Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Piercing - Wikipédia

Piercing

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pierciengek
Pierciengek

A piercing angol eredetű szó, magyar jelentése: testékszer.

A testékszer nem a modern kor találmánya, több ősi kultúrában is megtalálhatjuk, különösen a primitív népeknél. A legelső ékszerek növényi és állati nyersanyagokból készültek, ezeket követték a sárgarézből és nemesfémből megmunkáltak. A természetes, készen talált alapanyagokat (csigák, kagylók) véséssel, karcolással tették még szebbé.

Ma az ékszerek anyaga szövetbarát orvosi fém, titán, vagy anyagában színezett nióbium. Kialakításánál arra törekednek, hogy az ékszer bőr alatti részei egyforma vastagságúak legyenek, így jobban belesimulnak a testbe.

A piercing viselését az embereknél különböző elvek indokolhatják, ezek lehetnek vallási, kulturális megfontolások, vagy mint manapság a nyugati világban elterjedt: egyszerűen csak testdíszek.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Ősi időkben

Az ősi ékszereknek nem csak díszítő funkciója volt, hanem kifejezte az egyén rangját, szerepét, vagy egy közösségbe való tartozását.

A piercing megtalálható ázsiai, afrikai és ausztráliai népeknél; észak- és dél-amerikai indiánoknál egyaránt. Például alsó részén átfúrt fülkagylójukban nehezéket viselő, a kayan-kenyah népcsoporthoz tartozó nők Sarawak malajziai tartományban; észak- és dél-amerikai indiánok körében az átfúrt alsó és néha felső ajakba helyezett tányéralakú fa ék; számos fekete bőrű népcsoporthoz tartozó nő visel az orrában ezüst-, ébenfa- vagy bambuszpálcikát.

Egyiptomban a királynők privilégiuma volt a köldökékszer, az ókori Rómában a férfiasságot jelképezte a mellbimbón átszúrt karika, XIV. Lajos korában a felsőbb osztályok hölgyeinek eleganciáját erősítette a mellékszer, a XX. század elejéig fülbevaló volt szokásos a kézművesek körében.

[szerkesztés] A piercing elterjedése

Etiópiában a nők alsó ajkát kislánykorukban átlyukasztják, aztán egy kis gallyat fűznek át rajta, amit egyre hosszabb darabok követnek egészen a házasságig, mikorra az ajkuk már teljesen kitágul.

Egy másik fajta piercing a mali peul törzsnél alkalmazott füllyukasztás, mely során a fülkagylót teljes íve mentén apró ezüstgyűrűkkel, vagy pedig hatalmas aranyfüggőkkel díszítették. A függők a csábítás és a gazdagság jelképei voltak.

Míg korábban többnyire a fül-, orr- és szájékszereket használták, addig ma nem nagyon van olyan testtájék, ahova nem lehetne "beszereltetni" egy bogyót, karikát. Egyre divatosabb a bőr alá beültetett, a seb gyógyulása után kidomborodó, mintát adó piercing is.

[szerkesztés] A piercing felvitele

Piercing belövő pisztoly
Piercing belövő pisztoly
Lyukasztó tűk
Lyukasztó tűk

A piercing kívánt testrészre való elhelyezése történhet a bőr kilyukasztásával vagy belövésével.

A nyugati világban erre szakosodott szalonok állnak a testékszert viselni óhajtók rendelkezésére. Ezek a szalonok higiéniailag meg kell feleljenek a vonatkozó előírásoknak és rendeleteknek.

[szerkesztés] A piercing viselése

orrpiercing
orrpiercing

A piercing viselése a testrész minden táján elterjedt. A legkedveltebb testrész a köldök, de gyakori az orr-, a szemöldök-, a nyelvpiercing is.

[szerkesztés] Mellgyűrűk

Nők és férfiak egyaránt hordják, állítólag a mellbimbó ettől sokkal érzékenyebbé válik. Azonban komplikációt okozhat, főleg a hölgyek körében, leginkább szoptatás idején.

