Tömegközlekedés
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A tömegközlekedés magában foglal minden közlekedési rendszert, amelyben az utasok nem saját járműveikkel közlekednek. Általában a vasút, a villamos, a metró („földalatti”), a busz és a trolibusz szolgáltatásokat sorolják ide, de egy szélesebb értelmezés szerint beletartoznak a menetrendszerű vasúti közlekedés, légi közlekedési, vízi közlekedési és taxi szolgáltatások is, bármely rendszer, amely a lakosság számára igénybevehető.
A tömegközlekedés gyorsabb lehet az utazás más formáinál, erre nyújtanak példát azok a városok, ahol az utak zsúfoltsága ilyen módon elkerülhető, valamint ahol hosszabb távon nagyobb sebességgel lehet utazni, mint ami az utakon megengedett. Ugyanakkor például az Egyesült Államokban a tömegközlekedéssel megtett utak menetideje kétszer vagy háromszor is hosszabb lehet, mint ugyanaz az úttávolság autóval. Az utak növekvő zsúfoltsága vagy a fejlett közlekedési hálózatok csökkenthetik ezt az egyenlőtlenséget.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
A tömegközlekedés egyidős az első ember vezette kompokkal, az első tömegközlekedési forma a vízi közlekedés volt, a szárazföldön az emberek gyalogoltak vagy állatra ültek és úgy mentek tovább.
A tömegközlekedés történelmi formája a postakocsi, amellyel fogadók, vendéglők és kocsmák között lehetett utazni, valamint más „lóvontatta járművek” (hajók és szekerek), amelyek fizetségért rendszeresen utasokat szállítottak.
A városon belül az omnibusz volt az első szervezett tömegközlekedési eszköz, amit először Nantes városában, Franciaországban kezdtek működtetni, 1826-ban.
[szerkesztés] A tömegközlekedés modern formái
A tömegközlekedésnek eltérő formái léteznek:
- Automated guideway transit (AGT) - Embermozgatónak is hívják.
- Busz
- Cable car - kábelen húzott villamos.
- Drótkötélvasút - hegyekben a drótkötélen lógó kabinokban utaznak az emberek, hívják még gondolaliftnek is.
- Fogaskerekű
- Helikopter
- HÉV
- Kábelvasút - a hegyekben kábelen húzott vasút.
- Komp, beleértve a szárnyashajót és a légpárnás hajót.
- Könnyűvasút - villamos-szerű rendszer, amelyben nincs elválasztás a sínek és az út vagy a járda között.
- Lanovka
- Lift
- Mozgó járda - vízszintesen mozgó futószalag, vízszintes lift.
- Mágnesvasút
- Metró - beleértve a földalattit.
- Nyeregvasút
- Repülőgép
- Riksa
- Sikló
- Taxi
- Távolsági busz
- Tranzit busz
- Trolibusz
- Vasút
- Villamos
Ezek közül némelyik nem használható az általános közönség számára, például az irodai liftek vagy az iskolabuszok.
[szerkesztés] Megállók és csomópontok
A megállók a tömegközlekedési rendszerek fontos elemei. Speciális típusok:
- Buszmegálló (beleértve a megállóhelyeket és a végállomásokat)
- Droszt
- Helikopter-leszálló
- Kikötő
- Metróállomás
- Repülőtér (légikikötő)
- Vasútállomás, Pályaudvar
- Villamos megálló
[szerkesztés] Jegyek
Világszerte különböző megoldások vannak használatban a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító díj megtérítésére és igazolására vonatkozóan:
- Jegy
- előre váltott, belépéskor ellenőrzött jegy, az utas addig nem léphet be a szolgáltatási területre, amíg nem ellenőrzik a jegyét (leggyakrabban a metróban használják)
- előre váltott, az utazás során a szolgáltatási területen jegyellenőrök által véletlenszerűen ellenőrzött jegy (leginkább Kelet-Európában és az Egyesült Államokban használják)
- az utazás megkezdésekor váltott, egyszeri útra szóló jegy, amit a sofőr ellenőriz (pl. távolsági buszokon)
- feltöltő kártya, az utas által meghatározott összeg kerül a kártyára, amelyről az utazás díja távolságtól függően minden egyes használatkor elektronikus, mágneses vagy optikai úton levonásra kerül
- adott járatra, adott helyre szóló helyjegy
- Bérlet
- határozott időre szóló bérlet
- adott időszak alatt adott számú napon használható bérlet (pl. 8 napon egy hónapban)
- kombinált bérlet
- kedvezményes árú bérlet
- Zseton
- Mágneskártya
- Smartcard
- SMS alapú utazási díjtérítés
Vannak városok, ahol a tömegközlekedés ingyenes és nem kell jegyet váltani.
