Szeben megye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szeben megye

Adatok
Régió:	Erdély
Megyeszékhely:	Nagyszeben
Jelzés:	SB
Népesség:	421724 (2002)
Népsűrűség:	78 fõ/km²
Terület:	5432 km²
Web	Megyei tanács Prefektura
Telefon jelzés	(+40) 0269

Szeben megye (románul Sibiu) Románia közepén helyezkedik el, Erdélyben. Székhelye Nagyszeben (170 038 lakos). Határos megyék: Brassó megye keleten, Fehér megye nyugaton, Maros megye északon, Valcea megye és Argeş megye délen.

[szerkesztés] Demográfia

2002-ben a megye lakossága 421 724 volt, a népsűrűség 78/km². A lakosság nagy része román. Vannak német, magyar és cigány közösségek. Hagyományosan a legnagyobb kisebbség a német, de számuk az utóbbi időben lecsökkent. A megye déli részét, a hegyekhez közel románok lakják, az északi részét németek és románok, de a német települések nagyrészt kihaltak. A cigány lakosságot a kommunizmus idején telepítették Dél-Romániából ezekre a településekre, azóta számuk egyre csak nő.

A 2002-es népszámlálás adatai szerint:

Etnikai összetétel:
- román - 382 061, 90,6%;
- cigány - 17 125, 4,1%;
- magyar - 15 344, 3,6%;
- német - 6554, 1,6%;
- egyéb - 640, 0,1%;
Vallási összetétel: ortodox 88,9%, görög katolikus 2,3%, református 2,0%, katolikus 1,5%;
Urbanizáció: az 5. helyen Romániában
- Varosi lakosság 65,8% (277 574); falusi lakosság 34,2% (144 150);

[szerkesztés] Földrajz

A megye teljes területe 5432 km². A déli részen húzódik a 2500 m-nél magasabb Fogarasi-havasok, a Lotru- és a Csindrel-hegység, amelyek a megye 30%-át foglalják el. Az Olt folyó Szeben megyén áthaladva, a Vöröstoronyi-szoroson vágja át a Déli-Kárpátokat, amely az egyik legkönnyebb átjáró Erdély és Románia között. Északon áthalad a Nagy-Küküllő is a megyén.

[szerkesztés] Gazdaság

Szeben megyének van az egyik legdinamikusabb gazdasága Romániában, sok külföldi befektetéssel. A megye legnagyobb természeti erőforrása a földgáz. Kiskapuson két hatalmas kémiai üzem több évtizedig szennyezte a környezetet nehéz fémekkel, szénnel és más kémiai anyagokkal. Ezért még mindig ez a környék az egyik legszennyezetebb terület Európában. Szerencsére 1989 után az ipari létesitmények nagy részét bezárták.

[szerkesztés] Települései

Városok: Erzsébetváros, Felek, Kiskapus, Medgyes, Nagydisznód, Nagyszeben, Nagytalmács, Szelistye, Szentágota, Szerdahely, Vízakna

