User:Pataki Márta
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pataki Márta (1943. jan.1.-) művelődéstörténész
[szerkesztés] Dr. Németh Jenőné dr. Pataki Márta, szerzői nevén N. Pataki Márta
Élete
Szentesen született 1943. január 1-én. Érettségi vizsgát tett 1961-ben a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban. 1966-ban Szegeden a József Attila Tudományegyetemen szerzett magyar-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet. Legkiválóbb tanárai e két szakon Bálint Sándor, Hahn István, Horváth-István Károly, Szauder József. Budapesten az ELTE könyvtártudományi szakán 1975-ben felsőfokú könyvtárosi szakképesítést, 1981-ben pedig könyvtárosi diplomát szerzett, ugyanitt védte meg sajtótörténeti bölcsészdoktori értekezését 1983-ban.Több mint 40 évig dolgozott a közalkalmazotti pályán tanárként és könyvtárosként, ebből 1968. jan. 1-től 2007. jan. 16-ig volt a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár munkatársa, ahol több mint 20 évig (1983. jan. 1-től 2004. decemberéig) a mintegy 200000 kötetes Folyóirat- és Hírlaptár vezetője volt. 2007. jan. 16-tól a szegedi Egyetemi Könyvtár önkéntes munkása.
Főbb munkái
- A Huszadik Század (1900-1919) és a Századunk (1926-1939) körének kapcsolódása. [Sajtótörténet.] Bölcsészdoktori értekezés. [Kézirat.] Szeged, 1983. 240 p.
- A Kossuth Nyomda története (1884—1984). Ill. Bp. Kossuth Nyomda, 1984. 22x28; 321 p.
- A Kossuth Nyomda története (1884-1994). 1-2. köt. Ill. 2. bőv. kiad. / Timkó György [társszerzővel.] Bp.: Kossuth Nyomda, 1994. 22x28; 298; 505 p.
- Gazdaság a dualizmus idején (1867-1918). Ld. Mindszent története és népélete. Mindszent, 1996. 655 p. Pataki ld. 151-190. pp.
Tanulmányok
- Vezetési módszerek egy hetven év előtti vitában. (A könyvtárak történetéből.) = Könyvtáros, 1983. 33. évf. 11. sz. 673-674. p.
- Kőhalmi Béla publicisztikája a Századunk /1926-1939/ és az új Huszadik Század /1947-1949/ lapjain. (Bibliográfia a lábjegyzetekben. Német nyelvű rezümével) = Magyar Könyvszemle, 1984. 100. évf. 4. sz. 320-329. p.
Publicisztika
- 100 éves a Kossuth Nyomda. Ill.[Cikksorozat. 1-3. rész.] = Kossuth Nyomda c.lap, 1984. máj., 8. p., jún., 4-5. p., júl.-aug., 5. p.
- Pallas-Kossuth. Egy százéves nyomda története. Ill. = Budapest, 1984. 22. évf. 10. sz. 22-24. p.
- A szegedi nagytáj napsugaras házai. Ill. = Délmagyarország, 96. 2006. 162. (júl. 13.), 12. p.
Szakmai lektorálás
- Felvételi vizsgatesztek /1982-1988/ és ajánló bibliográfia történelemből. Gyakorló levelek / Gábor Káánné, Klukovitsné Paróczy Katalin, Zsidi Vilmos. Szeged, JATE Kiadó, 1990 234 p.
Bibliográfia
- A Társadalomkutatás repertóriuma 1983-1987 / Bakonyi Géza [társszerzővel. Bp.] MTA, 1988. 36 p.
Recenziók
- Gaál Endre: A Tevan nyomda betűmintái. A mintakönyv hasonmásával. Békéscsaba, 1985. 29 p. 20 t. Ismert. = Magyar Grafika, 1986. 30. évf. 2. sz. 62-64. p.
- Kondor Viktória, M.: A Hornyánszky nyomda és az Akadémia könyvkiadása. Bp., MTA Könyvtára, 1989, 203 p. Ismert. = Hungarológiai Értesítő, 13 (3-4) 1994, 70-71. p.
