Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Redwood Nemzeti Park - Wikipédia

Redwood Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

  Világörökség  m·v·sz 

Redwood Nemzeti Park

Parti mamutfenyő (redwood)
Adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
Típus Természeti helyszín
Felvétel éve: 1980

A kaliforniai Redwood Nemzeti Park 1968. január 1-jén jött létre a Prairie Creek Redwoods, a Del Norte Coast Redwoods és a Jedediah Smith Redwoods állami parkok összevonásával. Területe 455 km². Elsődleges feladata a világon egyedülálló, csak itt élő parti mamutfenyő (Sequoia sempervirens) megmaradt példányainak megóvása.

A parti mamutfenyő hosszú életére utal latin neve, amelyet egy pozsonyi tudós, Endlicher István adott, és egy nagy tekintélyű indián, Se-Quo-Yah nevéből származik. Bár nem olyan hosszú életű, mint a Sierra Nevadában található rokona, a hegyi mamutfenyő, hiszen „csak” kb. 1500 évig él, de magasabbra nő. A Föld egyik legmagasabb fája a Redwood Nemzeti Parkban álló 600 éves "Tall Tree", Magas Fa, amely 112,11 m, és törzsátmérője 13,5 m. Még nála is magasabb a Sztratoszféraóriás, amely 112,77 m, de a nemzeti park területén kívül, a Humboldt Redwoods Állami Parkban áll. A Föld eddig ismert legmagasabb fájának magasságát 2004-ben mérték meg.

A parti mamutfenyő több millió évvel ezelőtt a Földön az egész nedves, mérsékelt égövben elterjedt volt, ahogyan ezt egyes németországi barnaszéntelepeken talált leletek is bizonyítják. Élőhelye később visszaszorult, de pár száz évvel ezelőtt Kalifornia csendes-óceáni partjainál még 700 km hosszú és 20 km szélességet is elérő sávban húzódott. A fehér telepesek megjelenésével elkezdődött a fák kipusztítása, nagyon kemény és ellenálló vörös színű faanyaguk (redwood = vörös fa) rendkívül értékes volt. A 20. század elején megindult szerveződés, a Save the Redwoods League már csak a terület mintegy huszad részén tudta megmenteni a mamutfenyőket.

A parti mamutfenyő élőhelye erősen behatárolt. Ott kezdődik, ahol az óceán sós vize már nem érezteti hatását a talajban. A kaliforniai partvidék rendkívül csapadékos, sokszor van köd, és ez nagyon megfelel a fáknak, hiszen szeretik a tartós nedvességet. Élőhelyük szárazföld felöli határa ott húzódik, ameddig az óceántól a parti köd elér, s ez a sáv mindössze kb. 40 km széles. Nem véletlen, hogy a legnagyobb példányok az óceánhoz közel élnek.

A mamutfenyők tobozai a nedvességben megduzzadnak, és a szorosra záródott pikkelyek nem engedik ki a magokat. Ezért a populáció fennmaradásában fontos szerepet játszottak az erdőtüzek, hiszen a fák ilyen alkalmakkor hullajtják el magjukat, és emellett a tüzek elpusztították az idegen növényeket. Miután a favágók megakadályozták a tüzek terjedését, megakadt a természetes körforgás, és az erdőkben elterjedtek az idegen fajok. Ma már a nemzeti park dolgozói mesterséges erdőtüzekkel segítik a mamutfenyő szaporodását, a természetes ökoszisztéma fennmaradását.


Maga a mamutfenyő-erdő nem túl gazdag állat- és növényfajokban. Az aljnövényzetben kaliforniai rododendron és azálea él. Az emlősöket az igen ritka halásznyest és a pekán képviseli. A folyók halban igen gazdagok. Az ellenálló, kemény fa a rovaroknak és madaraknak nem biztosítja a megfelelő életkörülményeket, így azok kiszorulnak a más fajok alkotta erdőkbe vagy az óceán partjára. Az ősi erdők a park mintegy harmadát borítják, a többi területen különböző fenyőfajokból, juharfákból álló erdők osztoznak. Itt él a vapiti és a baribál, az óceán partján tengeri madarak fészkelnek, oroszlán- és borjúfókák alkotnak kolóniákat.

[szerkesztés] Forrás

  • Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában, Eger, Bodnár Geográfus Bt., 2003 ISBN 963 430 381 1

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Redwood Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

Koordináták: é. sz. 41°10′ ny. h. 123°59′

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu