Pusztai ölyv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Veszélyeztetett. Státusz: sebezhető
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Buteo rufinus Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||
Az elterjedési és telelési terület
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
A pusztai ölyv (Buteo rufinus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Európában a Balkán-félszigeten, Romániában, Bulgáriában és Törökországban található, de Észak-Afrikában és Ázsia középső részén is költ. Száraz puszták, félsivatagok, valamint nyílt hegyi területek lakója. Egyes helyeken állandó, de van ahonnan délebbre vonul.
[szerkesztés] Alfajai
- Buteo rufinus cirtensis
- Buteo rufinus rufinus
[szerkesztés] Megjelenés
Testhossza 50-65 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 125-150 centiméteres, testtömege 600-1750 gramm. A tojó nagyobb és testesebb a hímnél. Csüdje tollas, a lába hosszabb mint a többi ölyvvé.
[szerkesztés] Életmód
Nagyobb részt rágcsálókkal táplálkozik, de megeszi a gyíkokat, kígyókat és rovarokat is.
[szerkesztés] Szaporodás
Síkságon általában a földre fészkel, de előfordul, hogy fészkét bokorra vagy fára rakja. A hegyvidéken sziklapárkányokon költ. A fészek ágakból és gallyakból készül, melyet fűvel, mohával és szőrszálakkal bélelnek ki. Fészakaljuk 2-3 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Május és október között tartozkodik Magyarországon, szórványos fészkelő. A Hortobágyon átlagban 10 példány található belőle egyidőben.
[szerkesztés] Védettség
Magyarországon védett, eszmei értéke 100 000 forint.