Ukrán ábécé

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az ukrán ábécé (ukránul Українська абетка, ukrajinszka abetka) Ukrajna hivatalos nyelvének, az ukránnak az írására használatos. A cirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 10–12. század folyamán.

**Az ukrán ábécé**
А а	Б б	В в	Г г	Ґ ґ	Д д	Е е	Є є	Ж ж	З з	И и
І і	Ї ї	Й й	К к	Л л	М м	Н н	О о	П п	Р р	С с
Т т	У у	Ф ф	Х х	Ц ц	Ч ч	Ш ш	Щ щ	Ю ю	Я я	Ь ь

Tartalomjegyzék

1 A betűk neve és kiejtése
2 Az ukrán nyelv átírásai
- 2.1 Példák az átírásra
3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A betűk neve és kiejtése

Az ukrán nyelvben használt betűk és jelek, valamint kiejtésük
Nagybetű	Kisbetű	Név	IPA	X-SAMPA
А	а	а [a]	[a]	[a]
Б	б	бе [be]	[b]	[b]
В	в	ве [ve]	[v], [w]	[v], [w]
Г	г	ге [ɦe]	[ɦ]	[h\]
Ґ	ґ	ґе [ge]	[g]	[g]
Д	д	де [de]	[d]	[d]
Е	е	е [e]	[e]	[e]
Є	є	є [je]	[je], [ʲe]	[je], ['e]vagy [_je]
Ж	ж	же [ʒe]	[ʒ]	[Z]
З	з	зе [ze]	[z]	[z]
И	и	и [ɪ]	[ɪ]	[I]
І	і	і [i]	[i]	[i]
Ї	ї	ї [ji]	[ji]	[ji]
Й	й	й [ɪj], йот [jot]	[j]	[j]
К	к	ка [ka]	[k]	[k]
Л	л	ел [el]	[l]	[l]
М	м	ем [em]	[m]	[m]
Н	н	ен [en]	[n]	[n]
О	о	о [o]	[o]	[o]
П	п	пе [pe]	[p]	[p]
Р	р	ер [er]	[r]	[r]
С	с	ес [es]	[s]	[s]
Т	т	те [te]	[t]	[t]
У	у	у [u]	[u]	[u]
Ф	ф	еф [ef]	[f]	[f]
Х	х	ха [xa]	[x]	[x]
Ц	ц	це [ʦe]	[ʦ]	[ts]
Ч	ч	че [ʧe]	[ʧ]	[tS]
Ш	ш	ша [ʃa]	[ʃ]	[S]
Щ	щ	ща [ʃʧa]	[ʃʧ]	[StS]
Ю	ю	ю [ju]	[ju], [ʲu]	[ju], ['u]vagy [_ju]
Я	я	я [ja]	[ja], [ʲa]	[ja], ['a]vagy [_ja]
Ь	ь	м’який знак ]mjaˈkɪj znak]	[ʲ]	[']vagy [_j]
’		апостроф ]aˈpos.trof]	–	–

Az ukrán írás csaknem teljesen fonetikus. Két, a nyelvben megtalálható mássalhangzóhoz nem tartozik külön betű, hanem két betű kombinációjaként írják őket. Ezek a дз ]ʣ] és a дж ]ʤ].

Bizonyos magánhangzók előtt néhány mássalhangzó meglágyul (palatalizálódik): a д, т, з, с, ц, л, н és a дз hangok lággyá válnak, ha я, є, і, ї, й vagy ю követi őket. A megelőző mássalhangzó lágyulását jelzi a lágyságjel (ь) is.

Az aposztróf azt jelzi, hogy a megelőző mássalhangzó nem palatizálódik. Például a сім'я ("család") szóban az м nem lágy, a я kiejtése pedig [ja]: [sim.ja].

A szovjet időszakban nem használták a ґ betűt, helyette csak a г volt használatban.

[szerkesztés] Az ukrán nyelv átírásai

Az ukrán nyelv átírásai
Nagybetű	Kisbetű	Általános célú magyar átírás	Tudományos (Kniezsa-féle) magyar átírás	Hivatalos ukrán átírás	ISO 9^[1] átírás	ALA/LC^[2] átírás	BGN/PCGN^[3] átírás	WWS^[4] átírás
А	а	a	a	a	a	a	a	a
Б	б	b	b	b	b	b	b	b
В	в	v	v	v	v	v	v	v
Г	г	h, g^[5]	h	h, gh^[6]	g	h	h	h
Ґ	ґ	g	g	g	g̀	g	g	g
Д	д	d, gy^[7]	d	d	d	d	d	d
Е	е	е	e	e	e	e	e	e
Є	є	e, je^[8]	je	ie, ye^[9]	ê	ie	ye	je
Ж	ж	zs	ž	zh	ž	zh	zh	ž
З	з	z	z	z	z	z	z	z
И	и	i	y	y	i	y	y	y
І	і	i	i	i	ì	i	i	i
Ї	ї	ji	ji	i, yi^[10]	ï	ï	yi	ji
Й	й	j	j	i, y^[11]	j	ĭ	y	j
К	к	k	k	k	k	k	k	k
Л	л	l	l	l	l	l	l	l
М	м	m	m	m	m	m	m	m
Н	н	n, ny^[12]	n	n	n	n	n	n
О	о	o	o	o	o	o	o	o
П	п	p	p	p	p	p	p	p
Р	р	r	r	r	r	r	r	r
С	с	sz	s	s	s	s	s	s
Т	т	t, ty^[13]	t	t	t	t	t	t
У	у	u	u	u	u	u	u	u
Ф	ф	f	f	f	f	f	f	f
Х	х	h	ch	kh	h	kh	kh	x
Ц	ц	c	c	ts	c	ts	ts	c
Ч	ч	cs	č	ch	č	ch	ch	č
Ш	ш	s	š	sh	š	sh	sh	š
Щ	щ	scs	šč	sch	ŝ	shch	shch	šč
Ю	ю	u, ju^[14]	ju	iu, yu^[15]	û	iu	yu	ju
Я	я	a, ja^[16]	ja	ia, ya^[17]	â	ia	ya	ja
Ь	ь	–, j ^[18]	’	’	’	’	’	’
’		–	’	"	′	-	"	-

^ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995.
^ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
^ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
^ The World's Writing Systems, New York, 1996
^ hangutánzó és idegen eredetű szavakban
^ зг átírásában: zgh
^ є, і, ї, ь, ю, я előtt, lágyult helyzetben
^ szó elején, magánhangzó és ’ után
^ szó elején
^ szó elején
^ szó elején
^ є, і, ї, ь, ю, я előtt, lágyult helyzetben
^ є, і, ї, ь, ю, я előtt, lágyult helyzetben
^ szó elején, magánhangzó és ’ után
^ szó elején
^ szó elején, magánhangzó és ’ után
^ szó elején
^ о előtt, de nem д, н, т után

[szerkesztés] Példák az átírásra

A példák a fenti táblázat sorrendjét követik!

Київ – Kijiv, Kyjiv, Kyiv, Kyïv, Kyïv, Kyyiv, Kyjiv
Эгор – Jehor, Jehor, Yehor, Êgor, Iehor, Yehor, Jehor
гривня – hrivnya, hryvnja, hryvnia, gryvnâ, hryvnia, hryvnya, hryvnja
Запоріжжя – Zaporizzsja, Zaporižžja, Zaporizhzhia, Zaporižžâ, Zaporizhzhia, Zaporizhzhya, Zaporižžja