Díjak
- Miniszteri dicséret (1975)
- Szocialista Kultúráért (1981)
- Főtanácsosi cím (1997)
- Oklevél SZTE TIK (2004)
Társasági tagság
- Magyar Könyvtárosok Egyesülete
- Szegedi Közéleti Kávéház
[szerkesztés] Ezekben az országokban jártam
Ausztria 
Csehország 
Franciaország 
Görögország 
Lengyelország 
Montenegró 
Németország 
Olaszország 
Románia 
Szerbia 
Szlovákia 
Szlovénia 
Vatikán
[szerkesztés] A szegedi nagytáj napsugaras házai
| Régi építésű napsugaras házak | |||||||||||||||||
 |
|
|
|
|
|
||||||||||||
| Új építésű napsugaras házak | |||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||||
[szerkesztés] Szegedi napsugaras házak
Mit is jelent a napsugaras oromzat, a napsugár motívum a szegedi nagytájon? Benne van az ősi, pogány napimádat, majd a barokk templomok belsejéből a szentháromság szimbóluma, amely bőségesen alkalmazza a napsugár motívumot, szabad tereinken a XVIII. századtól állított szentháromságszobrok kifejezték a katolikusok hitvilágát, de egyben engesztelésül a bűnökért bajelhárítónak is állították, hogy a természeti csapásoktól, a tűzvésztől (nádfedeles, majd a zsuptetős házak melegágyai voltak a nagy tűzvészek kialakulásának), a pestisjárványtól megmeneküljenek, amelyeket isten büntetésének tulajdonítottak. Mintegy bajelhárítónak kerültek fel az egyszerű emberek házainak homlokzatára a napsugárdíszes oromzatok még a nagy Víz (szegedi nagy árvíz, 1879) előtt. A Víz szinte az egész várost elvitte, s ekkor tervezték meg a modern Szegedet körzővel és vonalzóval, körutakkal, sugárutakkal, középületekkel, lakóházakkal. Lechner Ödön, Szeged újjáépítését vezető mérnök és csapata kiváló munkát végzett. Mintaterveket adtak ki, azokból választani lehetett, jobbat, szebbet lehetett építeni, de szabálytalant nem. Innen indult el új hódító útjára a népi építészet remeke: a nyeregtetős, napsugaras oromzatú ház. A szegedi nagytájon túl a bácskai ácsok közvetítésével eljutott a szilágysági Kárász-telekre is. Két egyforma napsugárdíszes oromzatot nem lehet találni, de ami közös, az a napsugár, s a napsugár kiindul valahonnan, legtöbbször a padlás szellőző nyílásából indulnak a sugarak. A katolikus templomokban levő Szentháromság jelképnek körvonalaival egyezik a háromszög alakú oromzat, benne az „istenszöm” a szögletes vagy kerek nyílás, s abból indulnak a sugarak. A padlás szellőztetését volt hívatott megoldani a nyílás, gyakran tároltak gabonát, szalonnát a padlásokon. A napsugár sokat jelentett a természettel szoros kapcsolatban élő embernek, hiszen életének ritmusát a nap járása határozta meg, nem volt még villany, karóra, mobil, számítógép. A szegedi nagy tájon élő „célszerű szegény ember” (Tömörkény István nyomán) segítséget csak a természettől és Istentől remélhetett.
Egyetlen oromzat elemzése, ld. 1. számú kép fent: A szögletes szellőző nyílásból áradnak az okkersárga napsugarak, alatta az egy zsalugátersáv 6 rekeszből áll. A kétféle kékre színezett 4 gérbélést két legyező fogja közre. A napsugár-motívum az alapja a legyezőknek is, ez utóbbiakat az alsóvárosi temetőben a sírköveken is alkalmazták. Ezen az oromzaton a több szín használata az eredetiségre való törekvést mutatja, a 19. százazadban az oromzatokon világosabb és sötétebb árnyalatok váltották egymást, de több szín használatáról is vannak hírek. A háromszög alakú oromzatot a szinte csipkésre formázott esővető deszka zárja le. Az egész oromzat alapanyaga a fa, amely eredendően meleget és derűt sugároz, általa meghitté, barátságossá válik az emberi lakókörnyezet.
