Medgyes

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Medgyes
Medgyes belvárosa az evangélikus templommal
Megye	Szeben
Régió	Erdély
Tszf. magasság	330 m
Koordináták	é. sz. 46°10′0’’ k. h. 24°21′0’’
Terület	62,62 km²
Népesség - Teljes - Népsűrűség	55 153 (2002) 881,55 fő/km²
Polgármester	Daniel Thellmann

Medgyes (románul Mediaş, németül Mediasch, latinul Media): város a mai Romániában Szeben megyében. Szászivánfalva és Hosszúpatak tartozik hozzá.

[szerkesztés] Fekvése

Nagyszebentől 56 km-re északkeletre a Nagy-Küküllő két partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a magyar meggy főnévből származik és meggyfával benőtt helyet jelöl.

[szerkesztés] Története

Medgyes címere

1267-ben említik először Mediesy alakban. Honfoglaláskori székely település, neve a székely törzsnevek között található. 1267-ben az elköltözött székelyek helyére a Rajna és a Mosel vidékéről német telepesek jöttek. A 14. századtól a szász Medgyes-szék székhelye, szabad királyi város. 1438-ban a Mezid bég betörő török csapatai dúlták fel. Mátyás király a várost hármas kőfallal vetette körül, mely bástyáival együtt jórészt ma is áll. Erődített evangélikus temploma 1482-re készült el, Mátyás és Bethlen címerei díszítik, szárnyas oltára 1480 és 1490 közt készült. 1529-ben János király vezére Kun Kocsárd ostromolta, végül 1530-ban hosszas ostrom után kapitulált. Ide menekült 1534-ben Gritti erdélyi kormányzó, de az erdélyiek a falakon rést lőve betörtek és felkoncolták. 1576-ban itt, az országgyűlésen kérték fel a lengyelek Báthory Istvánt lengyel királynak. 1605-ben itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt. 1614. január 16-án itt a ferenciek tornyában koncolja fel a nép Báthory Gábor fejedelem gyilkosait. 1658. január 9-én az itteni országgyűlés fosztja meg II. Rákóczi Györgyöt fejedelmi trónigényétől, de január 24-én ismét fejedelemnek ismeri el. A 17. században többször országgyűlés színhelye. 1705-ben Forgách Simon ostrommal foglalta el a császáriaktól. 1849. március 2-án itt verte meg Bem Puchner seregét, Ludwig Roth szász kormánybiztost hazaárulásért halálra ítélte és Kolozsvárott kivégezték. A szászok mártírként tisztelik, emlékmúzeuma is van. A város 1876-ban Nagy-Küküllő vármegyéhez került. 1910-ben 8626 lakosából 3866 német, 2729 román, 1715 magyar nemzetiségű volt. 1918. január 8-án a szász nemzetgyűlés itt mondta ki a Romániához való csatlakozást. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Medgyesi járásának székhelye volt. 1992-ben a hozzátartozó településekkel együtt 64 484 lakosa volt. A népesség megoszlását tekintve 50 413 román, 8683 magyar, 2859 német és 2426 cigány volt.

[szerkesztés] Látnivalók

Az erődített evangélikus templom 1482-ben épült, 74 m-es tornya 1551-ben lett készen. Gótikus szárnyasoltára 1480-ban készült. A főhajó két oldalán a 15. századból származó jó állapotú freskók láthatók.
A római katolikus templom is a 15. században épült, kívülről gótikus, belül barokk és rokokó stílusú. A templom melletti volt kolostor épülete, ma városi múzeum történeti és néprajzi kiállítással.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született Stephan Ludwig Roth szász paptanár, akit hazaárulás vádjával kivégeztek. Emlékmúzeuma az evangélikus templom közelében áll.
Itt ölték meg ellenfelei 1534. szeptember 29-én Lodovico Gritti kormányzót politikai kalandort, János király bizalmasát.
Itt született 1569. január 13-án Michael Weiss, a híres brassói főbíró.
Itt született 1778-ban Paul Traugott Meissner szász gyógyszerész és kémikus.