Kimi Räikkönen
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kimi Matias Räikkönen (Espoo, 1979. október 17.) finn autóversenyző. Jelenleg a Ferrari Forma–1-es csapatának versenyzője. Két alkalommal végzett a világbajnokság második helyén (2003, 2005).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pályafutása
[szerkesztés] A Forma–1 előtt
Räikkönen kilencévesen kezdett el gokartozni. 1988-ban már részt vett néhány finn ifjúsági futamon az A, B és C osztályban és első győzelmeit is learatta. 1991-ben a finn gokart bajnokság mini sorozatában versenyzett, 1992-ben a finn Rakéta Gokart Bajnokság junior osztályában. Ugyanebben a sorozatban 1993-ban a kilencedik, 1994-ben a második helyen végzett. 1995-től a finn gokart bajnokság A osztályában versenyzett, amelyben 1996-ban a negyedik helyet szerezte meg. 1996-ban részt vett a gokart Európa-bajnokságon, a világbajnokságon és az északi bajnokságban is.
1997-ben megnyerte a finn gokart bajnokság A osztályát és negyedik helyet ért el az északi gokart bajnokság A osztályában. Részt vett a világbajnokságon is az A osztályban. 1998-ban ismét megnyerte a finn gokart bajnokság A osztályát és megnyerte az északi gokart bajnokság A osztályát is. Második helyet szerzett a gokart Európa-bajnokságon a Super A osztályban és harmadik helyet a Monaco Kupán a Super A osztályban.
1999-ben második helyet szerzett a finn gokart bajnokság A osztályában és tizedik helyet a gokart világbajnokság a Super A osztályban. Ugyanebben az évben kezdett el autókkal versenyezni a Forma–Renault bajnokságban a Haywood Racing Teammel. Első futamán a harmadik helyen végzett. Ötödik helyet szerzett a Forma–Ford Euro–kupában. A Forma-Renault téli bajnokságán négy versenyből négyet megnyert a Manor Motorsport csapattal.
2000-ben – továbbra is a Manor Motorsporttal – megnyerte a Forma–Renault brit bajnokságát, tíz futamon hét győzelmet aratott, hétszer szerzett pole pozíciót és hatszor futott leggyorsabb kört. A Forma–Renault Európa–bajnokságon három versenyen indult, ebből kettőt megnyert, összetettben ezzel a hatodik helyen végzett.
[szerkesztés] A Forma–1-ben
[szerkesztés] Sauber
| Állampolgárság | finn |
|---|---|
| Aktív évei | 2001 – től |
| Csapata(i) | Sauber, McLaren, Ferrari |
| Nagydíjak száma | 103 |
| Világbajnoki címek | 0 |
| Győzelmek | 10 |
| Dobogós helyezések | 37 |
| Első rajtkockák | 13 |
| Leggyorsabb körök | 19 |
| Első Nagydíj | 2001 Ausztrál Nagydíj |
| Első győzelem | 2003 Malajziai Nagydíj |
| Utolsó győzelem | aktív |
| Utolsó Nagydíj | aktív |
A Forma–1-es Sauber-Petronas csapat vezetője, Peter Sauber felfigyelt a fiatal finn eredményeire és 2000 szeptemberében meghívta egy tesztelésre, majd később még továbbiakra. Saubernek tetszett, amit látott és leszerződtette Räikkönent a 2001-es szezonra csapatához Nick Heidfeld csapattársának. Sokan kritizálták ezt a lépést (beleértve a FIA elnökét, Max Mosley-t is), mivel Räikkönen mindössze 23 versenyt futott autókkal mielőtt Forma–1-es szerződést kapott. Mosley – és mások is – úgy vélték, hogy nagy kockázatot jelent egy ilyen tapasztalatlan versenyzőt Forma–1-es autóba ültetni.
Räikkönen azonban a teszteken megfutotta a szuperlicenchez szükséges kilométereket, így ideiglenes engedélyt kapott a versenyzésre a FIA-tól az első futamokra azzal, hogy a versenyzési engedélyét akkor véglegesítik, ha nem okoz problémát.
