Pánikroham

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A pánikroham átmeneti erős félelemérzet vagy rossz közérzet, jellemzően hirtelen támad és sosem tart fél óránál tovább. Erősen különbözik más szorongásos betegségektől, amennyiben a pánikroham hirtelen csap le, látszólag nincs kiváltó oka.

A legtöbb áldozata megtámad valakit. Azokat, akiknél a roham megismétlődik vagy súlyosan rettegnek egy újabb rohamtól, pánikbetegeknek hívjuk.

Tartalomjegyzék 1 Bemutatás 2 Tünetek 3 Előfordulás 4 Kezelés 5 Átöröklés

[szerkesztés] Bemutatás

A legtöbb pánikbeteg halálfélelemről, "megőrülésről" és érzelmi és viselkedésbeli irányításvesztésről számol be. Erős késztetést éreznek, hogy elmeneküljenek onnan, ahol a roham elkezdődött ("harcolj vagy menekülj" reakció), amit mellkasi fájdalmak, a lélegzet megakadása és elkerülhetlen végzet érzése követ.

A pánikbetegséget megkülönbözteti a más típusú szorongásoktól az intenzitása és a hirtelen, epizódikus természete. Azok, akik szorongással kapcsolatos betegségekben szenvednek, gyakran élnek át pánikrohamokat, bár a pánikbetegség nem mindig van összefüggésben más mentális zavarokkal. Az amúgy egészséges emberek majdnem 10%-a is átél egy elszigetelt pánikrohamot egy évben és minden hatvanadik ember az Egyesült Államokban egyszer elszenvedi a pánikbetegséget életében.

A fóbiás betegek gyakran élnek át pánikrohamot, amikor a félelmeik kiváltójával kapcsolatba kerülnek, de ezek a rohamok rövid életűek és gyorsan megszűnnek, ha a kiváltó ok eltűnik. Krónikus szorongás esetében az egyik gyakran fordul egy másikba, ami pár nap alatt idegi kimerüléshez vezet.

[szerkesztés] Tünetek

A pánikroham tünetei hirtelen jelennek meg, látható ok nélkül. Közéjük tartozik:

• Felgyorsult vagy felerősödött szívverés vagy szívdobogás
• Izzadás
• Szúrás a mellkasban
• Szédülés, émelygés vagy hányinger
• Nehéz légzés
• Szúrkáló vagy viszkető érzés az arcon, a szájban, a kézen vagy lábon (paresztézia)
• Elpirulás vagy reszketés
• Álomszerű érzés vagy érzékelési zavarok
• Disszociáció, az az érzés, hogy az egyén nincs kapcsolatban a saját testével, vagy akár idővel és térrel (személytelenítés)
• Rémület, az az érzés, hogy valami elképzelhetetlenül szörnyű fog történni és az egyén képtelen megakadályozni
• Rettegés az irányítás elvesztésétől, hogy az egyén valami ostobaságot tesz vagy megőrül
• Halálfélelem
• Küszöbön álló katasztrófa érzete
• Remegés vagy reszketés
• Sírás

Egy pánikroham rendszerint 2-8 percig tart és a mindennapi életben előforduló egyik legelcsüggesztőbb hatású egészségzavar.

[szerkesztés] Előfordulás

A pánikbetegség súlyos egészségügyi probléma a fejlett országokban. Általában a fiatal felnőttkorban keletkezik; a pánikbetegek durván fele 24 éves kora előtt mutatja az első tüneteket. A nők kétszer akkori valószínűséggel szenvednek pánikbetegségben, mint a férfiak.

A pánikbetegség hónapokig, akár évekig is tarthat, aszerint hogy hogyan és mikor kerül kezelésre. Kezelés nélkül addig rosszabbodhat, mígnem már súlyosan befolyásolja az illető életét mind a rohamok, mind az elleplezésükre tett kísérletek miatt. Valójában sok ember személyes kapcsolataiban és munkájában problémákat okoz a pánikbetegség. Általában nem múlik el magától, amíg az egyén nem kap kimondottan pánikbetegeknek való kezelést.

