Somlyó György
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Somlyó György (Balatonboglár, 1920. november 28. – Budapest, 2006. május 8.) magyar költő, író, esszéíró, műfordító, a párizsi Mallarmé Akadémia tagja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (1992) és a Digitális Irodalmi Akadémia (1998) alapító tagja, számtalan díj és elismerés birtokosa. Somlyó Zoltán, a Nyugat első nemzedékéhez tartozó költő fia.
Somlyó György fiatalon a Nyugat költői közé tartozott. Gyermekkori barátja volt Devecseri Gábor és Karinthy Ferenc. Személyes kapcsolatban állt Radnóti Miklóssal, Kosztolányi Dezsővel, József Attilával is. Kapcsolatba került az Újholddal, hatott rá a francia szürrealizmus.
1941 és 1944 között többször behívták munkaszolgálatra. 1945-ben a pesti bölcsészkarra, 1946 novemberében (francia ösztöndíjjal) a Sorbonne-ra iratkozott be. 1948-ban és 1949-ben a Nemzeti Színháznál volt dramaturg, majd 1950-ig a Hunnia Filmgyár lektorátusának vezetője.
1954-55-ben a Magyar Rádió Irodalmi Osztályát vezette. 1958-ban az ő szerkesztésében és előszavával jelent meg a Francia költők antológiája és Rimbaud teljes életművének első magyar kiadása. Egymás után jelentek meg verseskötetei, tanulmányai.
Franciaországban és Olaszországban élt egy ideig. 1965-ben jelent meg Párizsban első francia fordítású verseskönyve, a Souvenir du Présent. 1966-ban megalapította az Arion című többnyelvű irodalmi almanachot, amelynek 1987-ig volt főszerkesztője.
Költészetében szinte minden versforma megtalálható a szabadverstől a szonettig. Önéletrajzi ihletésű prózai munkái mellett tanulmányköteteket és műfordításokat is megjelentetett.
[szerkesztés] Művei
- Talizmán (versek), Szépirodalmi (1956).
- Tó fölött, ég alatt (válogatott versek), Szépirodalmi (1962, 1965).
- Mesék a mese ellen (versek), Szépirodalmi (1967), Jelenkor (1999).
- A mesék második könyve (versek), Szépirodalmi (1971).
- A mesék könyve (versek), Szépirodalmi (1974).
- Épp ez (versek), Szépirodalmi (1976).
- A költészet vérszerződése (tanulmányok), Szépirodalmi (1977).
- Arion éneke (Összegyűjtött versek 1.), Szépirodalmi (1978).
- Kőkörök (Összegyűjtött versek 2.), Szépirodalmi (1978).
- Másutt (tanulmányok), Szépirodalmi (1979).
- Szerelőszőnyeg (tanulmányok), Szépirodalmi (1980).
- Megíratlan könyvek (tanulmányok), Szépirodalmi, (1982).
- Részletek egy megírhatatlan versesregényből, Magvető, (1983).
- Philoktétész sebe (tanulmányok) Szépirodalmi (1986).
- Ami rajtam túl van (válogatott versek 1937-1986), Szépirodalmi (1988).
- Palimpszeszt (versek), Orpheusz (1990).
- Párizsi kettős (regény), Szépirodalmi, (1990).
- Nem titok (versek), Jelenkor, (1992).
- Füst Milán, vagy a lesütött szemű ember (tanulmány), Balassi (1993).
- A negyedik szoba (versek 1992-1993) Seneca (1994).
- Törésvonalak (versek), Seneca (1997).
- Mesék a mese ellen – Contrefables (versek), Jelenkor (1999).
- Philoktétésztől Ariónig 1-2. (válogatott tanulmányok), Jelenkor (2000).
- Ahol van (versek 1997-2002), Jelenkor (2002).
[szerkesztés] Díjai
- József Attila-díj (1950, 1951, 1954, 1966)
- Officier de l'Ordre des Arts et des Lettres (1984)
- Déry Tibor-díj (1987)
- Forintos díj (1987)
- a Magyar Köztársaság Zászlórendje (1990)
- Kassák Lajos-díj (1992)
- Illyés Gyula-díj (1994)
- Magyar PEN Emlékérem (1994)
- Gabriela Mistral Emlékérem (1996)
- Kossuth-díj (1997)
- Pro Urbe (1998)
- A Jelenkor Kiadó Könyvdíja (2000)
- Füst Milán-díj (2001)
- Pablo Neruda-emlékérem (2004)