Philoxenosz (teológus)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Philoxenosz, Mabboghi (Tahlal, ? – Gangra, Kr. u. 522 után), szír nyelven alkotó egyházi író

Az egykori Perzsia Béth-Garmai nevű területének egyik kis falvában született, nem szabad ember fiaként. Ez a tény egész életére, pályafutására hátrányos hatással volt. Egyházi ellenfelei azzal is megvádolták, hogy nincs is megkeresztelkedve. ŞanlıurfaEdesszában tanult, majd Mabbogh püspöke lett, feltehetőleg 485-ben. Monofizitaként heves harcot folytatott Flavianosz antiochiai püspökkel, míg végül barátját, Severust nem sikerült az egyházmegye élére emeltetnie. 512-ben ő elnökölt az egyházi szinódusban, de később barátjával és más monofizita egyházi személlyel együtt deportálták a thrakiai Philippopoliszba, majd Gangrába, ahol forró gőzzel megfojtották.

Philoxenosz már állásánál fogva is kénytelen volt a monofizitizmus körüli harcokba erősen belebonyolódni. Ez a körülmény éppúgy befolyásolta írói tevékenységét, mint ahogyan később a reformáció az európai vitairatok szerzőit. Legfontosabb műve egy monofizita szellemben írott evangélium-kommentár. További nagyobb alkotásai, mint például a Szentháromságról írott három könyve, a Szentháromság megtestesüléséről és testi szenvedéseiről írott tíz könyve csak ókori irodalmi utalásokból ismeretes. Teológiai értekező prózája mellett jelentős irodalmi teljesítménynek számít még tizenhárom könyvből álló erkölcstana, amely aszketikus szellemben óhajtja olvasóit a tökéletesség felé vezetni. Kiterjedt levelezést folytatott teológiai kérdésekről, valamint az aszkézisről. Tevékenységének e két ága mellé csatlakozik harmadikként traktátusírói munkássága. Számos rövidebb értekezést, vitairatot szerkesztett dogmatikai kérdésekről, vitatkozva a monofizitától eltérő, elsősorban nesztoriánus nézetekkel. Egyikben azt tárgyalja, hogy a bűnök és az azt követő bűnbánat következtében lakozhat-e a Szentlélek az emberben. A szír egyháznak ezek a vitái nagyban befolyásolták az iszlám dogmatikájának fejlődését is. Ismert volt számos prédikációja, ezek közül több eredeti formájában is ránk maradt, de több beépült a monofizita egyház szertartásainak szövegébe.

[szerkesztés] Források

Katolikus lexikon