Nagytalmács

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagytalmács
Megye	Szeben
Régió	Erdély
Koordináták	é. sz. 45°40′35.5’’ k. h. 24°16′21’’
Népesség  - Teljes	8828 (2002)
Polgármester	Barbu Constantin

Nagytalmács (románul Tălmaciu, németül Talmesch): falu a mai Romániában Szeben megyében. Községközpont, Bojca, Colonia Tălmăciu és Kistalmács tartozik hozzá.

[szerkesztés] Fekvése

Nagyszebentől 19 km-re délkeletre fekszik az Olt folyó partján.

[szerkesztés] Története

1265-ben Tolmach néven említik először. A falu melletti 591 m magas hegyen áll a Vöröstoronyi szoros északi bejáratát védő vára. 1370 és 1376 között épült királyi vár, a 14. század végétől az erdélyi vajda igazgatása alatt. 1453-ban V. László a hét szász székhez csatolta, egyúttal lerombolását rendelte el. 1535-ben a János királynak ellenszegülő szebeniek kezén levő várat Majláth István erdélyi vajda foglalta el, de 1539-ben visszakapta a város. A várnak csak romjai látszanak. 1910-ben a falunak 1284, többségben német lakosa volt, jelentős román és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szeben vármegye Nagydisznódi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 9369 lakosából 8755 román, 302 cigány, 237 német és 66 magyar volt.

Szeben megye városai
Erzsébetváros | Felek | Kiskapus | Medgyes | Nagydisznód | Nagyszeben | Nagytalmács | Szelistye | Szentágota | Szerdahely | Vízakna