[szerkesztés] Finanszírozás
A tömegközlekedési rendszereket többféleképpen működtetik:
- Folyamatos, közvetlen állami támogatás a veszteséges szolgáltatásoknak.
- A kormány egyszeri alkalommal kisegíti az összeomlás szélén álló társaságot (leginkább repülőgép-társaságok esetén).
- Adókedvezmények, az üzemanyag adótartalmának visszatérítése.
- A verseny mérséklése engedélyek bevezetésével (taxi- és repülőforgalom).
- Állami tulajdonú infrastruktúra ingyenes vagy alacsony díjú használati lehetősége (legtöbbször vasutak esetében).
Az egyik ok, ami miatt városok hatalmas összegeket fordítanak a tömegközlekedés fejlesztésére, a megnövekedett városi gépjárműforgalom és a vele járó magas légszennyezettség. A jól karbantartott, jól kihasznált tömegközlekedési rendszer ezt segít meggátolni. Rengeteg tényező van hatással a tömegközlekedésre fordított összegek mértékére, így az autóforgalom csökkentésére irányuló cél nem mindig sikeres.
Egy másik ok a tömegközlekedés támogatására azok közlekedésének elősegítése, akik testi fogyatékuk vagy koruk miatt nem tudnak autót használni, illetve azok segítése, akik ezt környezetvédelmi vagy biztonsági okokból visszautasítják.
[szerkesztés] Társadalmi szempontok
A tömegközlekedési rendszerek kritikusai gyakran felhívják a figyelmet annak „nemkívánatos elemeire”, a vandalizmusra, az erőszakos bűncselekményekre és a vonatokon, megállókban, nyilvános helyeken alvó hajléktalanokra. A nagy nyilvánosságot kapó esetektől eltekintve a modern tömegközlekedés ugyanakkor jól ellenőrzött és általánosságban véve alacsony bűnözési rátájú üzem. A legtöbb közlekedési irányító olyan módszerekkel dolgozik, hogy elrettentse az embereket a felszerelések éjszakai menedékhelyként való felhasználásától. A jól tervezett közlekedési rendszereket a legtöbb társadalmi osztály használja, az új rendszerek komoly pozitív hatással bírnak az ingatlanárakra.
Ezzel szembeállítva a közúti balesetek évente közel 1 millió ember halálát okozzák világszerte. 2003-ban csak az Egyesült Államokban a gépjármű-közlekedés 42 643 halálesetet okozott, ami majdnem háromszorosa a többi közlekedési balesetének (14 408).
[szerkesztés] Alvás a tömegközlekedési eszközökön
A tömegközlekedést a hajléktalanok és a turisták gyakran alvóhelynek használják. Ez változó abban a tekintetben, hogy van, aki úgy tervezi az utazást, hogy alszik közben, ezzel megspórolja a hotel költségeit, és van, akiknek az alvási lehetőség a fő cél és akiknek a szállásfoglalás kellemetlen jelentéktelenség.
Lásd még éjjeli buszjáratok.
[szerkesztés] Ahol a hajléktalanok utazás közben szabadon alhatnak
Az Amerikai Egyesült Államokban, Kaliforniában (a Silicon völgyben) Palo Alto és San Jose között közlekedik egy buszjárat, ami a Hotel 22 névre hallgat. A 24 órás bérlet 4 dollárba, a havibérlet 45 dollárba kerül, ami lényegesen olcsóbb egy szállodánál, motelnél vagy bérlakásnál. Ez a járat rendkívül népszerű az ottani hajléktalanok körében.
[szerkesztés] Magyarország tömegközlekedése
- MÁV
- Volán
| Tömegközlekedés a magyar városokban | ||
|---|---|---|
| Baja | Budapest | Debrecen | Győr | Kecskemét | Miskolc | Pécs | Szeged | Szombathely | Veszprém | ||
[szerkesztés] Lásd még
- Közúti vasút
- Közlekedéstudomány
- Menetrend
- Városgazdálkodás
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Based on work by