Községek és falvak^[1]: Alcina (Alţina), Almakerék (Mălâncrav), Alsóbajom (Boian), Alsóárpás (Arpaşu de Jos), Alsógezés (Ghijasa de Jos), Alsóporumbák (Porumbacu de Jos), Apaújfalu (Nou-Săsesc), Asszonyfalva (Axente Sever), Ágotakövesd (Coveş), Balázstelke (Blăjel), Baráthely (Brateiu), Bázna (Bazna), Bendorf (Beneşti), Berethalom (Biertan), Bojca (Boiţa), Bongárd (Bunngard), Bólya (Boia), Bürkös (Bârghiş), Cikendál (Ţichindeal), Cód (Sadu), Csicsóholdvilág (Ţapu), Darlac (Dârlos), Doborka (Dobârca), Dolmány (Daia), Ecel (Aţel), Ellenbák (Ilinbav), Ernye (Ernea), Felsőárpás (Arpaşu de Sus), Felsőgezés (Ghijasa de Sus), Felsőporumbák (Porumbacu de Sus), Felsőtyúkos (Poieniţa), Fenyőfalva (Bradu), Földszin (Floreşti), Gerdály (Gherdeal), Glimboka (Glimboaca), Guraró (Gura Râului), Gyákos (Ghiacoş), Hásság (Haşag), Hermány (Caşolţ), Hégen (Brădeni), Holcmány (Hosman), Holdvilág (Hoghilag), Hortobágyfalva (Cornăţel), Hóföld (Fofeldea), Ingodály (Mighindoala), Jakabfalva (Iacobeni), Kakasfalva (Hamba), Kerc (Cârţa), Kereszténysziget (Cristian), Keszlér (Chesler), Kisapold (Apoldu de Jos), Kiscsűr (Şura Mică), Kisdisznód (Cisnădioara), Kisenyed (Sângătin), Kiskerék (Broşteni), Kisludas (Gusu), Kispéterfalva (Petiş), Kisselyk (Şeica Mică), Kolibák (Romaneşti), Kolun (Colun), Küküllőkőrös (Curciu), Kürpöd (Curpăr), Ladamos (Loamneş), Latorvár (Lotrioara), Lesses (Dealu Frumos), Magaré (Pelişor), Mardos (Moardăş), Martontelke (Motiş), Mág (Mag), Márpod (Marpod), Mártonfalva (Metiş), Mártonhegy (Şomartin), Mihályfalva (Boarta), Mikeszásza (Micăsasa), Morgonda (Morghindeal), Móh (Mohu), Muzsna (Muşna), Nagyapold (Apoldu de Sus), Nagybaromlak (Valea Viilor), Nagycsűr (Şura Mare), Nagyekemező (Târnava), Nagykapus (Copşa Mare), Nagyselyk (Şeica Mare), Nemes (Nemşa), Netus (Netuş), Oláhbogát (Bogatu Român), Oláhivánfalva (Ighişu Vechi), Oláhújfalu (Nou-Român), Oltalsósebes (Sebeşu de Jos), Oltfelsősebes (Sebeşu de Sus), Oltrákovica (Racoviţa), Oltszakadát (Săcădate), Omlás (Amnaş), Orlát (Orlat), Oroszcsűr (Ruscior), Örményszékes (Armeni), Peltinis (Păltiniş), Polyán (Poiana Sibiului), Popláka (Poplaca), Porcsest (Turnu Roşu), Pócstelke (Păucea), Pókafalva (Păuca), Prépostfalva (Stejărişu), Prod (Prod), Pusztacelina (Ţeline), Resinár (Răşinari), Réten (Retiş), Riomfalva (Richiş), Riuszád (Râu Sadului), Rovás (Răvăşel), Rozsonda (Ruja), Rudály (Roandola), Rüsz (Ruşi), Salkó (Şalcău), Sálfalva (Mihăileni), Sálya (Şoala), Sellenberk (Şelimbăr), Somogyom (Şmig), Sorostély (Soroştin), Strezakercisóra (Cârţişoara), Szarata (Sărata), Szászapátfalva (Apoş), Szászbuzd (Buzd), Szászhalom (Movile), Szászház (Săsăuş), Szászivánfalva (Ighişu Nou), Szászsáros (Şaroş pe Târnave), Szászszentlászló (Laslea), Szászújfalu (Nou), Szászvessződ (Veseud), Szászzalatna (Zlagna), Szebengálos (Galeş), Szebenkákova (Fântânele), Szecsel (Săcel), Szedinkatanya (Sădinca), Szelindek (Slimnic), Székásgyepű (Presaca), Széptelep (Mândra), Szibiel (Sibiel), Táblás (Dupuş), Tilicske (Tilişca), Toporcsa (Topârcea), Újegyház (Nocrich), Újváros (Noiştat), Váldhíd (Valchid), Vále (Vale), Vecsérd (Vecerd), Velc (Velţ), Veresmart (Roşia), Vessződ (Veseud), Vesztény (Veştem), Vérd (Vărd), Vöröstorony (Lazaret), Vurpód (Vurpăr), Zsinna (Jina)