fiatalok gimnáziumi tanulmányaikat az általános iskola 4., 6. vagy 8. osztályának elvégzése után kezdik el. A gimnáziumok általában 4 éves képzést nyújtanak elméleti, illetve szakmai téren. Egyes kéttannyelvű gimnáziumok 5 éves képzést adnak, a négy évet nulladik évfolyamnak nevezett alapozó évvel kibővítve.


Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu