Pindosz-Moglenai Fejedelemség

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Pindosz-Moglenai Fejedelemség vagy Pindoszi Fejedelemség (aromun nyelven Principatu di la Pind) egy olasz protektorátus alatt álló autonóm aromán (vlach) államalakulat volt a mai Görögország északi és Macedónia déli részén, Görögország olasz megszállását követően. Nevét a területen húzódó Pindosz hegységről és Moglena völgyről kapta. Az ország fővárosa Aminciu (görögül Metszovo) volt, de a nemzetgyűlés Trikalában ülésezett. Az ország speciális státusát csak a tengelyhatalmak és néhány semleges ország ismerte el.

Az első uralkodó I. Alkibiádész néven egy Alkiviadisz Diamandi nevű aromán politikus, a Római Légió parancsnoka volt. I. Alkibiádész görögellenes politikát folytatott. A német megszállás alatti területekről menekülő zsidókat ugyanakkor befogadta, sőt zsidó származású minisztere is volt. A belpolitikai visszásságok ellenére az 1942. március 1-jén kibocsátott aromán nemzeti kiáltványt (Manifesto) az aromán értelmiség java aláírta és kiállt a pindoszi függetlenség mellett.

A kibontakozó görög partizánmozgalom és az olasz hatóságok nyomására I. Alkibiádész 1942-ben lemondott a trónról és Romániába távozott, majd Románia albániai konzulja lett. Utóda rövid időre korábbi jobbkeze, Nikolasz Matouszi, majd I. Gyula (arománul Iuliu I) néven a magyar báró Milványi-Csesznegi Gyula lett, aki tényleges hatalommal már nem rendelkezett, s még 1943-ban a Gestapo elől kénytelen volt Magyarországra menekülni.

A németek kivonulását és a görög polgárháborút követően Görögország 1949-ben teljesen ellenőrzése alá vonta a Pindoszi Fejedelemség területét. Emberjogi szervezetek erős kritikával illetik a görög kormányzatot kisebbségellenes politikája, az arománok erőszakos asszimilációja miatt.