Rasszizmus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely kihangsúlyozza a rasszok (emberfajták) különbözőségét, és azok között – különböző feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel.
A rassz szó a francia race kifejezés magyarosított alakja, amely emberfajtát jelent. Az emberi rasszokat a 20. század első felében külön fajoknak tartották, ami a rasszista ideológia előretörése idején szinte uralkodó nézetté vált. Ma már közismert, hogy minden ma élő ember egyetlen fajhoz (Homo sapiens) tartozik. A korábbi szóhasználat nyomán a rasszizmust fajelméletnek, faji megkülönböztetésnek is nevezik. Rasszok vagy emberfajták helyett emberi „fajokról” beszélni ugyanakkor ma már régies és tudománytalan szóhasználatnak számít. Maguk az egyes emberfajták is szüntelenül keverednek. A legtöbb ember genetikai és testi jellemzői szerint nem tisztán egyetlen emberfajtához tartozik, hanem egyszerre több rassz jellemző jegyeinek különböző arányú keveredését mutatja. (Lásd: fizikai antropológia.)
A rasszizmus ezzel szemben tudományosan nem igazolható módon az egyéneket „tiszta” rasszokba sorolja be. Ehhez a testi jegyek kihangsúlyozása mellett leginkább kulturális szempontokat, gyakran pedig egyes feltételezett közös tulajdonságokat vesz alapul, amelyeket egy-egy rasszra általánosan jellemzőnek tart. A rasszista gondolkodásmód szerint a rasszok közötti hierarchia igazolja az egyének és csoportok diszkriminációját, hátrányos megkülönböztetését. Mint politikai erő, a rasszizmus a 20. század legelején került előtérbe az antiszemitizmus előretörésével, illetve később a nemzetiszocializmus ideológiai alapjaként.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A rasszizmus megnyilvánulási formái
[szerkesztés] Fokozatok megvalósulás szempontjából
A rasszizmus megjelenhet a gondolatok: kogníciók, attitűdök stb. szintjén, és mindez nem szükségszerűen ugyan, de cselekvésben is megnyilvánulhat.
- Rasszista előítéletek
- Előítéletek egy személy egy „rasszhoz” való vélt vagy valós tartozása miatt. Példa: A személy tévesen azt gondolja, hogy B személynek X tulajdonsága van, mivel Y „rasszhoz” tartozik.
- Rasszista diszkrimináció
- Emberekkel való megkülönböztető bánásmód külső jegyeik, például bőrszínük alapján. Példa: B személy nem köszön A személynek, mert az Y „rasszhoz” tartozik. Súlyosabb példa, ha egy munkaadó csak azért nem alkalmaz egy munkavállalót, mert az valamilyen rassz tagja. Ha ezt intézményi, törvényi stb. szintre emelik, az az intézményesített rasszizmus (ld. lentebb).
[szerkesztés] Fokozatok nyíltság szempontjából
- Nyílt rasszizmus
- Egy intézmény vagy személy tudatosan és vállaltan kötelezi el magát egy csoport vagy annak egy tagjának negatív diszkriminációja iránt annak bőrszíne, látható rasszjegyei miatt, és ez mind kommunikációja, mind cselekvései során megnyilvánul.
- Rejtett rasszizmus
- Egy személy vagy intézmény burkolt vagy öntudatlan formában történő negatív megkülönböztetése annak látható rasszjegyei miatt.
- Szimbolikus rasszizmus
- Negatív faji megkülönböztetés, melynek során a diszkrimináló cselekvés vagy kommunikáció szimbolikus formát ölt. Mindkét esetben a hangsúly a kódolt üzeneten van, tehát azon, hogy egy G csoport F csoporttal szembeni megkülönböztetését G csoport társadalmi, kulturális és egyéb kódrendszerét felhasználva nyilvánítja ki.
- Intézményesített rasszizmus
- Ha a rasszizmus bármely formáját intézményi, törvényi stb. szintre emelik, az az intézményesített rasszizmus (ld. lentebb). azaz egyenlőtlen bánásmód egy intézmény vagy szervezet részéről egy személlyel vagy csoporttal szemben annak rasszjegyei miatt.
- Kulturális rasszizmus
- A hagyományos rasszizmus mint tudománytalan elmélet elutasítása után a modern rasszizmus magába foglalhatja a más „kultúrákkal” szembeni megkülönböztetést is. Példa: „A cigányok sokat lopnak.”, „Az arabok nőgyűlölők.”, „Az afrikaiak különösen agresszívak.” Étienne Balibar francia filozófus a rasszizmusnak ezt a formáját „rasszok nélküli rasszizmus”-nak nevezi.
[szerkesztés] A rasszizmus ideológiai alapjai
A rasszizmus fajtáit tipizálhatjuk az alapelvek alapján, amelyeket a rasszista ideológia alátámasztására, igazolására használnak fel. Legtöbbször a gyakorlatban az alábbi típusok keveréke a jellemző.
[szerkesztés] Mitikus (vagy vallási)
- A mitikus rasszizmus egy G1 és G2 csoportra vonatkozó, történelmi vagy történeti konstrukcióként bemutatott „elbeszélést” (vagy vallás hittételét, „Isteni útmutatást”) használ fel a diszkrimináció igazolására.
[szerkesztés] Tudományos
- A tudományos rasszizmus tudományos kísérletekkel, elméletekkel és elvekkel támasztja alá a diszkriminációt. A „Harmadik Birodalomban” pl. a még meglehetősen fejletlen állapotban lévő genetika különösen fontos alapnak számított a faji felsőbbrendűség igazolására (ld. eugenika).
[szerkesztés] Filozófiai
- Filozófiai alapvelvek, érvek segítségével kívánja igazolni a megkülönböztető bánásmódot.
[szerkesztés] Nyelvi rasszizmus
A rasszizmus nyelvi alapon megnyilvánuló formája a lingvicizmus.
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Lásd még
- antiszemitizmus
- cigánygyűlölet
- magyarellenesség
- nacionalizmus
- sovinizmus
- Pozitív diszkrimináció
- népirtás
- kitelepítés
Based on work by