Rubens Barrichello
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Rubens Barrichello (teljes nevén: Rubens Gonçalves Barrichello, született: 1972. május 23., Sao Paulo, Brazília) brazil autóversenyző, jelenleg a Honda Forma-1-es csapatának pilótája.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pályafutás
[szerkesztés] A Forma-1 előtt
| Állampolgárság | brazil |
|---|---|
| Aktív évei | 1993-tól |
| Csapata(i) | Jordan, Stewart, Ferrari, Honda |
| Nagydíjak száma | 234 |
| Világbajnoki címek | 0 |
| Győzelmek | 9 |
| Dobogós helyezések | 61 |
| Első rajtkockák | 13 |
| Leggyorsabb körök | 15 |
| Első Nagydíj | 1993 Dél-Afrikai Nagydíj |
| Első győzelem | 2000 Német Nagydíj |
| Utolsó győzelem | aktív |
| Utolsó Nagydíj | aktív |
Barrichello 1981-ben, kilenc évesen kezdett el gokartozni. 1988-ig öt brazil bajnoki címet és két Dél-Amerika-bajnoki címet nyert. 1988-ban a kilencedik helyen végzett a gokart világbajnokságban, majd 1989-ben autókra váltott. Ebben a szezonban a negyedik helyen végzett a brazil Forma-Ford 1600 bajnokságban.
1990-ben Európába költözött és a Forma-Vauxhall-Lotus sorozatban (11. hely), valamint a Forma-Opel-Lotus sorozatban versenyzett, amelyet azonnal meg is nyert (futamgyőzelem Zandvoortban, Silverstone-ban, Hockenheimban, Spa-Francorchamps-ban és Jerezben). Ugyanezt tette a következő szezonban a West Surrey Racing Team színeiben a brit Forma-3-ban, ahol David Coulthard volt legnagyobb ellenfele.
1992-ben a Forma-3000-be szerződött az Il Barone Rampante csapathoz és a bajnokság harmadik helyét szerezte meg. Tehetségére ekkor már a Forma-1-es csapatok is felfigyeltek, így 1993-ra leszerződtette a Jordan csapat.
[szerkesztés] A Forma-1-ben
[szerkesztés] Jordan
Barrichello két pontot szerzett első Forma-1-es szezonjában, 1993-ban és a bajnokság 17. helyén végzett, de ez nem tükrözi híven a nyújtott teljesítményét: mindössze harmadik futamán, az Európa Nagydíjon például a harmadik helyen autózott, amikor műszaki hiba miatt kiesett.
1994 nagy sokkal kezdődött a Forma-1 számára: a szezon harmadik versenyhétvégéjén, a San Marinói Nagydíjon életét vesztette Roland Ratzenberger az időmérő edzésen, majd Ayrton Senna a versenyen. Rubens Barrichello még a pénteki szabadedzésen bukott súlyosan és kórházba került. Végül viszonylag könnyen (rövid eszméletlenség, orrtörés) megúszta, de Senna halálhíre nagyon lesújtotta – annál is inkább mivel a háromszoros világbajnok barátja és pártfogója volt.
Barrichello a szezon során 19 pontot gyűjtött és a világbajnoki pontverseny hatodik helyén végzett. Legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor Spa-Francorchamps-ban pole pozíciót szerzett. Soha előtte még ilyen fiatal versenyzőnek nem sikerült ez a bravúr (2003-ban Fernando Alonso döntötte meg ezt a rekordot).
A brazil versenyző 1995-ben és 1996-ban is a Jordannél maradt, előbbi szezonban 11 ponttal a 11. helyen végzett a világbajnokságban, utóbbiban 14 ponttal a nyolcadik helyen. Az 1995-ös szezon végén ajánlatott kapott a Ferrari csapattól, hogy legyen Michael Schumacher csapattársa az átszerveződő olasz csapatnál, ám Barrichello olyan sokáig hezitált, hogy végül csapattársa, Eddie Irvine kapta meg a megbízatást.