Azoknál, akik a betegség korai fázisában keresnek kezelést, a tünetek többsége néhány hét alatt elmúlik maradandó káros hatások nélkül a kezelés után.

[szerkesztés] Kezelés

Lehetséges gyógymódok: gyógyszeres kezelés és egyfajta pszichoterápiás kezelés, az ún. kognitív viselkedésterápia, ami megtanítja, hogy hogyan csökkentheti a személy a szorongást és közelítheti meg másként a pánikhelyzeteket. A szakértő általi megfelelő kezelés az esetek 70-90%-ában csökkenti a rohamok számát vagy segít megelőzni azokat. A kezeltek többsége jelentős haladást ér el az első pár hét kezelés után. Visszaesések előfordulhatnak, de hatékonyan kezelhetőek az előzőleges előfordulások alapján.

A kezelt betegek 95%-a csaknem teljesen felgyógyul 10 és 20 hét közötti idő alatt, bár komoly javulás tapasztalható már az első néhány hét kezelés után. Mivel a társas helyzetek vagy a vezetés is válthat ki pánikrohamokat vagy kényelmetlen érzést a betegekből, néhányan közülük agorafóbiától (a nyílt tértől való irtózástól) is szenvedhetnek a betegség következményeképpen; ez a pánikbetegség egyik legkárosabb mellékhatása, mivel megakadályozza a beteget abban, hogy segítségért folyamodjon.

A gyógyszeres kezelés használható arra, hogy megtörje a pszichológiai kapcsolatot egy adott fóbia és a pánikrohamok között, csökkentve a további rohamok számát. Az enyhébb fóbiák csökkenthetők kognitív viselkedésterápia segítségével vagy a félelemmel való személyes megküzdéssel az újbóli átélés által, bár ennél is erősen javasolt egy szakértő segítsége. Mindkét fajta kezelést elkezdése előtt érdemes szakértő javaslatát kérni.

A pánikbetegség együttjárhat más érzelmi problémákkal is. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, akárcsak alkoholizmust és a drogfüggőséget. A pánikbetegek 30%-a használ alkoholt és 17%-uk pszichoaktív szereket, mint a kokain vagy marihuána a kínjaik enyhítésére. Egyes kutatások szerint az öngyilkossági kísérletek száma szintén nagyobb a pánikbetegek körében, bár ezt nem sikerült kétséget kizáróan igazolni.

Mint a többi érzelmi zavarnál, a család és barátok támogatása szintén segíthet a gyógyulási folyamat felgyorsításában. A rohamok során nem szokatlan, hogy az elszenvedője hirtelen, irracionális félelemtől szenved, amit eloszlathat valaki, aki ismeri ezt a betegséget. Komolyabb vagy gyorsabb segítség érdekében léteznek csoportterápiák pánikbetegeknek, amik segíthetnek megérteni és kezelni a betegséget.

További lehetséges gyógymódok: naplóvezetés, amelynek során a beteg leírja a napi tevékenységeit és érzéseit, azonosítani és kezelni tudja a személyes nehézségeit, illetve légzési gyakorlatok. Egyéb stresszoldó tevékenységek, mint a tai-chi, jóga vagy a testedzés szintén segítik a javulást. Sok pszichológus ajánl stressz-menedzselő, időbeosztási vagy érzelmi egyensúly-tanfolyamokat, hogy segítsen a páciensnek elkerülni a szorongást a jövőben.

Ajánlott gyógynövények: citromfű, borágó, macskagyökér, komló. Depresszió esetén az orbáncfű is alkalmazható, feltéve, hogy nem fokozza a szorongást.

[szerkesztés] Átöröklés

A pánikbetegség örökletes is lehet, ami azt mutatja, hogy az öröklődés szerepet játszik a megjelenésében. Sok embernél ellenben bármilyen családon belüli előzmény nélkül jelenik meg.