Maimonidész
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Maimonidész (vagy Majmonidész, 1135 – 1204), teljes nevén Mose ben Maimon (héberül: משה בן מימון), saját nyelvén, arabul: موسى بن ميمون بن عبد الله القرطبي الإسرائيلي (Mussa bin Maimun ibn Abdallah al-Qurtubi al-Israili), zsidó rabbi, fizikus, filozófus, Spanyolországban és Egyiptomban tevékenykedett a Középkor idején.
[szerkesztés] Élete és munkássága
1135. március 5-én született Córdobában, ami az ő korában az arab kalifátus fővárosa volt. Tanulmányait kezdetben apja utmutatása mellett végzi, aki rabbi volt. De ugyanekkor ismerkedik meg az antik görög és arab filozófiával is, arab tudosok közvetitésével.
Mikor 1148-ban, Spanyolországban a kereszténység és az iszlám hatására a zsidó lakosságot kényszerítik vallásuk lemondására, Maimonidész családja inkább a számüzetést vállalja és Észak Afrikába menekül. 1159-ben a család amarokkói, Fé nevű városban telepszenek le, majd 1165-be Jeruzsálembe költöznek. Innen költöznek tovább Egyiptomba, először Alexandria városba, majd a mai Kairó helyén állt Fusztat nevű városba, ahol Maimonidész élete többi részét fogja leélni.
A család vándorlása közben Maimonidész nem hagyja abba a tanulmányait: orvoslást tanul és Arisztotelészt tanulmányozza, akinek műveihez kommentárokat is ír. Fusztat-ban, Maimonidész a zsidó közösség vezetője lesz (Nagid) éa a város első rabbija, majd 1185-től,Szaladin Egyiptom és Szíria szultánjának a személyes orvosa. Mindez idő közben számos művet és tanulmányt ír. Írt egy filozófiai logikával foglalkozó művet; egy judeo-arab nyelvű kommentárt a Misnához (Sanhedrin Misna); a Tóra 613 parancsának felsorolását; a Misné Torá törvénykönyvet; A tévelygők útmutatója című judeo-arabul írt filozófiai értekezést, továbbá számos levélet, amelyeket különböző zsidó közösségeknek írt.
Sanhedrin Misna eredetileg arab nyelven írodott, majd később fordították héber nyelvre, a Misnához írt kommetár volt.
Maimonidésznek különösen a "Tévelygők útmutatója" című munkája ismert. Ebben a műben azokhoz fordul akik a filozófiával való foglalkozás közben hitükben elbizonytalanodtak és azt akarja megmutatni, hogy hogyan válhat a hit sajáttá a tudomány közvetítésével: ahol a tudományos ismeretek ellentmondanak a bibliai szövegnek, ott allegorikusan kell értelmezni azokat.
Maimonidész negatív teológiát képvisel, ami azt jelenti, hogy Isten lényegéről csak tagadó modón kell beszélni. Az állítások csak a hatásaira vonatkoznak, nem a lényegére.