[szerkesztés] Stewart
1997-ben Barrichello az újonnan alakuló Stewart istállóhoz szerződött, melynek alapítója, tulajdonosa és névadója a háromszoros világbajnok, Jackie Stewart volt. Barrichello remek kapcsolatot alakított ki a skót csapatvezetővel – szinte apa-fiú viszony volt az övék.
1997-ben a brazil versenyző a világbajnokság 13. helyén végzett 6 ponttal, 1998-ban pedig a 12. helyen 4 ponttal. 1999-ben a Stewart jelentősen feljavult és Barrichello azonnal megcsillantotta tudását: szerzett egy pole pozíciót Magny-Cours-ban, háromszor végzett dobogón és többször vezette a versenyt. Csapattársánál, Johnny Herbertnél a szezon legnagyobb részében jobb teljesítményt nyújtott, így a sors furcsa fintoraként értékelhető, hogy a kaotikus Európa Nagydíjat Herbert nyerte meg, míg Barrichello „csak” harmadik lett. A szezon végén Barrichello 21 ponttal a 7. helyen végzett, teljesítményével pedig ismét magára irányította a Ferrari figyelmét.
[szerkesztés] Ferrari
Barrichello ezúttal elfogadta a legendás olasz istálló ajánlatát, így az akkor még kétszeres világbajnok Michael Schumacher csapattársa lett. Barrichello rögtön első Ferrarival futott versenyén – a 2000-es Ausztrál Nagydíjon – a második helyen végzett Schumacher mögött és a szezon során még további nyolc alkalommal állhatott fel a dobogóra. Kilenc dobogós helyezéséből négy volt harmadik hely, négy második és egy alkalommal – Hockenheimban – nyerni is tudott.
Pedig az időmérő edzésen a brazil versenyző csak a 18. helyet szerezte meg, mivel elromlott az autója és a csapattársára beállított tartalékautóval csak nehezen bírt. A verseny azonban szerencsésen alakult számára: Schumacher kiesett, a Ferrari legnagyobb riválisának számító McLaren-Mercedes pilótái, Mika Häkkinen és David Coulthard pedig egy rossz – vagy inkább bátortalan – döntés áldozatai lettek. A futam végén elkezdett esni az eső és a két McLaren-versenyző kiment intermediate gumikért a boxba. Barrichello azonban vállalta a kockázatot, hogy továbbra is száraz gumikon marad kint a vizes pályán, és ez a merészség meghozta számára pályafutása várva-várt első Forma-1-es futamgyőzelmét. Emlékezetes pillanat volt, amikor a futam után Barrichello a dobogón állva egy brazil zászlót szorongatva zokogott örömében.
A szezon végén Barrichello 62 ponttal a világbajnokság negyedik helyén végzett és csapattársával, Schumacherrel – aki megnyerte az egyéni világbajnokságot – együtt a konstruktőri világbajnoki címet is megszerezték a Ferrarinak.
2001-ben Schumacher ismét diadalmaskodott a világbajnokságban, ám Barrichellónak ezúttal nem sikerült futamot nyernie. Dobogóra azonban tíz alkalommal állhatott fel – ebből ötször-ötször a második, illetve harmadik helyre. A világbajnokságban 56 ponttal a harmadik lett Schumacher és Coulthard mögött. A Ferrari ismét világbajnok lett a konstruktőrök között.
2002-ben a Ferrari dominált és Schumacher fölényesen – 144 pontot gyűjtve – nyerte meg a világbajnokságot. Barrichello második lett, de „csak” 77 ponttal. A brazil pilóta négy alkalommal nyert: az Európa Nagydíjon, a Magyar Nagydíjon, az Olasz Nagydíjon és az Amerikai Nagydíjon. Utóbbi futamon Schumacher átengedte neki a győzelmet – feltehetőleg törlesztésként azért, mert Barrichello a szezon hatodik futamán, az Osztrák Nagydíjon az utolsó körben csapatutasításra maga elé engedte a németet. Az eset nagy felháborodást váltott ki és következményeként 2003-tól betiltották a csapatutasítás alkalmazását a Forma-1-ben. Más kérdés, hogy a csapatok számára továbbra is kínálkoznak lehetőségek arra, hogy – bizonyíthatatlanul – beavatkozzanak a két versenyzőjük közötti versenybe.
