Ricse

Révleányvár és Cigánd között található, a Tisza jobb partján. Határában folyik az itt különösen kiszélesedő Tisza, aminek a jobb partján terül el. Jellegzetes észak-alföldi tájon fekszik, az ukrán határtól kb. 8, a szlovák határtól kb. 3-4 km-re. A falu nagy része dombos terület.

[szerkesztés] Története

Ricse honfoglaláskori település. Neve szláv eredetű. A Tisza szabályozásáig a Bodorköz egyik legelzártabb települése volt. Az 1700-as években 5 családot telepítettek be a faluba (Máté, Vécsy, Körmöndi, Deák, Kocsi). A falu lakosságának nagy része ma is ezen nevek valamelyikét viseli.

Ricse jelentősége a trianoni békeszerződés után nőtt meg a térség életében. Átvette a határ túloldalára került Királyhelmectől a Bodrogközi járás székhelyének szerepét, és ezt az 1938-45 közötti időszakot kivéve meg is őrizte 1956. február 1-jéig, 1950-től már Ricsei járás néven. A településen jelentős számú izraelita közösség élt, akik bankot, malmot működtettek. A holokauszt következtében közösségük gyakorlatilag megszűnt.

[szerkesztés] Nevezetességei

Római katolikus templom (barokk, a Juhász kút amelyet a Czukor család adományozott a falúnak, Református templom, Adolf Czukorról elnevezett művelődési ház, Tájház, Zsidó temető.