[szerkesztés] Köldökékszerek

Köldökpiercing
Köldökpiercing

A hölgyek körében a legelterjedtebb piercing, mert kihangsúlyozza a csípőt és a hasat. Vigyázni kell a viselésénél, mert bármilyen kis erő (pl. a nadrág, vagy a szoknya övrésze) könnyen kiszakíthatja a helyéről.

[szerkesztés] Intimpiercingek

Az intimpiercingnek több fajtája is ismeretes, ami külön jelöli a férfiak számára készült ékszereket a nők számára készült ékszerektől.

[szerkesztés] Prince Albert gyűrű

Férfiaknak készült ékszer: a húgycső kivezetésétől a fitymaszalagig húzódik, általában 25-30 mm átmérőjű. Hátránya, hogy a az ékszer vizelés közben "csillagszórószerűen" szórja szét a vizeletet.

[szerkesztés] Ampallang

Ampallang
Ampallang

Férfiaknak készült ékszer. Ezt a rudat (pálcát) a makkon átszúrva viselik. A rúd két végén golyók vannak felerősítve.

[szerkesztés] Dydoe

Férfiaknak készült ékszer. A makkperemet szúrják át, karikát vagy rudat helyeznek be és ezzel azt a hatást érik el, hogy valahányszor áthalad rajta a fityma, a férfit hihetetlen mértékben izgatja.

[szerkesztés] Oetag

Férfiaknak készült ékszer. A makkot jobbról vagy balról félig átlyukasztják a húgyvezetékig, és ide helyezik be a karikát. A férfiak általában kettőt vagy még többet viselnek ebből az ékszerből. Egy speciális fajtája olyan, amelynél a jobbról és balról érkező gyűrűket egy intimlakattal összezárják, s ez megakadályozza a közösülést.

[szerkesztés] Hafada

Férfiaknak készült ékszer. A herezacskót átlyukasztva, egy gyűrűt helyeznek bele, ami a herét lefelé húzza.

[szerkesztés] Csiklógyűrű

Nőknek készült ékszer. A csiklón levő vékony bőrráncot köti össze egy karikával.

[szerkesztés] Külső és belső szeméremajak-gyűrű

Nőknek készült ékszer. A belső és a külső szeméremajak-gyűrű közti különbség nem más, hogy míg a belső ékszer a szeméremajkat szúrja át, addig a külső a közvetlen mellette elhelyezkedő érzékeny bőrfelületet. Gyűrűk sokaságát be lehet helyezni a külső szeméremajkakba.

[szerkesztés] Hatása az egészségre

A piercingek többnyire biztonságosak, és nem okoznak egészségkárosodást. A leggyakoribb gond a testékszert viselőknél az allergia; az ékszerekben levő nikkel erősen allergizál. Ezért ajánlott minél jobb minőségű anyagból (acél, arany, platina, niobium, titán) készült ékszert viselni.

A piercing viselése közben gyulladás léphet fel az adott testtájékon (pl. ha a seb bepiszkolódik, elfertőződik). Okozhat sérüléseket is.

A szájpiercing a fogak egészségére igen káros, szinte minden viselőnél megfigyelhető a fog deformálása, az íny visszahúzódása, gyulladása.

[szerkesztés] Orvosi vélemények

tumumb

A legveszélyesebbek az ajakba vagy a nyelvbe szúrt ékszerek, ahol idegsérülést is okozhatnak.

Egy amerikai vizsgálat szerint négyszáznegyvenöt, öröklött szívbajban szenvedő ember közül a testékszereket viselőkben négyszer gyakrabban fejlődött ki endokarditisz, vagyis szívbelhártya-gyulladás. A betegséget feltehetőleg a testékszerek miatt készített lyukakon át bejutott baktériumok fertőzése okozta.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Piercing témájú médiaállományokat.
Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu