Skírek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Skírek, a germán népek közé tartozó népcsoport, akiknek őshazája Dániában és a Skandináv-félsziget déli részein terült el. Az i. e. 2. században Délkelet-Európában bukkantak fel, ahol a szkíta-szarmata környezetben pusztai néppé alakultak. Később a hunokhoz csatlakozva Attila leghűségesebb szövetségeseivé váltak, s ilyen minőségben a Duna-Tisza közének déli részén telepedtek le. A nyugati gótokkal vívott csaták során a Boila folyó mellett 469-ben súlyos vereséget szenvedtek. 475-ben a Nyugatrómai Birodalom egyik barbár seregét alkották. Vezetőjük, Odoaker, kihasználva a germán zsoldodok elégedetlenségét, 476-ban letaszította Romulus Augustulus császárt trónjáról, s Itália királyának kiáltotta ki magát. A skírek királyságát Nagy Theodorik és gót csapatai döntötték meg 489-493 között.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Based on work by