Szádja Gáon

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Saadia Ben Joseph Gaon (882-942), (héberül: סעדיה בן יוסף גאון) anyanyelvén, arabul: سعيد ابن يوسف الفيومي Saīd ibn Yūsuf al-Fayyūmi, ismert rabbi, zsidó filozófus . A karaizmus aktív ellenzője volt, a hagyományos judaizmust védelmezte.

Tartalomjegyzék

1 Élete és munkássága
2 Ben Meirrel való vitája
3 Filozófiája
4 Műve magyarul

[szerkesztés] Élete és munkássága

Saadia felső Egyiptomban született 882-ben. A „Saadia” név héberül ekvivalens az arab „Sa'id” névvel. Első munkájában, az Agron szótárban Said ben Yosef-nek nevezte magát, de későbbi műveit Saadia néven szignálta.

Saadia „Sefer ha-Galui” című írásában zsidó származását bizonygatva azt állította, hogy a shelahi nemes nemzedékből való, Júda ágából, és a felmenői között olyan személyek is voltak, mint Hanina ben Dosa, az első századból való ismert aszkéta. Hogy e ágról való származását hangsúlyozza, a fiát Saadia Dosának nevezte el.

Saadia már nagyon fiatal korában elhagyta otthonát, hogy a Tórát tanulmányozza Tiberiasban, ahol együtt tanult Aaron ben Moses ben Asherrel. Húszéves korában befejezte első nagyobb méretű munkáját, a héber szótárat, aminek az Agron címet adta. Huszonhárom éves korában írt egy vitairatot Anan ben David követőihez (közülük személyesen Solomon ben Yeruhamhoz), akik a karaizmus követői voltak, és nézeteik ellenkeztek a hagyományos judaizmus nézeteivel. Ugyanebben az évben elhagyta Egyiptomot és Palesztinában telepedett le.

[szerkesztés] Ben Meirrel való vitája

922-ben nagy viták voltak a zsidó közösségekben, ugyanis két különböző változata volt a zsidó naptárnak: egy, amit a második templom lerombolása előtt használtak (ez a naptár a Hold fázisainak a megfigyelésén alapult), és egy másik, amit Maimonidésztől ismerhetünk teljességében, aki 1178-ban adott róla egy leírást, amelyet II. Hillél tett hivatalossá 359 körül. Izraelben Aaron ben Meïr, egy nem túl ismert ember javasolta, hogy ezen utóbbi naptárt használják.

Saadia Aleppóban volt, éppen útban kelet felé, amikor olvasott Ben Meïr szabályzatáról a zsidó naptárral kapcsolatban, és figyelmeztető levelet írt neki. Babilóniában megírta a „Sefer ha-Mo'adim”-ot, azaz „Az Ünnepek Könyvei”-t, ami cáfolta Ben Meïr állításait és visszavonta annak naptárjavaslatát.

[szerkesztés] Filozófiája

Saadiát manapság úgy tartják számon, mint a zsidó vallásfilozófia megalapítóját. Ismertebb művei: A hit és a tudás törvényei és A hit és tudás könyve.

Kozmogóniájában azt állította, hogy a világ nem öröktől fogva való, hanem az időben vette kezdetét, mivel több olyan dolog is található a világban, ami az örökkévalósággal nem fér össze. Ilyen például az, hogy a világ véges, összetett stb. Továbbá a világ semmiből lett teremtve, és a semmiből való teremtés csak Isten hatalmában van. Az ember testből és lélekből áll, ahol a test halandó, a lélek pedig halhatatlan, és a végső napon megítéltetik, aminek következtében büntetést vagy jutalmat kap cselekedetei szerint.