Szicíliai vecsernye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szicíliai vecsernyének az 1282-ben I. (Anjou) Károly uralma ellen kitört szicíliai felkelést nevezik.

Tartalomjegyzék 1 Előzményei 2 A felkelés kirobbanásának okai 3 A lázadás 4 Következményei

[szerkesztés] Előzményei

1266–ban, a Hohenstauf-házból származó Szicíliai Manfréd vereségét követően IV. Orbán pápa Anjou Károly nápolyi királyt jelölte a Szicíliai Királyság trónjára. I. Károly pápai segítséggel meg is szerezte a királyi trónt. Szicíliát francia származású hivatalnokok és zsoldossereg útján kormányozta, akik rosszul bántak a helyiekkel. A gyilkosság, lopás, a nők megerőszakolása mindennapos volt.

[szerkesztés] A felkelés kirobbanásának okai

Az események kezdete – az egyik változat szerint – az volt, hogy Károly érvényesítette az európai szokásjogot, a francia „droit du seigneur”-t a a szicíliaiakra is. A menyasszonyokat arra kényszerítették, hogy házasságuk első éjszakáját a helyi nemesúrral töltsék és csak ezt követően élhettek együtt férjükkel. Ha a menyasszony nemesi születésű volt, akkor az első éjszakát egy francia tiszttel kellett töltenie. Ha parasztlány volt, akkor egy francia közemberrel kellett hálnia. Károly erősen meg is adóztatta a helyieket, hogy megfelelő mennyiségű pénzzel rendelkezzen nagyratörő terveinek megvalósításához.

Steven Runciman történész szerint a szicíliaiak ünnepi előkészületekkel foglalkoztak, amikor francia hivatalnokok jöttek, hogy csatlakozzanak hozzájuk és igyanak. Egy Drouet nevű őrmester kiragadott egy fiatalasszonyt a tömegből és ajánlatokat tett neki, mire az asszony férje késsel Drouetre támadt és megölte. Amikor erre a többi francia bosszút akart állni bajtársuk halála miatt, a szicíliai tömeg nekik esett és valamennyiüket megölte. Palermo valamennyi temploma esti áhítatra szólította a hívőket.

Leonardo Bruni szerint a felkelés akkor kezdődött, amikor Palermón kívül egy fesztiválon a franciák fegyverek után kutattak és eközben a szicilíaiak asszonyait fogdosták. Ismét egy másik változat szerint azt követően kezdődött a felkelés, hogy egy szicíliai asszony templomba ment Palermóban hogy megkeresse fiatal lányát, aki egész napját imádkozással töltötte. A lányt megerőszakolta egy francia katona. Az asszony kirohant az utcára, azt kiáltva : Ma fia! Ma fia! (A lányom! A lányom!) Egyes magyarázatok szerint ez adja a magyarázatát annak, hogy honnan eredhet a maffia szó.

[szerkesztés] A lázadás

A felkelés a húsvét hétfő (1282. március 30.) előtti esti vecsernye (esti mise, áhitat) idején kezdődött el a Palermo falain kívül fekvő Szentlélek Templománál. A felkelés több ezer francia származású szicíliai lemészárlásához vezetett az elkövetkező 6 hét alatt.

A Szicíliában állomásozó francia katonák megtanulták a szicíliai nyelvet és egyesek szicíliai lányt vettek feleségül. Amikor a felkelés megkezdődött, nemcsak a francia katonákat, hanem szicíliai házastársaikat is lemészárolták. A pánikba esett francia katonák eldobták katonaruhájukat és megpróbáltak elvegyülni az emberek között. Bármennyire jól is beszélték a helyi nyelvjárást, idegen kiejtésük elárulta őket. Ha feltételezték valakiről, hogy francia, arra kérték, hogy mondja ki a „Ceceri” (csicseriborsó) szót. A szicíliaiak ezt a szót egy lágy „ch” hanggal ejtették ki. A franciák azonban egy kemény „k” hanggal ejtették ki, így rendszerint azonnal meg is csonkították őket.

[szerkesztés] Következményei

A felkelésből Aragóniai Péter húzott hasznot, aki sikeresen elfoglalta a Szicíliai Királyságot. Anjou Károly a Nápolyi Királyság ura maradt a szárazföldi Itáliában, egészen 1285- ben bekövetkezett haláláig. Utódai egészen 1442–ig uralkodtak Nápolyban, amikor Aragóniai Péter utódai egyesítették uralmuk alatt a két területet.