Szuperhatalom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A szuperhatalom olyan ország, mely elsődleges szerepet tölt be a nemzetközi kapcsolatok terén, és képes hatást gakorolni az egész világ eseményeire. A szuperhatalom jelentősebb a nagyhatalomnál. A kifejezést magát először a Szovjetunióra, az Egyesült Államokra és a Brit Birodalomra használták 1943-ban. A második világháborút követően a Brit Birodalom fokozatosan decentralizálódott és önálló államokra esett szét, és a megmaradó két szuperhatalom között évtizedekig hidegháború folyt.
A jelenlegi legelterjedtebb nézőpont szerint az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen, amely megfelel a szuperhatalom definíciójának, és a világ unipoláris jellege miatt hiperhatalomnak is nevezik[1]; mások azonban ezt vitatják. Az Európai Unió gazdasági hatalma nagyjából megegyezik az Egyesült Államokéval, de közös hadereje nincsen. Mégis, annak ellenére, hogy politikailag független államokból áll, egyesek fennálló vagy emelkedő szuperhatalomnak tartják.
A többi nemzet közül Kínának és Indiának van a legnagyobb esélye arra, hogy a 21. században szuperhatalommá váljon vagy elinduljon az efelé vezető úton; emiatt gyakran hívják őket emelkedő szuperhatalmaknak.
Egyes vélemények szerint szuperhatalmak ma egyáltalán nem léteznek, mivel a világpiac és a nemzetek növekvő egymásrautaltsága miatt a szuperhatalom fogalma már nem alkalmazható, a világ pedig multipoláris[2][3][4][5][6][7][8].
[szerkesztés] Források és külső hivatkozások
- ^ Encyclopaedia Britannica The World's Sole Superpower
- ^ The Global list (No superpower). Elérés: 2006. június 10.
- ^ Washington Post (No superpower). Elérés: 2006. június 10.
- ^ Huffington Post (No superpower). Elérés: 2006. június 11.
- ^ Globalpolicy.org (No superpower). Elérés: 2006. június 11.
- ^ Townhall.com (No superpower). Elérés: 2006. június 11.
- ^ A Times (No superpower). Elérés: 2006. június 11.
- ^ Captol Hill Blue (No superpower). Elérés: 2006. június 11.
Ázsia
USA
Based on work by