Svájc kantonjai

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Svájc 26 kantonja a svájci szövetségi állam tagállamai. Történelmileg valamennyi kanton önálló állam volt, saját határokkal, hadsereggel és saját pénzzel, amíg 1848-ban létre nem jött a jelenlegi szövetségi struktúra.

A 16. században a Svájci Konföderációt 13 önmagát kormányzó állam alkotta. Ezeket az államokat kantonnak nevezték. Kétfajta kanton létezett: hat erdei kanton és hét városi kanton. Bár hivatalosan ekkor még a Német-római Birodalomhoz tartoztak, a valóságban mindenfajta függés megszűnt, miután 1499-ben a svájciak legyőzték I. Miksa német-római császárt.

A hat erdei kanton demokratikus köztársaság volt, a hét városi kantont pedig - mint például Zürich, Bern és Basel - városi tanácsok kormányozták. Ezeket a tanácsokat gazdag polgárok oligarchiája uralta.

Minden kantonnak saját alkotmánya, törvényhozása, kormánya és bíróságai voltak. A legtöbb kantontörvényhozás egykamarás parlament volt, 58 és 200 közötti taggal. A törvényhozások közül néhány közgyűlés formájú (Landsgemeinde). A kantonkormányok 5, vagy hét tagból állnak, a kantontól függően.

A svájci alkotmány szerint a nem a konföderáció hatáskörébe tartozó ügyek a kantonok belső ügyei. A helyi önkormányzatok autonómiájának fokát a kantonok határozzák meg. A kantonok mérete nagyon különböző: 37 négyzetkilométertől a 7105 négyzetkilométerig, népességük 14 900 és 1 244 400 között mozog.

A kantonügyekben a közvetlen demokráciát (a Landsgemeine formájában) mára már csak Glarus kantonban és Jura kantonban gyakorolják. Valamennyi többi kantonban szavazással képviselőket választanak. Mióta Jura elszakadt Bern kantontól, Svájcban nem jött létre újabb kanton.

[szerkesztés] A kantonok listája

A kantonok a szövetségi alkotmányban szereplő sorrendjükben (az alkotmány először az Ósvájci Konföderációban vezetőnek tartott három városi kantont említi, aztán csatlakozásuk sorrendjében a többi kantont):

Röv.	Kanton	Mióta	Főváros	Népesség¹	Terület²	Népsűrűség³	Önkormányzatok száma¹	Hivatalos nyelv
ZH	Zürich (Zurich)	1351	Zürich	1 228 600	1729	701	171	német
BE	Bern (Bern)	1353	Bern	947 100	5959	158	399	német, francia
LU	Lucerne	1332	Lucerne	350 600	1493	233	107	német
UR	Uri	1291	Altdorf	35 000	1077	33	20	német
SZ	Schwyz	1291	Schwyz	131 400	908	143	30	német
OW	Obwalden (Obwald)	1291	Sarnen	32 700	491	66	7	német
NW	Nidwalden (Nidwald)	1291	Stans	38 600	276	138	11	német
GL	Glarus	1352	Glarus	38 300	685	51	28	német
ZG	Zug	1352	Zug	100 900	239	416	11	német
FR	Fribourg	1481	Fribourg	239 100	1,671	141	242	francia, német
SO	Solothurn	1481	Solothurn	245 500	791	308	126	német
BS	Bázel város	1501	Bázel	186 700	37	5,072	3	német
BL	Bázel	1501	Liestal	261 400	518	502	86	német
SH	Schaffhausen	1501	Schaffhausen	73,400	298	246	34	német
AR	Appenzell Ausserrhoden	1513	Herisau⁴	53,200	243	220	20	német
AI	Appenzell Innerrhoden	1513	Appenzell	15,000	173	87	6	német
SG	Sankt Gallen (St. Gall)	1803	Sankt Gallen	452,600	2,026	222	90	német
GR	Graubünden (Grisons)	1803	Chur	185,700	7,105	26	211	német, rétoromán, olasz
AG	Aargau (Argovia)	1803	Aarau	550,900	1,404	388	232	német
TG	Thurgau (Thurgovia)	1803	Frauenfeld	228,200	991	229	80	német
TI	Ticino	1803	Bellinzona	311,900	2,812	110	244	olasz
VD	Vaud	1803	Lausanne	626,200	3,212	188	382	francia
VS	Valais	1815	Sion	278,200	5,224	53	160	francia, német
NE	Neuchâtel	1815	Neuchâtel	166,500	803	206	62	francia
GE	Genf	1815	Genf	414,300	282	1,442	45	francia
JU	Jura	1979	Delémont	69,100	838	82	83	francia
CH	Svájc		Bern	7,261,200	41,285	174	2,890	német, francia, olasz, rétoromán

Jegyzetek: ¹ 2001. december 31-én, Nemzeti statisztikák, ² km²-ben, ³ fő/km²-ben, a 2000. évi népesség alapján ⁴ kormányzati és parlamenti központ, az igazságszolgáltatás központja Trogen.

A kantonok kétbetűs rövidítéseit széles körben használják, pl. a rendszámtáblákon, vagy az ISO 3166-2 kódokban ("CH-" prefixummal, pl. CH-SZ Schwyz kantont jelöli).