2003-ban visszaesett a Ferrari, Schumacher azonban ismét megnyerte az egyéni világbajnoki címet, a Ferrari pedig a csapatvilágbajnoki címet – de csak két ponttal Kimi Räikkönen (McLaren-Mercedes) előtt. Barrichello két versenyt nyert (Silverstone, Suzuka) és végül 65 ponttal a bajnokság negyedik helyén végzett.
2004-ben újabb domináns Ferrari-év következett, ám míg Schumacher 13 futamot nyert, addig Barrichello „csak” kettőt (Monza, Sanghaj). A világbajnoki pontversenyben a brazil 114 pontot gyűjtött és második lett Schumacher mögött. Ez természetesen a Ferrarinak is újabb konstruktőri címet jelentett.
2005-ben a Ferrari – feltehetőleg az új szabályok miatt, amelyek egy szett gumi használatát engedélyezték egy versenyre - hatalmasat zuhant. Az előző évi dominanciából semmi sem maradt, versenyt is csak egyet tudtak nyerni: Schumacher révén azt az indianapolisi futamot, amelyen a Michelin gumigyártó csapatai nem álltak rajthoz, mivel abroncsaik veszélyesnek bizonyultak a pályán. Barrichello 38 ponttal a világbajnokság nyolcadik helyén fejezte be a szezont – és ezzel pályafutása Ferrarinál eltöltött szakaszát.
A brazil versenyzőt egy ideje már nyomasztotta, hogy nem tud kilépni Schumacher árnyékából, az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor Monacóban Schumacher – a hetedik helyért – agresszíven megelőzte őt az utolsó körben. Barrichello a médiában is hangot adott nemtetszésének, „veszélyesnek” ítélve a manővert.
Barrichello ebben az időszakban már tárgyalásokat folytatott a Hondával, akik Jenson Button mellé kerestek csapattársat 2006-ra. A brazil versenyző csapatváltását az is ösztönözte, hogy a Hondánál honfitársa és régi barátja, Gil de Ferran lett a sportigazgató. Barrichellót ugyan 2006 végéig szerződés kötötte a Ferrarihoz, ám a Ferrari hajlandó volt szankciók nélkül belemenni az idő előtti szerződésbontásba, így a versenyző 2006-tól a Hondánál folytathatta pályafutását.
[szerkesztés] Honda
Barrichello 2006-ban tehát Jenson Button oldalán a Honda versenyzője. A szezon elején Button jobb volt nála, mivel a Honda által megkövetelt vezetési stílus nagyban különbözött mindattól, amihez eddig Barrichello hozzászokott. Barrichello azonban a neki nem fekvő Hondával is javult és a legutóbbi futamokon már leggyakrabban Button előtt kvalifikálta magát.
[szerkesztés] Magánélet
Rubens Barrichello nős, felesége Silvana Giaffone. Két fiuk van: a 2001-ben született Eduardo és a 2005-ben világra jött Fernando. A család Monte-Carlóban él.
[szerkesztés] Becenevek
Barrichello gyakran használt beceneve: „Rubinho”, azaz „kicsi Rubens”.
[szerkesztés] Futamgyőzelmek
- 2000
- Német Nagydíj
- 2002
- Európa Nagydíj
- Magyar Nagydíj
- Olasz Nagydíj
- Amerikai Nagydíj
- 2003
- Brit Nagydíj
- Japán Nagydíj
- 2004
- Olasz Nagydíj
- Kínai Nagydíj
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Csapatok és versenyzőik a 2007-es F-1 világbajnokságon | ||||||||||
| McLaren | Renault | Ferrari | Honda | BMW | Toyota | Red Bull | Williams | Toro Rosso | Spyker | Aguri |
| 1 Alonso 2 Hamilton |
3 Fisichella 4 Kovalainen |
5 Massa 6 Räikkönen |
7 Button 8 Barrichello |
9 Heidfeld 10 Kubica |
11 Schumacher 12 Trulli |
14 Coulthard 15 Webber |
16 Rosberg 17 Wurz |
18 Liuzzi 19 Speed |
20 Albers 21 Sutil |
22 Szato 23 Davidson |
Based on work by