Räikkönen nem okozott problémát, sőt első versenyén rögtön pontot szerzett egy hatodik hellyel. Később a szezon során még nyolc pontot gyűjtött és ezzel a világbajnokság tizedik helyén végzett. Csapattársa, Heidfeld 12 pontot gyűjtött és hetedik lett. A két versenyző összesen 21 pontot gyűjtött és ezzel a Sauber a konstruktőri világbajnokság negyedik helyét biztosította be, ami a csapat történetének legjobb eredménye.
[szerkesztés] McLaren
[szerkesztés] 2002
A 2001-es szezon során a média gyakran összefüggésbe hozta Räikkönen nevét a Ferrarival, ám végül mégsem a maranellói csapathoz szerződött, hanem annak riválisához a McLaren-Mercedeshez, amelytől a 2001-es szezon végén éppen visszavonult a kétszeres világbajnok, Räikkönen honfitársa, Mika Häkkinen. Räikkönen csapattársa a tapasztalt David Coulthard lett.
A finn versenyző első McLarennel futott versenyén, a 2002-es Ausztrál Nagydíjon rögtön felállhatott a dobogó harmadik fokára és megfutotta a verseny leggyorsabb körét. A McLaren számos műszaki problémával küzdött a szezon során, Räikkönen pedig végül összesen 24 pontot szerzett és a világbajnokság hatodik helyén végzett egy hellyel Coulthard mögött. A Melbourne-i futamon kívül Räikkönen még két alkalommal állhatott dobogóra: a Nürburgringen harmadik, Magny-Cours-ban második lett.
[szerkesztés] 2003
2003-ban a McLaren az előző évi autó módosított változatát, az MP4-17D-t használta és ez az autó nagyon konstans teljesítményt mutatott a szezon során – Räikkönen úgyszintén. A finn versenyző az év második versenyén, a Malajziai Nagydíjon learatta pályafutása első futamgyőzelmét, s a szezon végéig összesen tíz alkalommal állt dobogóra (egy első hely, hét második hely, két harmadik hely). Ez a kiegyensúlyozott teljesítmény – és az új pontrendszer (melyben 10-8-6-5-4-3-2-1 arányban az első nyolc kapott pontokat) – azt eredményezte, hogy Räikkönennek az évzáró Japán Nagydíjon még volt matematikai esélye a világbajnoki címre. Végül azonban a Ferrari pilótája, Michael Schumacher diadalmaskodott. Räikkönen 91 pontjával mindössze két ponttal maradt el a világbajnoktól.
[szerkesztés] 2004
2004-ben a McLaren ismét visszaesett – különösen a megbízhatóság terén. Raikkönent számos műszaki hiba sújtotta, így az első hét futamból mindössze kettőt fejezett be. A szezon közepén a csapat az addig használt MP4-19 kódjelű autót lecserélte az MP4-19B-re és ez valamivel jobb eredményeket hozott. Räikkönen Silverstone-ban pole pozíciót szerzett, a Belga Nagydíjon pedig megszerezte pályafutása második futamgyőzelmét. A világbajnoki pontversenyben a hetedik helyen végzett 45 ponttal. Csapattársa, Coulthard tizedik lett 24 ponttal.
[szerkesztés] 2005-ben
2005-ben újabb jelentős szabályváltozásokat hoztak a Forma–1-ben. A legfontosabb az a gumiszabály volt, melynek értelmében a versenyzőknek egy garnitúra gumival kellett végigfutnia az időmérő edzéseket és a teljes versenytávot, valamint a motorszabály, amely szerint egy hajtóműnek két versenyhétvégét kellett kibírnia. A rajtsorrendről az első hat futamon két „egykörös” időmérő edzés döntött (egy szombaton, egy vasárnap), ám a nürburgringi Európa Nagydíjtól kezdve a nézők és a média általános elégedetlensége miatt eltörölték a vasárnapi időmérőt.
