Túzok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Státusz: mérsékelten veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Otis tarda Linnaeus, 1758. |
|||||||||||||||||
A túzok elterjedési területe
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Egyéb név | |||||||||||||||||
nagy túzok | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
A túzok vagy nagy túzok (Otis tarda) a madarak osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe tartozó, a túzokfélék (Otitidae) egyik faja. Óvatos madár. Méretre körülbelül akkora, mint egy pulyka, ennek ellenére tud kitartóan repülni, de erős futólábával nyílt vidékek jellegzetes földlakó madara. Külsejére jellemző a szürkésbarna tollazat piszkosfehér mellrésszel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. A nagy túzok ma is él Magyarországon, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Szlovákiában, a Keleti-tenger déli partjain, Közép- és Kelet-Ázsiában. Angliában 1838-ban ejtették el utolsó példányát. Európai egyedszámát 15 ezerre becsülik, a legnagyobb számban Spanyolországban találhatók.
[szerkesztés] Magyarországon
A legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhely Magyarországon található.[1] Főleg Dévaványa közelében, a dévaványai túzokrezervátumban (Körös–Maros Nemzeti Park) fordul elő, de él nagy túzok a Hortobágyon, a Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is. A 2006. februári számlálás 1350 nagy túzokot regisztrált, ami óriási csökkenést jelent a második világháború előtti 10-12 ezres egyedszámról. (Az 1893. és 1900. közt kiadott Pallas Nagy Lexikona még így ír a nagy túzokról: "Alföldi rónáinkon seregesen tanyázik.")
[szerkesztés] Alfajai
- Otis tarda dybowskii
- Otis tarda tarda
[szerkesztés] Megjelenés
Az egyik legnagyobb termetű túzokféle (bár a nagy indiai túzok nála is nagyobb), szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is. A kakas magassága mintegy 100 centiméter és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is, de a tyúk átlagosan csak 4,5 kg.
A nagy túzokra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található, foszlott fehér dísztollszálakból álló bajusz. Hátuk vöröses árnyalatú barnássárga, fekete és világos harántsávokkal, hogy az éppen költő madarat ne fedezzék fel a ragadozók, hasuk fehér, melltájékuk világosbarna. Amikor a madár násztollazatot ölt, nyakpajzsa is van. Lábukon csak 3 ujj van, amelyeket hatszögletű szarupikkelyek borítanak.
[szerkesztés] Életmód
Elsősorban fűfélékkel táplálkoznak, de különböző magvakat, rovarokat, sőt kisebb madarakat is elfogyasztanak.
[szerkesztés] Szaporodás
Közvetlenül a szaporodási idő előtt, a kifejlett kakasok nagy kiterjedésű territóriumot foglalnak el. Különböző hangokkal, önmutogató, fenyegető magatartással próbálják megfélemlíteni riválisaikat. A tojók felé jellegzetes táncot lejtenek. Fejüket hátrahajtják, faroktollaikat felmerevítik, szárnyaikat kifordítják, torokzacskóikat felfújják. Ezeket a tevékenységeket nevezzük dürgésnek.
A nőstény földön kisebb mélyedést váj és fűvel bélelik ki. Fészekalja 2-3 szürkészöld, barna foltos tojást tojik. A költési idő 20-28 nap. A csibék fészekhagyók, néhány óra elteltével követik a tojót, mely még 4-6 hétig gondoskodik róluk. Mivel csak egyszer költenek évente és kevés tojásuk van, ezért reprodukciós képességük nagyon gyenge.
[szerkesztés] Védettsége
A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (International Council for Bird Preservation, ICBP) túzokvédelmi csoportja a különösen veszélyeztetett túzokfajok közé sorolta a reznekkel együtt. Fokozottan védett, évszázadok óta fogyatkozó egyedszámú faj. Egyik legnagyobb populációja Magyarországon él. (A másik Magyarországon is élő túzokfaj a reznek.)
[szerkesztés] Védelme Magyarországon
A nagy túzok Magyarországon 1970 óta fokozottan védett, eszmei értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint.
A populáció passzív védelem eszközeivel nem megőrizhető, ezért aktív módszerekkel óvják. Az így védett terület 2006. nyarára megközelítette az 1500 hektárt. A LIFE Túzokvédelmi Program keretében megvásárolt földeken túzokvédelmi szakemberek irányítják a területkezelést, gyepesítést, lucerna és repce telepítést és egyéb munkákat.
A Hortobágyi Nemzeti Parkban 80 kilométer hosszúságban föld alá helyezik az elektromos vezetékeket, más vezetékekre pedig felszerelnek a Firefly, azaz "Szentjánosbogár" nevű fluoreszkáló eszközökből. A túzok ugyanis nagy teste ellenére nagy sebességgel repül - elérheti a 60 kilométer/órát is -, a vezetékek pedig pont a szokott repülési magasságában helyezkednek el. A rosszul navigáló madár számára az ütközés csaknem minden esetben csonkolásos sérüléssel és halállal végződik. Erre a problémára az irányította rá a figyelmet, hogy 2000-ben, illetve 2003-ban így vesztette életét az ugyanabból a fészekből származó két rendkívül ritka albínó túzok. A "szentjánosbogarakból" csak a legveszélyeztetettebb pontokra jut. [2]