A szezon elején a Renault és Fernando Alonso erősen kezdett és nagy előnyre tett szert a világbajnoki pontversenyben. A McLaren az első néhány futamon azzal a problémával küzdött, hogy autójuk túlságosan óvta a gumikat, így azok nem tudtak felmelegedni megfelelően az egykörös időmérő edzésen. Miután ezt kiküszöbölték, a csapat egyre jobb teljesítményt nyújtott, Räikkönen pedig megnyerte a Spanyol és a Monacói Nagydíjat.
A Nürburgringen is vezetett egészen az utolsó körig, amikor azonban egy defektes gumi miatt eltört az első kerékfelfüggesztése és a gumifalba ütközött. A versenyzőnek nem lett baja, de a futamot a nagy vetélytárs, Alonso nyerte meg.
A következő versenyen, Kanadában Räikkönen ismét nyert, majd a Michelin-gumikkal ellátott csapatok (a McLaren és a Renault is közéjük tartozott) által kihagyott Amerikai Nagydíj után Franciaországban harmadik lett, a Brit Nagydíjon pedig hatodik. Räikkönennek mindkét alkalommal motort cseréltek az autójában az időmérő edzés után és a szabályok értelmében ez tíz helyes büntetést vont maga után a versenyen, így a finn a mezőny közepéről rajtolhatott el.
A Német Nagydíjon Räikkönen ismét az élről esett ki műszaki hiba miatt, de aztán a Magyar és a Török Nagydíjon nyerni tudott. Az Olasz Nagydíjon megint motort cseréltek autójában, így a pole pozíció helyett csak a 11. helyről indult, s végül negyedik lett. Belgiumban nyert, de ekkor már a sok műszaki hiba miatt, ami a finnt sújtott a szezon során nem sok esélye volt a világbajnoki címre. A következő versenyen, a Brazil Nagydíjon Alonsónak a harmadik hely is elég volt arra, hogy bebiztosítsa a címet magának – és ezt meg is tette. A Japán Nagydíjon Räikkönen a 17. rajtkockából nyert az utolsó körben megelőzve az addig vezető Giancarlo Fisichellát, a szezon utolsó futamán, Kínában pedig második lett Alonso mögött.
A világbajnoki pontversenyben a finn összesen 112 pontot gyűjtött és a második helyen végzett a 133 pontos Alonso mögött. Szoros csata kettejük között a pályán vagy a világbajnoki pontversenyben nem alakult ki az év során. Räikkönen csapattársa, Juan Pablo Montoya – aki két futamot kihagyott – 60 ponttal a negyedik helyen végzett.
[szerkesztés] Csapatvezetői tevékenysége
2004 novemberében Kimi Räikkönen és menedzsere, Steve Robertson bejelentették, hogy Räikkönen Robertson Racing néven Forma–3-as istállót alapítanak. Az istálló operatív vezetését Robertson végzi, a finn versenyző gyakorlatilag csak a nevét adja hozzá.
[szerkesztés] Családja
Nős, felesége Jenni Dahlmann, a 2000-es finn és skandináv szépségkirálynő. Esküvőjüket 2004. július 31-én tartották. Gyermekük nincs, Svájcban élnek. Van egy Rami nevű testvére aki szintén autóversenyző, és ő is nős férfi.
[szerkesztés] Becenevek
Kimi Räikkönen "hivatalos beceneve" az "Iceman", azaz Jégember. Ezt a nevet a McLaren csapatfőnöke, Ron Dennis adta neki utalásként nyugodt természetére, illetve északi származására. Az "Iceman" felirat Räikkönen bukósisakján is látható.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Csapatok és versenyzőik a 2007-es F-1 világbajnokságon | ||||||||||
| McLaren | Renault | Ferrari | Honda | BMW | Toyota | Red Bull | Williams | Toro Rosso | Spyker | Aguri |
| 1 Alonso 2 Hamilton |
3 Fisichella 4 Kovalainen |
5 Massa 6 Räikkönen |
7 Button 8 Barrichello |
9 Heidfeld 10 Kubica |
11 Schumacher 12 Trulli |
14 Coulthard 15 Webber |
16 Rosberg 17 Wurz |
18 Liuzzi 19 Speed |
20 Albers 21 Sutil |
22 Szato 23 Davidson |
Based on work by